Tajvan megszavazta Lai Ching-te-t elnökének, ami a szuverenitáspárti Demokratikus Progresszív Párt (DPP) harmadik, történelmi ciklusát indítja el a hatalomban. Egy olyan eredmény, amit az Egyesült Államok várt, de ami feldühítheti Pekinget és fokozhatja a feszültséget a Tajvani-szorosban.

Az amerikai vezető demokrata politikusok hagyományosan a szabályozott bevándorlás pártján álltak. Ma ez az álláspont meginogni látszik. Mi okozta a változást? Van-e egyetértés ma a demokrata párton belül bevándorlás-ügyben? Erről ír David Leonhardt a New York Times reggeli rovatában. 

A bűnbandák látványos és összehangolt támadásainak sorozatát követően Ecuador kritikus fordulóponthoz érkezett, ahol az erőszakos bűncselekmények példátlan növekedésével kell szembenéznie. A TC Televisión elleni közelmúltbeli támadás Guayaquilban, Ecuador legveszélyesebb városában emlékeztetőként szolgál azokra a kihívásokra, amelyekkel a nemzet küzd.

Berlin, Potsdam, Kiel, Saarbrücken – Németországban több tízezres tüntetéshullám indult az AfD-vel és a fasizmussal szemben. Az apropó egy szélsőjobboldali „titkos találkozó” a bevándorlók elleni „mestertervről”, amin számos neofasiszta és neonáci szervezet részt vett. A tüntetéseknek akár komoly belpolitikai következményei lehetnek.

Keresztény híveket mészároltak le karácsony napján, amikor fegyveres banditák ámokfutásba kezdtek Közép-Nigériában, megölve több mint 100 hívőt. Később, a Boko Haram terroristáinak akciója január 4-én egy lelkész és legalább hat gyülekezeti tag életét követelte.

A húszi fegyveres csoport 2023. október 7-e óta tartó támadássorozatba kezdett. Számtalan alkalommal indítottak rakétákat és drónokat a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán haladó hajók ellen, ezzel megbénítva a világkereskedelem mintegy 12%-át.

Nemrég a lengyel rendőrség letartóztatta Varsóban a volt belügyminisztert és helyettesét. Az eset ráadásul a köztársasági elnöki palotában történt, igaz az események lefolyásakor Andrzej Duda elnök már nem tartózkodott rezidenciáján.

Ahogy az Alternatíva Németországért (AfD) erősödik, a párt náci múltja végett egyre több politikusban érik meg a párt betiltásának gondolata – írja a Politico.

A világ eseményeit olvasva sok emberen uralkodik el a szomorúság, tehetetlenség, apátia. Sok esetben a tehetetlenség érzet közömbösséghez, eltávolódáshoz vezet. Tényleg ennyire közönyös lenne az ember a tragédiák iránt, vagy valójában az empátia a hátsó mozgatórúgó?

Egyszerűen, hivatalosan és egyértelműen kijelentem, hogy ez nem Izrael álláspontja” – mondta Isaac Herzog izraeli elnök azokra a hírekre reagálva, amelyek szerint országa ki akarja telepíteni a palesztinokat Gázából. 

Alig két év hivatalban töltött idő után január 8-án lemondott Franciaország második női miniszterelnöke – számol be róla a BBC.

Több, mint 50 év után az első amerikai Holdra szálló egység elindult hosszú útjára a Földünket kísérő égitest felé, kereskedelmi szállítmányokkal megpakolva. Az Astrobotic magánvállalat által fejlesztett szonda tudományos kísérleteket és emberi maradványokat is szállít, miközben más cégek is kilövésre készülnek.

Colorado állam legfelsőbb bírósága és Maine állam közigazgatásának demokrata párti vezetője hivatali hatáskörben eljárva decemberben kizárta Donald Trumpot a 2024-es választásokon való indulásból. A volt elnök és kampánycsapata benyújtotta fellebbezését. A vitás helyzet az Egyesült államok legmagasabb szintű jogi fóruma, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt fog eldőlni.

2024-ben csaknem 3600 spanyol katona szolgálhat mintegy 20 nemzetközi katonai misszió keretein belül európai, afrikai és közel-keleti országokban is – adta hírül az El País.

2023. decemberében újabb elnökválasztásra került sor Egyiptomban. A már csaknem egy évtizede hatalmon lévő Abdel-Fattáh esz-Szíszi, korábbi hírszerzési igazgató és tábornok, újra megnyerte az elnökválasztást, ráadásul a szavazatok majdnem 89%-át begyűjtve.

Ismét a figyelem középpontjába került az Ivy League: a nyolc amerikai elit egyetem közül a Pennsylvania University rektora után 2024. január 2-án lemondott a Harvard Egyetem rektora (elnöke), Claudine Gay is. Döntésének oka az egyetemen megfigyelhető, erősödő antiszemita hangulat volt, amelyet sem a közvélemény, sem az egyetem legnagyobb támogatói nem néztek jó szemmel. Ugyanakkor az események rávilágítanak arra, hogy az elit egyetemek problémái már mindkét politikai tömb számára nyilvánvalóvá váltak. 

2024 a választások éve lesz, mely január 13-án Tajvanban veszi kezdetét. A politikai verseny kimenetelét az USA és Kína is erősen figyeli, hiszen az ország mindkét fél számára fontos stratégiai szereplő.

Ahogy arról már beszámoltunk, Javier Milei nagy fölénnyel nyerte meg az argentin elnökválasztás második fordulóját. Ezzel Argentínában megnyílt az út a gazdasági stabilitás megteremtése előtt. Ugyanakkor a belpolitikai problémák miatt kérdéses, hogy az új elnök tudja-e tartani azt a külpolitikai irányvonalat, amelyet a kampánya idején kijelölt.

Az Európai Unió döntése alapján a jövőben szigorúbb szabályok vonatkoznak a mesterséges intelligencia (MI) használatára az unión belül. A Parlament és a tagállamok hosszas egyeztetési folyamat lezárásaként állapodtak meg ideiglenesen az erre vonatkozó szabályozásról Brüsszelben. A világon egyedülálló módon, elsőként hoztak létre ilyen szinten összehangolt szabályozási keretrendszert, amely az MI jövőjét jelentős mértékben befolyásolja.

Minden politikai közösségben természetes, hogy a jövőt meghatározó kérdések mentén konfliktusok keletkeznek a különböző értékeket képviselő csoportok között, így az Európai Unió politikája is állandó feszültségekkel van tele. Fontos azonban, hogy ezek a konfliktusok csak polarizálják a közösség belső politikai terét, és ne okozzanak nehézségeket a versenytársakkal való versenyben. Ezzel a dilemmával az Európai Uniónak is nap mint nap meg kell küzdenie, de a kompromisszumkeresés mellett fontos biztosítani a tagországok jogát arra, hogy képviseljék és megvédjék álláspontjukat a számukra fontos kérdésekben. 

Október 12-én – 5 nappal a legalább 1200 izraeli állampolgár életét követelő tragikus terrortámadás után – Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter egy sajtótájékoztató keretében azt nyilatkozta, hogy az Izraeli Fegyveres Erők „el fogják tüntetni a Hamászt a föld színéről.” Ennek ellenére ahogy korábban is írtunk róla, a terrorszervezet továbbra is ellenáll az izraeli haderő műveleteinek, kihasználva a nem hagyományos hadviselés adta előnyöket.

Bár a nemzetközi hadijog szigorúan tiltja az atomtöltetek bármely hadszíntéren való alkalmazását, és a nukleáris proliferáció megakadályozása napjaink diplomáciájának egyik legégetőbb kérdése, nem ezen fegyverek jelentik az egyetlen fenyegetést az emberiségre. Annak ellenére, hogy az úgynevezett „piszkos bombákat” csak egyes terrorcsoportok alkalmazásában tartották igazán veszélyesnek, az ezen eszközök okozta kockázatok mára valóban realizálódtak. William C. Potter (alapító igazgató, James Martin Center for Nonproliferation Studies, Middlebury Institute of International Studies), Sara Bidgood (Massachusetts Institute of Technology), valamint Hanna Notte (James Martin Center, Center for Strategic and Interenational Studies) a radiológiai fegyverek okozta veszélyekről, valamint a nemzetközi szabályozás kialakításának szükségességéről értekezett a Foreign Affairs hasábjain.

A tavalyi év tele volt váratlan fordulatokkal és meghökkentő eseményekkel, amelyek sokszor nagyon is sok hasonlóságot mutattak. 2023 legutolsó pillanataira is jutott egy meglepetés. II. Margit dán királynő ugyanis élő közvetítésben jelentette be, hogy 2024. január 14-én lemond a trónról. Dániában ezzel Angliához hasonlóan egy hosszú és meghatározó korszak zárul le.

Úgy tűnik, hogy Európa legnagyobb motorja, azaz a német gazdaság, komoly problémákkal küszködik. A német exportorientált gazdaságnak kifejezetten rosszul estek mind a pandémia okozta lezárások, illetve az orosz-ukrán háború miatt kialakult energiaválság. Ennek eredményeképp sok németországi cég dönthet úgy, hogy kiviszi a termelését más, megbízhatóbb területre. Ez pedig komoly fejtörést okoz Berlinnek. Ráadásul a német vezetés olyan stratégiai ügyekkel sem foglalkozott túl sokat, mint az energiabiztonság. Ez pedig láthatóan most visszaüt.

Egy lehetséges háború kitörésére figyelmeztetett Kim Dzsong Un, aki újabb nukleáris csapásokkal fenyegette meg az Amerikai Egyesült Államokat, illetve elrendelte a katonai előkészületek felgyorsítását is. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség tájékoztatása szerint, az ország vezetője egy, a félszigeten "bármikor kirobbantható" háborúra hívta fel a figyelmet.

Lemondott az amerikai Borostyán Liga (Ivy League) egyik egyetemének, a Pennsylvaniai Egyetemnek az elnöke, Liz Magill – adja hírül a Reuters.

Milyen jövő elé néz Európa, és az Egyesült Államok, illetve miért lesz kulcsfontosságú a migrációs helyzet kezelése az idei, kivétel nélkül kulcsfontosságú választásokkor? A POLITICO év végi összefoglalóját szemlézzük.

A hónap elején a Szicília szigetén található Etna kitört, és a tűz és a jég festői látványát nyújtotta, amikor a két ellentétes elem a levegőbe emelkedett, nem messze Catania városától. Nemrég pedig egy négy kilométer hosszú hasadék nyílt a földben az izlandi Reykjanes-félszigeten. A kitörés a földben lévő hasadékon keresztül egy földrengés után kezdődött a Reykjaviktól délre fekvő területen, ahol november eleje óta nagyon erős volt a szeizmikus aktivitás.

Izrael ellen egyre több szélsőséges csoport fogott fegyvert a Közel-Keleten. A radikális Hámasz által október 7-én végrehajtott sokkoló támadást követően a térség más szélsőséges szervezetei is belesodródtak a konfliktusba. Így a Fatah, a Palesztin Iszlám Jihád, a libanoni székhelyű Hezbollah és még az igencsak távoli jemeni Húszik is.

Az elmúlt év jelentős előrelépések színtere volt a környezetvédelem terén, melyek közül néhányat előző, a témával foglalkozó cikkünkben már felsoroltunk. A továbbiakban bővítjük a listát, és végigvesszük azokat az eseményeket, melyeknek kulcsfontosságú szerepe lesz a Föld védelmében.