2024. január 11. 07:00 - Danube Institute

Útra kelt a Peregrine Holdraszálló

Több, mint 50 év után az első amerikai Holdra szálló egység elindult hosszú útjára a Földünket kísérő égitest felé, kereskedelmi szállítmányokkal megpakolva. Az Astrobotic magánvállalat által fejlesztett szonda tudományos kísérleteket és emberi maradványokat is szállít, miközben más cégek is kilövésre készülnek.

shutterstock_2240109963.jpg

A Vulcan Centaur rakétát, melyet a United Launch Alliance (ULA) vállalat fejlesztett ki, most először lőtték ki Floridából, a Cape Canaveral űrállomásról. A rakéta csaknem egy órán át repült az űrben és útnak indította a Peregrine-nek keresztelt holdra szálló egységet. A készülék várhatóan február 23-án érkezik az égitestre.

A pittsburghi székhelyű Astrobotic Technology vállalat a NASA-val kötött szerződés alapján fejlesztette ki a Peregrine leszállóegységet, amely a világ leggyorsabban repülő madaráról kapta a nevét.

„Ez egy álom...16 éve várjuk ezt a pillanatot” - mondta John Thornton, az Astrobotic vezérigazgatója a kilövésről szóló internetes közvetítés során. „Az út során sok nehéz kihívást kellett leküzdenünk, és sokan kételkedtek bennünk. De a csapatunk és a minket támogató emberek hittek a küldetésben, és ők hozták létre ezt a csodálatos pillanatot, amelyet ma láthatunk.”

Az űrügynökség 108 millió dollárt fizetett az Astroboticnak a Peregrine kifejlesztéséért és a NASA tudományos kísérleteinek a Hold felszínére történő elrepítéséért.

Azonban a NASA nem az egyetlen szervezet, cég, amely kihasználja a fuvart. A csomagok között találhatóak mexikói, brit és német tárgyak, sőt egy magyar műtárgy, a Puli Space Technologies időkapszulája is bekerült a terhek közé. Mindezen felül még emberi maradványoknak is jutott hely a szondán az Elysium Space és a Celestis űrtemetkezési vállalatoknak köszönhetően.

Az Astrobotic célja, hogy az első magánvállalkozásként sikeresen landoljon a Holdon – egy olyan teljesítmény, ami eddig csak négy országnak sikerült. De egy houstoni cégnek is van egy repülésre kész leszállóegysége, amely közvetlenebb utat választva megelőzheti a Peregrine-t, és hamarabb elérheti a Hold felszínét.

Az űrszonda útja azonban nem indult zökkenőmentesen.

A cég folyamatos közösségi média frissítései alapján, a Peregrine rendszerében feltűnt egy anomália, ami ideiglenesen megakadályozta, hogy stabil napirányú tájolást érjen el.

A Nap felé néző pozícióra általában azért van szükség, hogy napenergiát biztosítson az űrhajó akkumulátorainak töltéséhez. Az Astrobotic csapata végül sikeresen helyrehozta a problémát, megerősítették a szonda helyzetét és vizsgálják a beérkező adatokat.

Az Egyesült Államok utoljára 1972 decemberében indított Holdraszállást. Az Apollo-17-es űrhajósai, Gene Cernan és Harrison Schmitt voltak a 11. és 12. ember, akik a Holdon jártak, ezzel lezárva egy olyan korszakot, amely a NASA történetének eddigi csúcspontját jelentette.

Az űrügynökség új Artemisz-programja a következő néhány évben szeretne űrhajósokat küldeni a Hold felszínére.

Elsőként négy űrhajós Holdkörüli repülését tervezik, valószínűleg még az év vége előtt.

A Peregrine ötven évnyi csend után egy új űrkutatási korszakot indíthat el, melyben nemcsak államok, de magánvállalatok is beszállnak az űrversenybe.

Szemlézte: Veres Kata

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása