Berlin, Potsdam, Kiel, Saarbrücken – Németországban több tízezres tüntetéshullám indult az AfD-vel és a fasizmussal szemben. Az apropó egy szélsőjobboldali „titkos találkozó” a bevándorlók elleni „mestertervről”, amin számos neofasiszta és neonáci szervezet részt vett. A tüntetéseknek akár komoly belpolitikai következményei lehetnek.
Az elmúlt napokban tüntetéshullám indult a jobboldali-nacionalista AfD-vel szemben Németország szerte. A stern.de tudósítása szerint a hétvégi berlini tüntetésen mintegy 25 000 állampolgár vonult utcára; Potsdamban tízezrek, de más városokban is, mint Kiel és Saarbrücken, ezrek adtak hangot az AfD politikájával való szembenállásuknak a hatóságok adatai szerint.
A tüntetéshullámot az váltotta ki, hogy a Correctiv társadalomkutató intézet jelentése szerint a múlt évben egy potsdami hotelben megrendeztek egy szélsőjobboldali konferenciát egy, a tömegbevándorlás elleni „mesterterv” megalkotásáról.
A konferencián – két kereszténydemokrata képviselő mellett – az AfD számos befolyásos tagja is részt vett csakúgy, mint számos szélsőjobboldali, neonáci és neofasiszta kötődésekkel rendelkező személy és szervezet.
A ZDF tudósítása szerint a „titkos találkozón” több millió, Németországban tartózkodó személy deportálási tervét körvonalazták, beleértve német állampolgárokat is.
A Correctiv jelentésének megjelenése utáni napokban komoly tüntetéshullám indult meg Németországban, főleg baloldali és liberális szervezetek közreműködésével. A hétvégén megrendezett Potsdam-i tüntetétesen Olaf Scholz szövetségi kancellár és Annalena Baerbock is részt vett, hiszen mindkettejük választókörzete itt található.
A több ezer potsdami lakos egyikeként állok itt, akik kiállnak a demokráciáért az ó- és újfasizmussal szemben”, nyilatkozta Baerbock, míg Scholz a tüntetésben egy „erőteljes demokráciaszimbólumot” vélt felfedezni.
Wer hier lebt, hier arbeitet und sich zu den Grundwerten unserer Demokratie bekennt, gehört zu uns.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) January 15, 2024
Unabhängig von Herkunft oder Hautfarbe.
Punkt. #UnwortdesJahres
A szélsőjobboldali konferenciával kapcsolatos botránynak és az AfD ellen beindult tüntetéshullámnak akár nagy szerepe is lehet a német – és az európai - politika közeljövőjében. Az AfD az elmúlt hónapokban újra és újra népszerűségi rekordokat döntött a különböző közvéleménykutatások szerint – a Politico január 5-i adatai 23%-ra mérik – és mára a kereszténydemokraták utáni legerősebb párttá vált, erőteljesen maga mögé utasítva Olaf Scholz szociáldemokratáit. A közelgő európai választások kontextusában pedig az AfD a felntörekvő európai szuverenista mozgalmak egyik ideológiai és parlamenti vezére lehet.
Mindazonáltal ebben a felemelkedésben fontos szerepet játszhatott, hogy az AfD nem kifejezetten implikálta magát fasiszta és neonáci szerveződésekben, a demokráciaellenesség vádjai így többnyire lepattantak róla. A mostani botrány azonban megrendítheti az AfD legitimációját.
Annál is inkább, hogy az egyik, a konferencián résztvevő Alice Weidel pártelnök „személyes megbízottja”, valamint – a Correctiv bemutatása szerint – befolyása révén a mozgalom „nemhivatalos főtitkára”.
Noha hosszútávú következtetéseket még nehéz levonni a botrányból a párt népszerűségére és várható teljesítményére nézve, érdemes lehet megemlíteni, hogy a mindenféle szélsőjobboldali kötédsek a német politikában még hangsúlyosabban érzékeny lelki terepet jelölnek, mint más országokban: könnyen lebonthatják egy tömegpárt politikai legitimációját. Az AfD történetében a mostani botrány tehát fájó epizód lehet.
Szemlézte: Béndek Ábris
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Face
