A világ eseményeit olvasva sok emberen uralkodik el a szomorúság, tehetetlenség, apátia. Sok esetben a tehetetlenség érzet közömbösséghez, eltávolódáshoz vezet. Tényleg ennyire közönyös lenne az ember a tragédiák iránt, vagy valójában az empátia a hátsó mozgatórúgó?