2024. január 17. 07:00 - Danube Institute

A világkereskedelem megállításával fenyegetnek a húszik támadásai

A húszi fegyveres csoport 2023. október 7-e óta tartó támadássorozatba kezdett. Számtalan alkalommal indítottak rakétákat és drónokat a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán haladó hajók ellen, ezzel megbénítva a világkereskedelem mintegy 12%-át.

shutterstock_759283477.jpg

Az ENSZ-szel az élen a nemzetközi közösség elítélte erőszakos cselekedeteiket és felszólította a húszikat a támadásaik beszüntetésére. Az Amerikai Egyesült Államok és néhány szövetséges, köztük az Egyesült Királyság visszavágott, rakétacsapásokat mértek a Jemenen belüli húszi célpontokra, ezzel még inkább reflektorfénybe helyezve a lázadókat és a régóta tartó fegyveres harcukat.

A húszik egy jemeni síita muszlim kisebbség, nevüket a mozgalom alapítójáról, Husszein al-Houthiról kapták. A csoport mintegy két évtizede harcol a jemeni kormány ellen. Jelenleg az ország északnyugati részét és fővárosát, Szanaát ellenőrzik. A húszik az Izrael, az USA és a tágabb értelemben vett Nyugat elleni, Irán által vezetett "ellenállási tengely" részének vallják magukat - a Hamasszal és a Hezbollahhal együtt. Utóbbi tíz éve széles körű katonai szakértelemmel és kiképzéssel látja el őket.

Az évek során több kísérletet is tettek az országok a megfékezésükre, 2014-ben egy Szaúd-Arábia által vezetett katonai koalíció avatkozott be a térségben, az ország eredeti kormányának helyreállítása érdekében azután, hogy a húszik elfoglalták a fővárost és ezzel polgárháborút indítottak el, amely több százezer ember halálát okozta.

Az elmúlt években a lázadó csoport megerősítette arzenálját, amely ma már cirkáló- és ballisztikus rakétákat, valamint nagy hatótávolságú drónokat is tartalmaz.

A gyanú szerint ez a bővülés Irán támogatásának tudható be, amely saját befolyásának kiterjesztése érdekében szerte a Közel-Keleten milíciákat lát el. Teherán tagadja, hogy bárminemű segítséget nyújtott volna a húsziknak, illetve, hogy bármi köze lenne a Vörös-tengeren történt atrocitásokhoz.

A jemeni húszi lázadók immár mintegy 27 támadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó, vagy az éppen onnan induló – kereskedelmi és hadihajók ellen. Mindez Izrael gázai, az övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolását célzó műveleteivel párhuzamosan kezdődött el. A húszik egyértelműen kinyilvánították, hogy a Hamász mellett állnak és kijelentették, hogy minden Izraelbe tartó hajót célba vesznek. Nem egyértelmű azonban, hogy a megtámadott hajók mindegyike valóban oda tartott-e. Többek között a nyugati erők közbeavatkozása is ennek tudható be.

A húszik vörös-tengeri támadásaira válaszul a brit és az amerikai fegyveres erők számos katonai célpontjuk ellen hajtottak végre légicsapásokat Jemenben.

Washington azt követően lépett akcióba, hogy a húszik megtámadták a hajóit. Több mint 12 célpontot ért találat, köztük a fővárosban, Szanaában és Al Hudaydahban, a húszik vörös-tengeri kikötőjében. A jemeni húszi célpontok között logisztikai csomópontok, légvédelmi rendszerek és fegyverraktárak is voltak. A további műveletek végrehajtására és a térség ellenőrzésére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más szövetségesek létrehozták a Prosperity Guardian nevű szövetséget.

Bár a térség számos országa függ a Vörös-tengeren keresztül folyó kereskedelemtől, sokan azért nem lépnek fel a húszik tevékenysége ellen, mert nem akarják, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal, Izrael legszorosabb szövetségesével hozzák őket kapcsolatba. Az egyetlen közel-keleti ország, amely mégis beleegyezett a részvételbe Bahrein volt. Anthony Blinken ezen sikeres megállapodásról X oldalán is beszámolt.

Előbb vagy utóbb azonban már a többi térségbeli állam sem mehet majd el szó nélkül a Vörös-tengeren történő események mellett, azok kereskedelemterelő hatása miatt. A világ legnagyobb konténertársaságai, az MSC és a Maersk kénytelenek elkerülni a régiót.

A hajóik átirányítása 4000 mérfölddel és 10 nappal hosszabbítja meg a szállítási útvonalakat, nem beszélve a megnövekedett üzemanyagigényről.

Sokan már nem is a vízen, hanem a levegőben való szállításra tértek át, erre ugyanakkor a költségessége miatt nagyon keveseknek van lehetőége. A Vörös-tenger további használata azonban még ennél is jobban megemelné a biztosítási díjakat, nem beszélve az amúgy is törékeny világgazdaságról.

Szemlézte: Udvari Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása