Thaiföldön a monarchia jóváhagyta a házassági egyenjogúságról szóló törvényjavaslatot és ezzel az állam az első ország lett Délkelet-Ázsiában és a harmadik Ázsiában, amely elismeri az azonos neműek házasságát. Ezzel éles ellentétben áll Lengyelország, ahol az Emberi Jogok Európai Bírósága is bevonásra került egy ügyben, mert az állam nem hajlandó elismerni az azonos nemű párok kapcsolatát.

Az Egyesült Államok alelnökjelöltjeinek vitáját J.D Vance és Tim Walz között kiemelt figyelem övezte, mivel nagy volt rá az esély, hogy ez lesz az utolsó nyilvános megmérettetés a kampány hátralévő részében. A 90 perces program kiváló lehetőséget biztosított nekik, hogy saját elnökjelöltjük politikai céljainak megvédésén túl saját profiljukat is megismertessék a nagyközönséggel. Erre és szakpolitikai vitákra is sor került az este során, amely bizonyos értelemben még a közvélemény előzetes várakozására is rácáfolt. 

A 2022 február 24-én kitört ukrajnai háborúban Belarusznak kulcsszerepe volt. Az orosz erők rendkívül gyorsan kerültek az ukrán főváros alá. Ez annak volt köszönhető, hogy Minszk engedélyezte Moszkvának, hogy csapatai Belarusz területéről induljanak el Kijev ellen. Mint ismeretes, a villámháború nem sikerült, az ország vezetője, Lukasenka, pedig rendkívül nehéz helyzetben találta magát. Egyik részről „szövetségese” nem tudta véghezvinni Ukrajnával kapcsolatos tervét, másik részről a háborúban vállalt szerepe miatt a globális Nyugat további szankciókkal sújtotta. Kérdés természetesen, hogy jelenleg milyen szerepet vállal Lukasenka a háborúban? Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani Belarusz helyzetére.

A demokrata Tim Walz és a republikánus JD Vance kedden összecsapott egy alelnökjelölti vitán, amely meglepően civilizált volt az eddig heves retorikával és két merényletkísérlettel tarkított választási kampány véghajrájában. A riválisok a november 5-i elnökválasztás előtti utolsó vitán a közel-keleti válságról, a bevándorlásról, az adókról, az abortuszról, az éghajlatváltozásról és a gazdaságról vitatkoztak.

A világrend nem más, mint a nemzetközi gazdaság, nemzetközi politika, nemzetközi, kulturális kapcsolatok kooperatív és/vagy konfrontatív rendszere. Nemzetközi politikai konstrukció, meghatározott erőviszony-szerkezet és intézményrendszer. Ez az, ami meghatározza az országok egyéni politikáját. Ez alól a nagyhatalmak sem kivételek: az USA-t is kihívások elé állítja ennek változása.

A vasárnap tartott parlamenti választásokon az Osztrák Szabadságpárt kapta a legtöbb szavazatot, ezzel Ausztria is bizonyítékát adta az elmúlt években Európa-szerte jobbra tolódott politikai tendenciáknak. Herbert Kickl, a párt vezetője „a történelem egy darabkája”-ként deklarálta pártja győzelmét, mellyel „új korszakot” nyitottak, azonban a kormányzáshoz szükséges koalíció megteremtése komoly kihívást jelenthet a migrációellenes pártnak.

Az izraeli hadsereg pénteken támadást mért, a libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah központi parancsnokságára, Bejrútban. A légicsapás célja a milícia vezetője, Haszan Naszrallah sejk likvidálása volt, az akció sikerességét pedig azóta mindkét fél elismerte. A robbanások hatalmas károkat okoztak, a helyzet Izrael és a terrorszervezet között fokozódik.

Az ukrajnai és a közel-keleti harcok árnyékában sok más térség ügyei háttérbe szorultak az utóbbi években. Az egyik ilyen éppen az Afrika Szarvának nevezett régió, ahol az elmúlt bő egy évben a feszültség egyre magasabb szintre került. Etiópia, Egyiptom, Szomália és Szomáliföld mind „stakeholder”-ek egy többdimenziós biztonsági játszmában. A tétek nagyok, és a győztes mindent visz. Hogy áll a történet most?

Az Európai Unió megkezdte a tárgyalásokat Örményországgal a schengeni vízummentességről, amely megkönnyíti majd az örmény állampolgárok Európai Unióba történő beutazását. Ez nemcsak az utazási lehetőségeket bővítené, hanem szorosabb együttműködést is eredményezne az EU-val. A folyamat során az országnak még reformokat kell végrehajtania, hogy megfeleljen az uniós elvárásoknak. 

Rómában a parlamenti képviselők jóváhagyták egy olyan bizottság létrehozását, amely törvényeket alkothat az erőszakos szexuális bűnelkövetők androgén blokkoló gyógyszerekkel való kezeléséről. A Képviselőház elfogadott egy indítványt, ami kimondja, hogy a kezelésnek közös megegyezésen kell alapulnia, illetve visszafordíthatónak kell lennie. Ez a büntetés csak egyike lenne azoknak, amelyeket Giorgia Meloni kormánya vezetett be. 

Cipruson, ahol évente több mint 300 napsütéses nap van, olyan tetőtéri rendszereket alkalmaznak, amelyek hasznosítják a nap energiáját; az ország minden más uniós tagállamot megelőzött a melegvizes napelemes rendszerek bevezetésében, becslések szerint a háztartások 93,5%-a használja ki az alternatív energiaformát a mindennapi életben. Az eddigi adatok szerint a Földközi-tenger keleti térségében fekvő sziget a napenergia-technológia széles körű alkalmazásának köszönhetően meghaladja az épületek fűtése és hűtése terén meghatározott megújuló energiai célkitűzéseket.

Rebecca Cheptegei olimpiai futónő meggyilkolása újra felerősítette a kenyai nőgyilkosságok elleni erőteljesebb fellépést követelő felhívásokat. Az eset nemzetközi visszhangot váltott ki a médiában és rávilágított a kenyai nők helyzetének súlyosságára.

A The Economist című lap elemzést tett közzé azzal kapcsolatban, hogy a közép-kelet-európai országokba egyre több külföldi befektetés érkezik. Mindenkinek megérné, ha ez a trend folytatódna, viszont kérdés, hogy mit nyer ebből a régió? A külföldi cégek csak nagyon keveset adóznának az adott országban, és a munkásokat is többnyire egy harmadik országból kell majd hozni.

Több hónapos zárt ajtók mögötti tárgyalássorozatot, ellentmondásokat és utolsó pillanatos személycseréket követően, nemrég bemutatta Ursula von der Leyen az új Bizottság tagjait. A testület új felállása megerősíti az Európai Unió elköteleződését Ukrajna mellett, az orosz-ukrán háború várhatóan fő prioritás lesz a közösség számára. A tagállamok biztosainak a különböző tárcák közötti elosztása is több meglepetést hozott. A jelöltekről azonban az Európai Parlament hozza meg a végső döntést.

Németország újra aktívan vesz részt a nemzetközi politika alakításában. Az ukrajnai háborúban vállalt szerepe mellett (lőszerszállítás) Berlin Kínával is egyre több konfliktust vállal. Gondolhatunk a német autóipar védelme érdekében kivetett európai vámokra, illetve a legutóbbi incidensre, amikor két német hadihajó haladt át a Tajvan-szoroson. Kína provokációnak nevezte az eseményeket, míg Berlin azzal védekezett, hogy nemzetközi vizeken haladtak át hajói, így azok nem sértettek nemzetközi jogot. Feltehető a kérdés, mi változtatott a németek álláspontján? Cikkünkben megpróbálunk választ adni a történtekre.

Ahogy a globális felmelegedés erősödik, víztartalékaink is egyre apadnak. Az erőforrás elosztása nem először okoz bonyodalmat: a XXI. században is tört már ki konfliktus a vízlelőhelyekért. Stratégiai fontosságú nyersanyagról beszélünk: a víz minden gazdasági szektor elengedhetetlen eleme.

Egy pusztító és példátlan támadás során a Hezbollah tagjai Libanon-szerte célpontok lettek, mivel kommunikációs eszközeik - személyhívók és walkie-talkie-k - szinte egyszerre robbantak fel. A libanoni egészségügyi minisztérium megerősítette, hogy két nap alatt legalább 37 ember meghalt, és több mint 2700-an megsérültek. 

Az emberiség érdeklődése az űr iránt az ókori civilizációkig vezethető vissza, hiszen a maják már több ezer évvel ezelőtt jegyezték a nap- és holdfogyatkozásokat. Az űrkutatás modern korszaka az 1950-es években kezdődött, amikor a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta az első mesterséges műholdat, a Szputnyik-1-et, azonban az elmúlt időszak űrversenyének úttörői az Egyesült Államok és Kína, amely szuperhatalmak jelentős mérföldköveket értek el.

Amikor a nyilvánosságban szó esik az általában vett ukrán népességről, mindig szóba kerül a NATO és EU-s csatlakozás széles körű támogatottsága. Amíg ezek az ügyek erőt adnak az orosz agresszor elleni küzdelemben, a társadalom egésze gazdasági tekintetben olyannyira megosztottá válik, hogy az évtizedekig meghatározóvá válhat. Amíg egyesek Berlinben keresnek óvodát gyermeküknek, addig másoknak a mindennapi betevő beszerzése is komoly gondot okoz. Ebben a cikkben a Egyesült Nemzetek Szervezete álatal 2023 decemberében kiadott széleskörű felmérés részleteit mutatjuk be, összevetve különböző társadalmi mutatókkal, és az ukrán gazdaság jelenlegi állásával.

A jelenlegi világrendszer egy újabb kihívással néz szembe, méghozzá az atomfegyverek elterjedésének veszélyével. A hidegháború lezárultával a nukleáris képességek mennyiségi és minőségi állománya drasztikusan csökkent világszerte. Azonban vannak olyan hatalmak, amelyek láthatóan atomfegyverek fejlesztésével próbálják megerősíteni nemzetközi pozícióikat. Ezzel pedig komoly fejtörést okoznak a status quo-t megőrizni kívánó hatalmaknak, úgy, mint az Egyesült Államoknak vagy éppen az Egyesült Királyságnak. A hidegháború során sikerült megállítani a nukleáris fegyverek vertikális (minőség) és horizontális (mennyiség) elterjedését, ez mára azonban kérdésessé vált. Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani, hogy mely hatalmaknak áll érdekében a nukleáris fegyverkezéssel vagy megváltoztatni a világrendszert, vagy éppen paradox módon fenntartani azt.

Továbbra is rendkívül szoros versenynek ígérkezik a két jelölt, Kamala Harris és Donald Trump között az Egyesült Államokban novemberben esedékes elnökválasztás. Ilyen közeli állás esetén azonban meghatározó lehet egy esetleges dezinformációs kampány vagy más külső hatalomtól származó, rosszindulatú befolyásolási kísérlet.

A munkabeszüntetés mintegy 200 járatot és 30.000 utast érintett. Több légitársaság szeptember 12-én, csütörtökön a hajnali órákban figyelmeztette a repülni vágyókat az okozott kellemetlenségekre. Azonban nagyon sokan így is csak a helyszínen értesültek a járattörlésekről és az ezzel járó következményekről.

Németország gazdaságának egyik fontos pillére és Európa legnagyobb autógyártója a Volkswagen-konszern durva megszorításokat helyezett kilátásba a költségek csökkentésének érdekében. A 87 éve működő vállalat története során először németországi üzemek bezárását tervezi, így rengeteg alkalmazott megélhetése forog kockán. A cégóriás válsága túlmutat az autóiparon, hiszen a komplett német gazdaságra hatással van, amely tovább gyűrűzhet az Európai Unió többi tagállamába.

Az ausztrál kormány úgy döntött, hogy visszavonja azon volt katonatisztek egy kis csoportjának kitüntetéseit és elismeréseit, akik akkor töltöttek be parancsnoki pozíciót, amikor a vezetésük alatt állók háborús bűnöket követtek el.

Az EU budapesti külügyi csúcsát komoly diplomáciai feszültségek övezték, miután egyes tagállamok bojkottot helyeztek kilátásba Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben tett látogatásai miatt. A cél Magyarország EU-n belüli szerepének és képviseleti képességének megkérdőjelezése volt.

2023 szeptemberében elmondott beszédében Ursula von der Leyen ambiciózus tervet vázolt fel az Európai Parlament előtt. Az új geostratégiai kihívásokra reagálva a Bizottság fel kívánja pörgetni az EU tagországainak a hadiiparát. A kezdeményezés egyik fő célja, hogy 2030-ra a tagállamok által igényelt fegyverek több, mint 50%-át az Unió területén gyártsák. Ezt az Uniós elnökséget betöltő Magyarország is fontosnak tartja, mivel prioritásként kezeli az európai védelmi kapacitások megerősítését. De miből is áll pontosan ez a tervezet, és mit tehet az ügy előmozdítása érdekében Magyarország?

Ahogyan arról már korábbi cikkünkben írtunk, Németországban a második világháború óta most nyert először szélsőjobboldali párt tartományi választáson. Az Alternatíva Németországért győzött a kelet-németországi Türingiában és épphogy a második helyre szorult a szomszédos Szászországban. Véletlen egybeesés, hogy erre éppen szeptember elsején került sor, pontosan nyolcvanöt évvel azután, hogy Németország megszállta Lengyelországot, és ezzel kirobbant a második világháború.

Egy országos tanulmány Dániában összekapcsolta a meddőséget a szennyezés különböző típusaival, miszerint a légszennyezésnek átlagosan öt éven át kitett férfiaknál nagyobb volt a meddőség kockázata. A felfedezések egyre több bizonyítékot szolgáltatnak a finom részecskék termékenységre gyakorolt kártékony hatásairól.

A georgiai Winder városában lévő Apalachee Középiskola szeptember 4-én fenyegető telefonhívást kapott, amely 5 intézményben, köztük az Apalachee-ben tervezett lövöldözésre figyelmeztetett. A katasztrófa nem maradt el: négyen életüket vesztették, míg további kilencen kórházba kerültek. 

Egyértelműen történelminek nevezhetőek a szeptember elsején lezajlott németországi tartományi választások eredményei. Türingiában ugyanis a szélsőjobboldali AFD (Alternative für Deutschland) nyert. Ezen győzelem már csak azért is érdekes, mivel utoljára Adolf Hitler volt az, aki ugyan országosan, de demokratikus választáson győzött Németországban, méghozzá szélsőjobboldali színekben. Ráadásul a jelenleg kormányon lévő „jelzőlámpa koalíció” tagjai (SPD, Die Grüne, FDP) kifejezetten rosszul teljesítettek mind Szászországban, mind pedig Türingiában. Kérdés azonban, hogy a választás eredménye csak regionálisan értelmezhető, vagy sokkal inkább egy országos trend kirajzolódását láthatjuk. Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani a német politika alakulására.