Németország gazdaságának egyik fontos pillére és Európa legnagyobb autógyártója a Volkswagen-konszern durva megszorításokat helyezett kilátásba a költségek csökkentésének érdekében. A 87 éve működő vállalat története során először németországi üzemek bezárását tervezi, így rengeteg alkalmazott megélhetése forog kockán. A cégóriás válsága túlmutat az autóiparon, hiszen a komplett német gazdaságra hatással van, amely tovább gyűrűzhet az Európai Unió többi tagállamába.
A Volkswagen vezetősége bejelentette, hogy kénytelen fontolóra venni az 1994 óta működő munkahelyvédelmi programjának megszüntetését, amely 2029-ig garantálta volna a cégnél dolgozók állását. A menedzsment azzal indokolja a döntést, hogy csökkenteni kell a gyártási költségeket, mert enélkül a német márka végképp elveszti versenyképességét a rivális ázsiai gyártókkal szemben.
A vállalat jelenlegi helyzetét Thomas Schaefer VW-vezérigazgató és Arno Antlitz pénzügyi vezető vázolta fel a társaság wolfsburgi székhelyén mintegy 16 ezer dolgozó előtt. Elmondásuk szerint félmillió Volkswagennel kevesebbet igényelt a piac ezért a gyártókapacitásokat muszáj a kereslethez igazítani, emellett Európában kétmillió autóval csökkent a teljes piac mérete. A munkásgyűlésen részt vevők a „Mi vagyunk a Volkswagen, nem ti” feliratú transzparensekkel és nyers beszólásokkal zavarták meg a cégvezetés beszédét.
Erős kritikával súlytotta a vezetőséget a gyűlésen felszólaló Daniela Cavallo, a Volkswagen legfőbb munkavállalói képviselője és felügyelőbizottsági tagja. Kijelentette: harcolni fog a gyárbezárások ellen és hozzátette, hogy
a foglalkoztatottaknak nem szabadna szenvedniük a menedzsment hibáiért, mint a német autók eladásának csökkenése az Egyesült Államokban és a nagy veszteséget okozó Kínában.
A leépítések miatt a brüsszeli Audi gyár dolgozói szintén heves tüntetésekbe kezdtek. Ellenállásuk során a gyáregység előtt autógumikat égettek és körülbelül kétszáz már teljesen kész vagy még készülő autó kulcsát tették zsebre ellenállásuk jelképeként.
🚘 Workers at Audi's Brussels factory went on a strike and seized the keys of the cars coming off the production line amid escalating tensions following the administration's decision to suspend manufacturing and payments ⤵️ pic.twitter.com/bTYpeezikY
— Anadolu English (@anadoluagency) September 9, 2024
Olaf Scholz kancellár kabinetje érzékelve a járműiparban uralkodó közhangulatot, egy új 2028-ig szóló kezdeményezést fogadott el, miszerint évi 465 millió euró adókedvezménnyel támogatná a cégek flottájának elektromos gépjárműre való átállítását, ha német villanyautót vásárolnak. Fontos lépés volt egy új vásárlást ösztönző csomag megalkotása, mert Németországban idén júliusban 37%-ot esett az eladások száma az előző évhez képest.
Nehézséget jelent az autóipar számára átállni új gyártástechnológiára, amely rettentő költséges folyamat. Ezenkívűl szigorú jogszabályoknak és szinte teljesíthetetlen környezetvédelmi kvótáknak kell megfelelnie az európai gyáraknak. A vészjósló tavalyi adatok alapján a Volkswagen csoport gyárai kihasználatlanok, hiszen tavaly nagyjából 9 millió járművet gyártott, szemben a 14 milliós összkapacitással.
Maga a Volkswagen márka olyannyira belebetegedett az elektromos átállásba, hogy hasznot már alig hoz. A csoportot a luxus és a prémiumkategóriás márkák tartják a víz fölött.
Tavalyi adatok alapján, több mint 14 millió új elektromos autót regisztráltak, így világszerte már 40 millió tisztán elektromos autó járja az utakat. A gyártók piaci részesedését tekintve a németek messze elmaradtak a listavezető kínai és amerikai vetélytársakkal szemben.
Forrás: Visual Capitalist
A német gazdaság sokat vesztett versenyképességéből az orosz-ukrán háború óta. A bevezetett szankciók nemcsak Oroszországot sújtották, hanem Európa legerősebb gazdaságára is hatással voltak, méghozzá megbénították stabilitása egyik alapkövét, amely az olcsó orosz energiahordozó volt. Az orosz fosszilis energiáról való leválási kísérletek és az atomenergia-ellenesség miatt az energiaárak drasztikusan nőttek, így a magas költségek megnehezítik a termelést. Ennek következtében
az ázsiai riválisok a versenyképesebb áraikkal kiszorítják a német vállalatokat a beszállítói pozíciókból. Az Európát sújtó energiaválságból semmit nem éreztek a Távol-Keleten, az ázsiai cégek pedig kihasználják a helyzeti előnyüket és megfizethetőbb autókat készítenek.
Látható, hogy az európai autógyártók lemaradásban vannak a belső égésű motorok fokozatos kivonásában. A szorult helyzeten az tudna javítani, ha az európai vezetés racionálisabb célokat tűzne ki környezetünk megóvása érdekében.
Szemlézte: Tóth Zsombor
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
