Amikor a nyilvánosságban szó esik az általában vett ukrán népességről, mindig szóba kerül a NATO és EU-s csatlakozás széles körű támogatottsága. Amíg ezek az ügyek erőt adnak az orosz agresszor elleni küzdelemben, a társadalom egésze gazdasági tekintetben olyannyira megosztottá válik, hogy az évtizedekig meghatározóvá válhat. Amíg egyesek Berlinben keresnek óvodát gyermeküknek, addig másoknak a mindennapi betevő beszerzése is komoly gondot okoz. Ebben a cikkben a Egyesült Nemzetek Szervezete álatal 2023 decemberében kiadott széleskörű felmérés részleteit mutatjuk be, összevetve különböző társadalmi mutatókkal, és az ukrán gazdaság jelenlegi állásával.

Ahogy közeleg a tél, és az orosz hadsereg támadásai lankadatlanul folytatódnak, újra adódik a kérdés, hogy Ukrajnában hány embernek jelent kihívást az alapvető szükségletek kielégítése?

Az átlagjövedelem alakulása UAH-ban, 1991-2023 között

Forrás: World Inequality Database

Az ENSZ 2023-as adatai szerint Harkiv, Kijev és Dnyipropetrovszk megyékben a legsúlyosabb a humanitárius katasztrófa, viszont Zaporizzsjaiban, Donyeckben és Odesszában is nagy a baj.

Az országban a nélkülözők 31%-a nő, 20%-a gyermek, 23%-a idős és 14%-a fogyatékossággal rendelkezik.

Az élelmezésbiztonság és a mindennapi megélhetés 7,3 millió ukrán lakosnak okoz gondot, és 7,8 millió ember nem részesül megfelelő orvosi ellátásban. A szállás és a nem élelmezési cikkek hiánya 7,9 millió, míg a víz, higiéniai és csatornázási rendszerek hiánya 9,6 millió embert érint.

A nélkülözők felosztása súlyossági fázis szerint

Forrás: UNHCR

A számok önmagukért beszélnek, viszont, azoknak az embereknek a gazdasági helyzete is romlott, akiknek életét nem rombolta teljesen szét a háború. A 2022-es inváziót követően egy felmérés szerint a kisvállalatok 75% szüntette be a tevékenységét, amelyek addig a GDP 15%-át, az export 16%-át és a hivatalosan bejelentett munkahelyek 79%-át tették ki.

A Világbank által júniusban készített 1500-2000 fős telefonos felmérés szerint három háztartásból majdnem kettőben, valaki elvesztette a munkahelyét.

Minden tíz ukránból három szegénységben él, számuk 1,8 millióval nőtt 2020-hoz képest. Itt meg kell jegyezni, hogy a nélkülözők és a szegények két különböző kategória, mivel az előbbieknek semmilyen, míg az utóbbiaknak csak igen kevés jövedelmük van.

Továbbá a családok csaknem kétharmada arról számolt be, hogy rosszabb anyagi körülmények között él, mint a háború kitörése előtt, és a háztartások 62%-ának sem megtakarítása, sem munkajövedelme nincs.

Ukrajna állami költségvetése 2023-ban, milliárd UAH-ban

Forrás: Európai Parlament

Mivel sokaknak nincs pénzük élelmiszerre,

a megkérdezett családok egyharmada arról nyilatkozott, hogy kevésbé változatos ételeket fogyaszt, egyötödük kevesebbet eszik, és minden tizedik család kihagy bizonyos étkezéseket a nap folyamán.

Elterjedtté vált, hogy más családtagokra és a kormánytól kapott juttatásokra támaszkodjanak az emberek. A szociális segélyek és a nyugdíjak segítettek tompítani a munkahelyek és a vagyonok elvesztése okozta károkat, és az élelmiszerárak emelkedése is megállt, ami a tavaly még komoly problémát jelentett.

A teljes jövedelemeloszlás Ukrajnában 2021-ben, lakossági tizedbe sorolva

Forrás: Friedrich Ebert Stiftung

Végezetül fontos kiemelni, hogy társadalom háborúhoz való viszonya is változott az elmúlt két évben. Az első fázist a nemzeti öntudat megerősödése jellemezte. 2023-ra viszont - ahogy a frontvonalak kezdtek stabilizálódni - kikristályosodott, hogy kit milyen mértékben érint a konfliktus.

Mindeközben az ország keleti és nyugati fele közötti gazdasági különbségek még nyilvánvalóbbá váltak, aminek az enyhítéséhez hosszútávú stratégiák kidolgozására lesz szükség. Ennek a kérdésnek az relevanciája viszont jelenleg sajnos távolinak tűnik.

Szemlézte: Vencz Balázs

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon