Az EU budapesti külügyi csúcsát komoly diplomáciai feszültségek övezték, miután egyes tagállamok bojkottot helyeztek kilátásba Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben tett látogatásai miatt. A cél Magyarország EU-n belüli szerepének és képviseleti képességének megkérdőjelezése volt.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által az utóbbi időben tett látogatásokra és az ezzel kapcsolatos egyre növekvő frusztrációra válaszul az Európai Unió külügyminiszterei azt tervezték, hogy bojkottálják a 2024. augusztus 28-29-i, Budapestre tervezett külügyi csúcstalálkozót. Magyarország jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be, ami lehetőséget kínált az EU külpolitikai napirendjének magyar fővárosban történő megvitatására. Ezt lehetetlenítette el az EU külpolitikai vezetőjének terve, mely szerint ugyanabban az időpontban hivatalos külügyi tanácsülést szervez Brüsszelben. Ez gyakorlatilag megakadályozta, hogy a miniszterek részt vegyenek a budapesti rendezvényen.

A bojkott okaként diplomaták Orbán Viktor informális találkozóit jelölték meg. Miután a miniszterelnök látogatást tett Ukrajnában, Oroszországban, Kínában és az Egyesült Államokban, sokan bírálták és „nem engedélyezettnek” titulálták a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Hszi Csin-ping kínai államfővel folytatott találkozóit, illetve Trump volt amerikai elnökkel való egyeztetését is kritikával illették mind az EU, mind az Egyesült Államok részéről. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke visszautasította Orbán azon állítását, hogy az EU „háborúpárti” politikát folytat és megerősítette, hogy Ukrajnának joga van megvédeni magát. Emellett a Fehér Ház is bírálta Orbán találkozóit, Ukrajna szuverenitása szempontjából kontraproduktívnak nevezve azokat.

Válaszában a miniszterelnök sürgette az EU-t, hogy gondolja át az ukrajnai háborúval kapcsolatos megközelítését és új diplomáciai kezdeményezéseket javasolt Kínával, Oroszországgal és a globális déli országokkal, de törekvéseit az EU vezetői szkeptikusan és ellenkezően fogadták.

Magyarország immár másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét és több kulcsfontosságú prioritást is felvázolt. Ezek között található az EU versenyképességének fokozása, a védelempolitika megerősítése, a kohéziós politika reformja és a demográfiai kihívások mérséklése. Ezek a legutóbbi európai felmérések szerint szorosan illeszkednek az Uniós polgárok leggyakoribb aggodalmaihoz.

Forrás: Eurobarométer

 A napokban ugyanakkor több fontos miniszteri szintű találkozót is megtartottak a magyar fővárosban. Itt üléseztek az Uniós agrár-, majd pénzügyminiszterei is. Varga Mihály, a magyar pénzügyi tárca vezetője ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a párbeszéd mellett és fontosnak tartja az olyan európai kihívások kezelését, mint a védelem, a demográfia és a mezőgazdasági támogatások.
.
Ebből is látható, hogy tagállami szinten is fontos kérdések kerülnek megvitatásra, amit a soros elnökség túlpolitizálása nehezít.

Szemlézte: Henez Botond

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon