Az Egyesült Államok megválasztott elnöke korábban már számtalanszor ígéretet tett az amerikai fosszilis energiahordozó-termelés bővítésére. Katar, mely alapvetően ebben az ágazatban exportál, potenciálisan veszíthet piaci részesedéséből, amennyiben az amerikaiak beváltják ezt az ígéretet. Mégis, a katari energiaügyi miniszter szerint nincs mitől félnie az országának. Mit jelent ez Európa számára?

A történet még januárban kezdődött. Biden elnök ugyanis ekkor beszüntette az új LNG export engedélyek kiadását, amit az amerikai energiacégek tulajdonképpen egy velük szembeni támadásként éltek meg. A korábbi elnök Donald Trump már akkor is hevesen kritizálta a demokrata adminisztráció lépését.

Az USA a döntés idejére már hosszú ideje folytonosan növekvő mennyiségű cseppfolyósított földgázt exportált. 2016 óta, először Ázsiában, majd az orosz-ukrán háború kitörését követően Európában is „berobbant” az amerikai gáz kereskedelme. Amerika azóta évente több, mint 1 milliárd köbméterrel növelte az LNG exportját, mára pedig már havonta több, mint 10 milliárd köbmétert exportál.

Összehasonlításképpen, Magyarország teljes fogyasztása 10-10,5 milliárd köbméter között alakul évente.

Donald Trump már a kampány során is hangoztatta egyik legmeghatározóbb szlogenjét a „Drill, baby, drill!” -t, melynek most már szakpolitikai valósága is elkezdett kirajzolódni.

Donald Trump egyebek mellett el akarja törölni az LNG export plafont, ezáltal ösztönözve az energiacégek termelését, potenciálisan új munkahelyeket teremtve a gazdaságban. Trump továbbá azt is nyíltan sérelmezte a kampánya során, hogy az USA állítása szerint „elvesztette energetikai függetlenségét”.

Ami biztos, hogy a világ minden klímacélja ellenére is egyre növekvő energiaigényét boldogan elégíti ki mindenki, aki erre képes. Ilyen ország Katar is, melynek ismereteink szerint, a világ harmadik legnagyobb földgáztartaléka áll rendelkezésére. 2021-ben Katar a világ második legnagyobb LNG exportőre volt.

Ami különösen pikánssá teszi a történetet, hogy Amerika éppen Európában nyert teret a leglátványosabban az utóbbi pár évben, éppen ott, ahol Katarnak is nagy érdekeltsége van.

A dolog viszont nem áll meg itt, az EU ugyanis új vállalati fenntarthatósági direktívákat határozott meg, melyeknek, ha nem felelnek meg a vállalatok, úgy a globális bevételük akár 5%-ával megegyező extra bűntető díjtétel befizetésére is kötelezné őket. A katari energiaügyi miniszter Dohában egy fórumon azt mondta „ennek abszolút semmi értelme”, és hozzátette: „az üzenetem Európának és az EU Bizottságának a következő: azt akarjátok mondani nekünk, hogy nem akarjátok az LNG-nket az EU-ba?”

Qatar’s energy minister calls out EU for ESG overreach 🇶🇦⚠️

🥊 “I am sure not going to supply the EU with LNG to support their energy requirements and then be penalized”
👉 Qatar recognises it wont be net zero. But firms operating within the EU must comply with Paris Accord pic.twitter.com/aMEfme6BAS

— Stephen Stapczynski (@SStapczynski) December 8, 2024

Katar elsődleges exportpiacai egyébként Ázsiában találhatóak, mégis, a várhatóan növekvő amerikai LNG piaci jelenléttel párosítva, a 2021-ben Katar exportjának 15%-át felvevő európai piac elvesztése nagy veszteség lehet az ország számára. A katari energiaügyi miniszter mindennek fényében egy, a Reutersnek adott interjújában azt mondta, hogy nem tartanak az amerikai export plafon eltörlésétől, illetve, hogy készen állnak a versengésre. Bár Katar lehet, hogy joggal nem aggódik, Európa jövőjére vonatkozólag viszont számtalan kérdés felmerül.

Amennyiben az EU újabb kvázi adókkal sújtja a legnagyobb, területén működő, illetve vele üzletelő vállalatokat, úgy bizonyosan egyre kevesebben akarnak majd az Unióval kereskedni.

Természetesen lesz, aki megfelel majd az elvárásoknak, de a cinikus értékelő talán már most megmutatja, mennyi lesz ebből EU, vagy NATO tagországbeli központtal rendelkező vállalat. Az EU országainak zöme már levált az orosz energiáról, és elképzelhető, hogy most megkezdődik a leválás a közel-keleti energiáról is. Azonban, nagyon jól tudjuk, hogy a forrásdiverzifikáció elengedhetetlen a szuverén energetika, az energiabiztonság szempontjából. Márpedig Európa – és pláne az EU – legtöbb országa masszívan importra szorul energiaigénye kielégítésében.
Amerika növekedni akar, az EU pedig közel van és kell neki az amerikai portéka. Mi sem volna kézenfekvőbb, mint Európát meghódítani? A kérdés már csak az, hogy ez Európának miért jó?

Szemlézte: Lakatos Gergely

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon