Több hónapos zárt ajtók mögötti tárgyalássorozatot, ellentmondásokat és utolsó pillanatos személycseréket követően, nemrég bemutatta Ursula von der Leyen az új Bizottság tagjait. A testület új felállása megerősíti az Európai Unió elköteleződését Ukrajna mellett, az orosz-ukrán háború várhatóan fő prioritás lesz a közösség számára. A tagállamok biztosainak a különböző tárcák közötti elosztása is több meglepetést hozott. A jelöltekről azonban az Európai Parlament hozza meg a végső döntést.

Az Európai Unió új Bizottságának összetétele nemi szempontból közel kiegyenlített arányú, 16 férfire 11 női biztos jut, ezzel a pozíciók 40%-át nők tölthetik majd be. A korábbinál csak egy kicsit lett fiatalabb a testület 52 éves átlagéletkorral, és vegyesen vannak új és veterán tagjai, összesen hat visszatérő biztossal, a szlovák Maroš Šefčovič pedig már az ötödik ciklusát kezdi.

A 27 tagú Bizottság politikai összetétele részben tükrözi a 2024-es európai parlamenti választásokon bekövetkezett jobboldali fordulatot,

a szociáldemokraták és a liberálisok aránya egyértelműen csökkent, a zöldek pedig egyáltalán nem tudtak tagot delegálni a testületbe. A biztosok közel felét az Európai Néppárt adja, és három független tagja is lesz von der Leyen új csapatának. A Renew Europe pártcsalád a választásokon elért korábbinál gyengébb eredménye ellenére 5 helyet tudott megszerezni, olyan kiemelkedő hatáskörökkel, mint a bővítéspolitika vagy az igazságügy.

A Bizottság tagjainak megoszlása pártcsaládonként 2019-ben és 2024-ben

Forrás: Politico

A bizottsági helyek kiosztását hosszú, tárgyalásokkal, alkudozásokkal és vitákkal teli időszak előzte meg több kisebb közösségimédia botránnyal. Az utolsó pillanatig változtak a nevek és folytak a harcok a tagállamok között a posztokért.

A tagállamok az általuk delegált biztosokon keresztül ugyanis komoly befolyásra tehetnek szert az Unió fő döntéselőkészítő és végrehajtó szervében, annak függvényében, jelöltjük melyik tárcáért lesz felelős.

A következő öt éves ciklus kritikus időszakban indul, az Európai Unió példátlan kihívások és hosszú távra kiható döntések előtt áll. Így méginkább érthető a bizottsági posztok körüli csatározás, a közösség sorsát ugyanis nagyban meghatározhatja a kiválasztott 27 biztos személye. A legnagyobb problémát továbbra is a szomszédban dúló, véres háború jelenti. Az elhúzódó háború sújtotta ország további támogatásának mikéntjéről és mértékéről és az ukránok esetleges uniós csatlakozásáról a jövőben kulcsfontosságú döntéseket kell meghoznia Europának.

A háborún kívül az Unió vezetői komoly gazdasági és társadalmi kihívásokra kell, hogy választ találjanak. Európa a háború kitörése óta folyamatos energiaválsággal küzd és küszködik a gazdasági versenyképességének fenntartásáért is.

Ezen kívül az elmúlt évben főképp a nyugat-európai vezetők komoly tüntetésekkel szembesültek a gazdák részéről az igazságtalan árak és a betarthatatlan bürokratikus szabályok miatt. Az illegális migráció továbbra is az egyik legfőbb kihívás az Unió vezetői számára, és az ennek nyomán felerősödő társadalmi feszültségek és biztonsági kockázatok hatékony kezelése mellett továbbra is komoly nézeteltérések vannak a tagállamok között az uniós migrációs politikát illetően.

Across generations.
From all backgrounds.
With different experiences.

But all with one common goal: to make Europe stronger.

The structure of von der Leyen II Commission. pic.twitter.com/wBgIwIXc84

— European Commission (@EU_Commission) September 17, 2024

Az Ursula von der Leyen által bemutatott új Bizottság jelenlegi felállása több meglepetést is hozott. A Balti államok megnövekedett jelentőségét az orosz-ukrán háború óta jól tükrözik a biztosaiknak felajánlott pozíciók. Az Észtország által delegált Kaja Kallas, a blokk egyik legszókimondóbb orosz kritikusa az Unió új külpolitikai vezetője lesz. A litván Andrius Kubilius lehet az első védelmi és űrkutatási biztos, a lett Valdis Dombrovskis pedig a gazdaság és a termelékenység erősítéséért fog felelni, ami Ukrajna jövőbeli újjáépítésekor lehet majd fontos szerep. A finn Henna Virkkunent a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős alelnöki posztra jelölték.

A négy ország biztosjelöltjei kulcsszerepet tölthetnek be az Európai Unió jövőbeli reakcióira nézve Oroszországgal szemben.

Az új csatlakozási kérelmekkel kapcsolatos megbízott a baloldali, szlovén Marta Kos lenne, aki így szintén fontos szerepet tölthet be Ukrajna jövőjét illetően. Kos mindeddig támogatóan beszélt Ukrajnáról, azonban Oroszországgal kapcsolatosan voltak békülékeny megjegyzései, és több szakmai botránya is volt a korábbi években, így valószínűleg keményebb meghallgatásra számíthat majd az Európai Parlament előtt.

A másik jelentős meglepetést a déli államok kiemelkedő szerepvállalása jelenti, élen a spanyol miniszterelnök helyettes Teresa Ribera kinevezésével, aki az EU stratégiai fontosságú versenypolitikájáért fog felelni.

A szintén jelentős pénzügyi szolgáltatások portfólióját a portugál Maria Luís Albuquerque kapta, míg Olaszország ellenőrizheti az EU hatalmas kohéziós alapját. Meloni pártjának jelöltjével szemben hiába tiltakoztak hevesen a szociáldemokraták és a liberálisok, Raffaele Fitto kinevezése győzelem az olasz kormányfő számára. Így a mediterrán tagállamok fontos lehetőséget kaptak az Unió versenyképességének előmozdításában.

A migrációs krízist némileg elismerve von der Leyen a bevándorlással és belügyekkel kapcsolatos, szintén kiemelt területet a konzervatív Osztrák Néppárt jelöltjének, Magnus Brunnernek osztotta,

akinek országában a migráció a legfőbb politikai kihívások egyike. A franciák jelöltje, a korábbi karakteres Thierry Breton az utolsó pillanatban mondott le. Ennek ellenére Párizs a kulcsfontosságú ipari-gazdasági területet tudhatja magáénak, a csere azonban jól mutatja a belpolitikai válsággal küzdő franciák befolyásának gyengülését.

A költségvetés Lengyelország biztosának, Piotr Serafinnak jutott, aki azonban közvetlenül von der Leyennek lesz köteles jelentést tenni, így tulajdonképpen a Bizottság elnöke ellenőrizheti majd a startégiai fontosságú tárcát. A magyar biztos, Várhelyi Olivér az egészségügyi és állatjóléti területtel lett megbízva, kinevezése azonban komoly kritikákat eredményezett, tovább mélyítve Magyarország és a Bizottság között fennálló feszültségeket.

Svédország környezetvédelmi biztosának kinevezése is nagy port kavart, a Jessika Roswallt jelölő kormányzat ugyanis sorozatosan megszegi az Európai Unió környezetvédelmi irányelveit, így némileg ellentmondásos a kiválasztása erre a posztra. Ursula von der Leyen a luxemburgi szocialista jelöltet, a farmer családból származó Christophe Hansent bízta meg a mezőgazdasági ügyekkel, remélve, hogy személye segíthet elsimítani az utóbbi időben megszaporodott konfliktusukat az európai gazdákkal.

Az újonnan bemutatott Bizottság még nem végleges, a következő hetekben kerül sor a jelöltek meghallgatására, és végső kinevezésükről az Európai Parlament fog dönteni, tehát még lehetnek változások. Azonban

a kiosztott bizottsági posztok tükrében kirajzolódó, tagállamok közötti új erőviszonyok és befolyási területek már várhatóan így maradnak a következő öt évre.

Mind az európai, mind a globális viszonyokra tekintettel az előttünk álló ciklusban a Bizottság történelmi léptékű, sorsfordító döntésekben működhet közre az Európai Unió és annak tagállamai jövője szempontjából.

Szemlézte: Szigeti Eszter Virág

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon