Sorozatunk első két részében (amely itt és itt érhető el) a trumpizmus felemelkedését vizsgáltuk, különleges tekintettel annak eszmetörténeti vonatkozására. Jelen bejegyzés még egy szempontot szolgáltat ezen elemzéshez. Az amerikai politikai kultúra gyengülésének mélyén ugyanis nem mással, mint az amerikai alkotmány politikai tradíciójának gyengülésével szembesülünk.
A 2024-es Nyári Olimpiai Játékokat Párizsban rendezik és ez máris felpezsdítette a francia médiát, ugyanis sok új intézkedést vezetnek be. A szekularizmusáról híres ország sportminisztere, Amélie Oudéa-Castère nemrég bejelentette a hidzsáb viselésének betiltását az olimpiai versenyeken a francia résztvevőknek. A döntést viszont az ENSZ nem nézte jó szemmel.
Nemrég tartották meg a G20-ak 18. miniszteri csúcstalálkozóját, amelynek házigazdája a G20-ak idei soros elnökségét ellátó India volt. Az eseményre, a nemrégiben felújított, Bharat Mandapam Nemzetközi Kiállítási és Konferencia Központban (IECC) került sor.
Hatalmas öröm és büszkeség érte Magyarországot, hiszen ezen a héten zajlik Stockholmban a 2023-as Nobel-díjak bejelentése átadó és máriskettős magyar sikert ünnepelhetünk. A hétfőn Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman mikrobiológus vehette át az élettani és orvosi Nobel-díjat, kedden pedig a Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L'Huillier trió kapta a fizikai Nobelt.
Az Európába irányuló migráció megfékezésére és ellenőrzésére Németország visszaállította a határellenőrzést Lengyelországgal és Csehországgal közös határain. Vajon elég lesz-e ez az intézkedés az elszabadult migrációs és embercsempész helyzet kezelésére?
Justin Trudeau a kanadai parlament nevében is bocsánatot kért, miután az alsóház elnöke, Anthony Rota a Képviselőházba invitálta Jaroszlav Hunkát, aki a második világháború alatt az SS 14. Waffen Grenadier hadosztályában szolgált. Az eset óriási felháborodást keltett, hiszen a náci katonai egység zsidó és lengyel civilek meggyilkolásáért is felelős.
Új-Zélandon nemsokára választásokat tartanak és úgy néz ki, hogy kormányváltás jöhet. Egy nemrégiben megjelent felmérés szerint az úgynevezett First Party rohamosan jön fel a Munkáspárt mellé. De mi is történt pontosan?
Egyre erősödnek az Ukrajnába történő fegyverszállítást kritizáló hangok Közép-Kelet-Európában, főként Lengyelországban.
A szeptember 27-én tartott első, majd a szeptember 29-én tartott második körből álló parlamenti beiktatási vita végül nem hozta el Alberto Núñez Feijóo spanyol néppárti politikus számára a győzelmet. Az igen heves belpolitikai viszonyok közepette megtartott vita, illetve a szinte állandó jellegű bizonytalanság következtében pedig még az is bekövetkezhet, hogy a jelenleg ügyvezető miniszterelnökként dolgozó Pedro Sánchez második mandátumát kezdi meg miniszterelnökként.
Európa-szerte magas áron tudja az átlagember is megtankolni az autóját. Mi az oka annak, hogy ennyire elszálltak az üzemanyag árak és ezek milyen módon segíti ez Oroszország háborús törekvéseit? Az Independent cikkének szemléjéből kiderül.
A feltartóztatási politika („containment”) gondolatát George F. Kennan amerikai diplomata dolgozta ki az 1940-es évek elején, amelyet elsőként a Foreign Affairs hasábjain „X” cikként elhíresült, a Szovjet magatartás gyökerei című írásában publikált. Ahogy már korábban is írtunk (https://danubeinstitute.hu/hu/blog/mr-x-aki-megjosolta-a-haborut-mit-tudhatunk-meg-george-kennan-tol-napjaink-haborujarol) róla, a feltartóztatás meghatározta a hidegháborús amerikai külpolitikai stratégia alakulását, mélységében feltérképezve a szovjet expanziós törekvések hátterét.
Tizennégy éve halt meg Irvin Kristol, a „neokonzervativizmus atyja”. Halála után a The Daily Telegraph úgy emlékezett meg róla, mint a huszadik század második felének legjelentősebb közértelmiségije”. De miben rejik Kristol „varázsereje”? Megközelítésünkben Kristol munkásságának elvitathatatlan vonása, hogy jókor érzett rá az amerikai liberalizmust átjáró tartalmi válságra, ezzel pedig megalapozta az elmúlt évszázad egyik legjelentősebb szellemi-ideológiai átalakulását.
II. Károly brit uralkodó szeptember 20-án kezdte meg háromnapos látogatását Franciaországban, díszvacsorával és fogadással egybekötött versailles-i vizittel. A több, mint 120 éves múlttal rendelkező angol-francia diplomácia egyik központ elemét, az Entente cordiale-t, vagyis a két ország nagyon jó kapcsolatát idézve a 21. század égető kihívásait is megvitatták, hangsúlyozták.
2023. szeptember 19-én Azerbajdzsán offenzívát indított a szakadár Hegyi-karabahi Köztársaság ellen; annak érdekében, hogy véglegesen lezárja az 1988 óta harmadszor lángra kapó konfliktust. Miután az azeri fegyveres erők behatoltak a többnyire örmények által lakott entitás területére, csupán 24 órára volt szükségük ahhoz, hogy de facto térdre kényszerítsék az enklávé vezetését. A szeptember 20-án, helyi idő szerint délután egy órakor életbe lépő fegyverszünet előtt – a CNN információi szerint – az offenzíva során szakadár oldalon legalább 400-an sérültek meg súlyosan, valamint 200-an életüket vesztették.
Továbbra is tömegek érkeznek Európába illegálisan. Mi sem példázza jobban a helyzetet, mint az olaszországi Lampedusa szigete, amely a mediterrán ország és Tunézia között helyezkedik el, ezáltal pedig ideális célpont az illegális bevándorlóknak. Volt olyan nap, amikor annyi migráns kötött ki partjainál, mint a sziget lakosságának összessége. Ez a tény, valamint Ursula von der Leyen és Giorgia Meloni közös látogatása alátámasztja a helyzet súlyosságát, azonban kérdéses, hogy az egyik kulcsfontosságú EU-s szerv vezetője tényleg segítő kezet nyújt-e Olaszországnak, vagy az általa javasolt megoldás csak tovább ront a térség, és azzal együtt egész Európa helyzetén?
A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau néhány nappal az Új-Delhiben megrendezett G20 csúcstalálkozó után azzal vádolta meg Indiát, hogy köze lehetett a kanadai állampolgársággal rendelkező, szikh vallású politikai aktivista, Hardip Szingh Nidzsar meggyilkolásához. Kijelentését követően a két ország diplomáciai kapcsolata mélypontra jutott.
A Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs egy kerekasztal-beszélgetésének témája az orosz–ukrán háború utáni Európa és Ázsia volt. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője kiemelte: Oroszország stratégiailag elvesztette a háborút, hiszen nem sikerült eredeti célját – vagyis, hogy történelmet írjon – elérnie.
A spanyol miniszterelnök-jelöltek szeptember beiktatási vitájához közeledve mindkét fél továbbra is a jövőbeli koalíciós partnerek meggyőzésén dolgozik. A végső döntés azonban még mindig úgy tűnik, hogy a katalán pártokon múlik, hiszen az, aki mellé besorakoznak, nagy valószínűséggel a mediterrán ország következő miniszterelnöke lesz.
G2 világ és az USA-Kína rivalizálás címmel tartottak panelbeszélgetést a Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs második napján. A panel moderátora a Danube Institute vendégkutatója, dr. Eric Hendriks volt, a beszélgetés apropóját pedig Orbán Viktor miniszterelnök idei tusványosi beszéde adta, ahol elhangzott, hogy ,,két nap van az égen”.
Az orosz-ukrán konfliktus árnyékában sokan egy újabb hidegháború kibontakozását vélik felvedezni. Milyen hasonlóságokat láthatunk a Szovjetunió kora és napjaink helyzete között? Mely úton haladhat tovább az USA és Európa?
A konnektivitás volt a kulcsszó abban a beszédben, amellyel Orbán Balázs megnyitotta a Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs második napját. A miniszterelnök politikai igazgatója Magyarország geopolitikai helyzetét és a magyar álláspontot mutatta be.
Az Egyesült Királyságban működő Országos Egészségügyi Szolgálat, az NHS, új részlegeket és mintegy 250 új munkahelyet teremt „woke” diverzifikálási, sokszínűsítési stratégia alapján.
„Ma a családok szabadságharcát vívjuk, ha nincs gyermek, nincs jövő.”- ez hangzott el Novák Katalintól a Szépművészeti Múzeumban a Budapesti Demográfiai Csúcs (BDS) nyitónapján. A BDS az a fórum ahol mind politikai, egyházi, tudomány szempontjából a legfontosabb vezetők, valamint mellettük a vállalatok és média legfontosabb képviselői megvitatnak elsősorban olyan kérdéseket, melyek a családokat érintik.
Az évek során a washingtoni kormányzat külpolitikai döntései nagyban meghatározták az egyes latin-amerikai országok fejlődésének irányát. Amióta Kína egyre jelentősebb mértékben veti meg a lábát a térségben, az Amerikai Egyesült Államok is belátta, hogy egy módon tehet szert jelentős előnyre szélsebes mértékben felemelkedő riválisával szemben: a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon javítania kell a latin-amerikai régióhoz fűződő viszonyán. Korábbi cikkünk folytatása következik.
A 2023. június 4-én elkezdődött ukrán ellentámadás előtt a média és a nyugati várakozások akarva-akaratlanul is, de magasra tették a lécet az ukrán védelmi erők előtt. A helyzetet bonyolítja, hogy mind az ukránok, mind az oroszok saját területként tekintenek a háborús övezetre. Igaz, a nemzetközi jog és a nemzetközi közösség egyértelműen Ukrajnához sorolja a műveleti területeket, viszont az oroszok ugyanezen megyéket „népszavazások” révén magukhoz csatolták. Kijev eddig elért eredményei nem éppen fényesek: a csaknem három hónapja tartó ellentámadás során az ukrán erők eddig nem voltak képesek áttörni az orosz védelmi állásokat, ez pedig hatással lehet a nyugati támogatásokra is, hiszen egyre többen kételkednek az ukrán „mindent vissza” stratégiában – írja a Le Monde.
Az energiabiztonság fontosságáról folyt a beszélgetés a Danube Institute idei geopolitikai konferenciájának első napján. A résztvevők egyetértettek: az orosz energiaforrásokról való leválás, és az ebből adódó árinfláció az egész kontinens lakosságát érinti, komoly kihívást jelent, így új forrásokra és technológiára van szükség Európa energetikai jövőjének biztosításához.
A technológia nemcsak a mindennapi élet egyik esszenciális komponense, hanem a haderő egyik meghatározó faktorává nőtte ki magát. Eltekintve attól, hogy a hadviselés korszerűsítése a digitalizáció nélkül nem mehet végbe, a radikális újítások nagymértékű veszélyforrást is jelentenek, melyre az országoknak fel kell készülniük a katasztrófák elkerülése érdekében – írja a Foreign Affairs.
A második világháborútól kezdődően a nukleáris fegyverek domináns szerepet játszanak a nemzetközi viszonyokban, amit jól példáz Észak-Korea atomfegyverkezési törekvése vagy éppen Irán nukleáris programja. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül az atom polgári felhasználása sem, hiszen az ezzel kapcsolatos technológia exportálása komoly befolyásra adhat lehetőséget a fogadó ország területén. Ezt mutatja Szaúd-Arábia esete is, amely a 2010-es évek óta próbál hasonló technológiákat importálni. Jane Nakano, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) energiabiztonsági szakértője Rijád példáján keresztül mutatta be a nukleáris energia geopolitikai jelentőségének növekedését, a kialakult helyzetet ennek segítségével elemezzük.
Az Egyesült Államok tartja fent a világ legfelkészültebb és legütőképesebb haderejét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy mind létszámban (1 359 600 fő), mind költségvetésben (800 mrd USD), mind pedig technológiában sikerült egy világverő haderőt felállítani. A hidegháború utáni egypólusú világban ez a szerep megkérdőjelezhetetlen volt. Mára a globális versenytársak megjelenése - így a legjelentősebb kihívó Kínai Népköztársaság - mellett belső tényezők is elősegíthetik az amerikai haderő nimbuszának leépülését. A hadsereg átpolitizáltságára irányuló törekvések, a woke betörése alááshatja a morált, csökkentheti a toborzásra jelentkezők számát, nem beszélve a vetélytársak felé irányuló elrettentés leépüléséről – írja elemzésében a The Heritage Foundation.
Az elmúlt években az egyre intenzívebbé váló amerikai-kínai gazdasági versengés, valamint Tajvan helyzete a nemzetközi rendszer egyik legkockázatosabb pontjaivá váltak. Ezzel párhuzamosan – a többi között az elhúzódó koronavírus-járvány hatására bevezetett korlátozások miatt – Pekingnek a gazdasági fejlődés fokozatos lelassulásával is szembe kellett néznie. Ez a visszaesés, valamint az ahhoz társuló esetleges társadalmi elégedetlenség sokak szerint – az elterelési háború logikáját alkalmazva – a tajvani konfliktus eszkalációjához vezethet. Erre cáfol rá elemzésében M. Taylor Fravel a Massachusetts Institute of Technology (MIT) biztonságpolitika programjának igazgatója, valamint a Harvard Egyetem vendégkutatója, aki történelmi példákkal mutat rá az elterelő és az elrettentő háború közötti különbségre.
