A konnektivitás volt a kulcsszó abban a beszédben, amellyel Orbán Balázs megnyitotta a Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs második napját. A miniszterelnök politikai igazgatója Magyarország geopolitikai helyzetét és a magyar álláspontot mutatta be.

Orbán Balázs azzal kezdte beszédét, hogy hálás azért, hogy részt vehet a konferencián, ahol lehetőség van a gondolatok megvitatására és az igazi, nyílt vitákra is. Annál is inkább, hogy a világ jelenleg a tektonikus változások állapotában van: nagy gyorsasággal változik, és egyre növekszik a bizonytalanság. Ezt az állapotot egy viharhoz lehetne hasonlítani: geopolitikai megosztottság, migrációs krízisek és klímaváltozás. Ezek mind annak az előszelei, hogy az unipoláris világrend már nincs jelen napjainkban. Különböző blokkok vannak kialakulóban, amely csak tovább növeli a globális instabilitást.

A miniszterelnök politikai igazgatója azzal folytatta beszédét, hogy az eddig hegemón szerepet betöltő kollektív Nyugat dominanciája három alappillérre épült: a gazdasági hatalomra, az általa felállított nemzetközi intézményekre, amelyek a szabályokért feleltek, valamint az Egyesült Államok erejére (utóbbi az európai országokkal közösen munkálkodott azon, hogy terjessze a gazdasági és politikai neoliberalizmust egy békés világ megteremtése érdekében). Manapság azt látjuk, hogy mindhárom pillér jelentősen megingott. A világ gazdasági gravitációs pontja folyamatosan kelet felé mozog, a Nyugat lakossága egyhetede a világénak, a nukleáris elrettentés pedig semlegesíti a katonai hatalmat.

Egy domináns pólus hanyatlása rendkívül komoly problémákat okozna, ugyanakkor nem szabad elmenni amellett a tény mellett sem, hogy a Nyugat pozícióját részben saját tevékenysége ásta alá.

Ebből szerinte azokat a következtetéseket lehet levonni, hogy a jelenlegi világrend felbomlóban van, a globális szabadpiac pedig visszaütött annak támogatóira. Továbbá azt is kiemelte, mint negatív jelenséget, hogy a Nyugat elkezdte beskatulyázni az országokat a jó, illetve rossz kategóriákba (jellemzője ennek a folyamatnak a decapling és derisking fogalmai).

Orbán Balázs ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ezt a vihart nem minden ország értelmezi ugyanúgy. Szerinte lehetséges, hogy az USA, India vagy Kína másképp értelmezi a globális változásokat. Magyarország ugyanakkor - mint egy kis állam - egy más lencsén keresztül szemléli az eseményeket. Ennek lényege, hogy elismeri a jelenlegi világrend változásait, és a gazdasági prosperitást tűzi ki célként. Továbbá fontos tényező, hogy Magyarország szeretne megmaradni szuverénnek és szabadnak, és ezt a célt tartja szem előtt.

A magyar nézőpont lényege, hogy nem idealizmusok határozzák meg, hanem azok elemzése és helyes felhasználása.

Véleménye szerint a jelenlegi változások egy egyedi lehetőséget jelentenek Magyarország számára: lehetőséget, hogy csatlakozzon a fejlett országokhoz, és hogy regionális nagyhatalommá váljon (vezetve és tevékeny részt vállalva a regionális együttműködésekben).

A beszéd következő része a címben szereplő fogalommal foglalkozott: a konnektivitással. Ennek lényege, hogy Magyarország igyekszik integrálódni a globális gazdaságba és minél több országgal kialakítani kölcsönösen előnyös kapcsolatokat. Elemzése szerint Magyarország földrajzi elhelyezkedése, történelme és gazdasági összetettsége adja meg erre a lehetőséget. Geopolitikai helyzetéből adódóan

az ország képes arra, hogy hidat képezzen Nyugat és Kelet között, mivel számos kulcsfontosságú gazdasági út mentén fekszik.

Történelmileg a magyar nép egyszerre Kelet és Nyugat: a nyugati értékek mellett összeköttetésben áll számos nem-nyugati országgal is. Végül, de nem utolsó sorban: Magyarország gazdasága egy felmérés szerint 11. világviszonylatban, mivel keleti és nyugati országokkal egyaránt kereskedik (az országba történő dél-koreai, szingapúri, kínai és japán befektetések megtöbbszöröződtek az elmúlt időszakban).

A miniszterelnök politikai igazgatója beszéde záró részében kiemelte, hogy kívánatosnak tartja a nyitottságot, viszont visszautasítja a blokkosodást. Szerinte a bilaterális kapcsolatok kérdésében el kell fogadni Magyarország helyzetét, és nem kell kikényszeríteni, hogy egyik vagy másik oldalt válassza. Véleménye szerint sem az USA, sem Brüsszel nem kellene nyomást helyezzen Magyarországra (a háború és a migráció kérdéseiben), mivel Magyarország az egyetlen, racionális és morálisan elfogadható álláspontot hirdeti: az orosz-ukrán háborúnak nem lehet katonai megoldása. Meglátása szerint az USA tudja elérni a békét, amely így tőlük és az akaratuktól függ.

Írta: Ferencz Attila Norbert

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon