A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau néhány nappal az Új-Delhiben megrendezett G20 csúcstalálkozó után azzal vádolta meg Indiát, hogy köze lehetett a kanadai állampolgársággal rendelkező, szikh vallású politikai aktivista, Hardip Szingh Nidzsar meggyilkolásához. Kijelentését követően a két ország diplomáciai kapcsolata mélypontra jutott.

Trudeau szerint a rendelkezésre álló „hiteles” információk alapján jó okuk van azt feltételezni, hogy indiai ügynökök ölték meg Hardip Szingh Nidzsart. A súlyos vádakat India elutasította és „abszurdnak” nevezte.
2023. június 18-án történt, hogy Nidzsar merénylet áldozatává vált Kanada nyugati tartományában, Brit Kolumbiában. Bár az igazságot nem tudjuk, Indiának elméletileg érdekében állhatott a befolyásos szikh szeparatista vezető meggyilkolása, hiszen Nidzsar a Khalisztán mozgalom híveként támogatta az Indiától független szikh állam létrehozásának a koncepcióját.

Kérdéses azonban, hogy miért van szüksége a kanadai kormánynak arra, hogy további nyomozásokban való együttműködésre szólítsa fel Indiát, ha Justin Trudeau már egyébként is rendelkezik bizonyítékokkal, „hiteles” információkkal. Hiszen a kanadai külügyminiszter, Mélanie Joly a sajtó által feltett kérdésekre válaszolva úgy fogalmazott, hogy elvárja Indiától, „működjenek együtt teljes mértékben a nyomozással”.

Az elvárásom egyértelmű, India teljes mértékben működjön együtt velünk, és járjunk a végére ennek.” – mondta a külügyminiszter.

Amennyiben Kanada valóban rendelkezik bizonyítékokkal, mi szükség van további nyomozásra? A Foreign Policy elemzése egyfajta választ nyújthat a fenti kérdésre. Trudeau valószínűleg tudatosan tartja napirenden a szikh vezető meggyilkolásának a kérdését, hiszen az egyre nagyobb népszerűtlenséggel küzdő kanadai kormányfő politikai támogatást remél a csaknem 800,000 fős kanadai szikh közösségtől.

Természetesen nincs okunk azt feltételezni, hogy a kanadai kormány ne akarná őszintén védelmezni állampolgárait, és ha belpolitikai szinten a szikh vallású emberek szimpátiájának a megnyerése racionális lépésnek is számít az elnök részéről, mégis elmondható, hogy

a konfliktus elmélyítése nemzetközi szinten kényes helyzetbe hozhatja Kanadát az egyik legnagyobb szövetségesével, az Egyesült Államokkal.

Az USA ugyanis komoly lépéseket tett a 2023 szeptemberében tartott G20 csúcstalálkozón annak érdekében, hogy a BRICS országokat megossza és befolyását megnövelje a globális dél országainak a körében.

A Time magazin hívja fel a figyelmünket arra, hogy milyen sikereket hozott az indiai Új-Delhiben tartott G20 konferencia az Egyesült Államok számára. Önmagában már az is eredmény, hogy Hszi Csin-ping kínai, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vettek részt a konferencián. Ami amerikai szempontból talán ennél is fontosabb, hogy a csúcstalálkozó alkalmával az Egyesült Államok, India, az Európai Unió, Szaúd-Arábia, Izrael és más közel-keleti államok vezetői bejelentették, hogy országaikat egy új kereskedelmi folyosó létrehozásával szeretnék összekötni.

A Reuters szerint a Biden-adminisztráció a kínai gazdasági befolyás ellensúlyozása érdekében támogatja a délkelet-ázsiai térséget Európával összekötő kereskedelmi útvonal kiépítését. Ennek a tervnek nélkülözhetetlen eleme India, és ily módon a szikh vezető meggyilkolása miatt végbemenő indiai-kanadai vita kellemetlen lehet az Egyesült Államok számára, amely nem érdekelt a két ország közti konfliktus elmélyítésében.

Összességében azonban elmondható, hogy bár az indiai-kanadai kapcsolatok megromlása jelenthet némi kockázatot az Egyesült Államok távol-keleti és világpolitikai terveire nézve, végső soron nem a meggyilkolt szikh vezetőről szóló vita, hanem

az állami önérdekkövetés fogja eldönteni, hogy India a jövőben a BRICS-en belüli nagyobb szerepvállalásra vagy a Nyugattal való együttműködésre helyezi a hangsúlyt.

Ameddig a délkelet-ázsiai ország számára Kína nagyobb fenyegetést jelent, mint bármilyen más nagyhatalom, és ameddig a Nyugat kedvezőbb gazdasági és kereskedelmi lehetőségekkel kecsegtet, mint a BRICS, addig a kanadai elnök vádaskodásán India, ha nem is könnyen, de képes lesz túltenni magát.

Szemlézte: Zámbori Jonatán

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon