Nemrég tartották meg a G20-ak 18. miniszteri csúcstalálkozóját, amelynek házigazdája a G20-ak idei soros elnökségét ellátó India volt. Az eseményre, a nemrégiben felújított, Bharat Mandapam Nemzetközi Kiállítási és Konferencia Központban (IECC) került sor.

A csúcsnak azért volt különös jelentősége, mert ez zárta le az egész évben megrendezésre kerülő találkozók sorozatát.

भारत की #G20 अध्यक्षता में केंद्र शासित प्रदेश #Chandigarh में 2 अहम बैठकें हुईं।

इस दौरान #Delegates ने महत्वपूर्ण विषयों पर चर्चा के अलावा इस खूबसूरत शहर के कई स्थानों का दौरा किया।

आइये जानते हैं चंडीगढ़ ने प्रतिनिधियों का स्वागत किस अंदाज में किया!#G20India #G20Bharat… pic.twitter.com/aJ9jFiw1Gz

— G20 Bharat (@G20_Bharat) September 27, 2023

A G20-ak egy 19 országot és az Európai Uniót magába foglaló csoport, amely együttesen a világ népességének közel kétharmadát, a világkereskedelem 75%-át és a világ GDP-jének 85%-át adja. 1999-ben hozták létre, hogy a pénzügyminiszterek és a központi bankok elnökei nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdéseket vitassanak meg. A 2007-es globális pénzügyi és gazdasági válságot követően a G20-akat állam- és kormányfői szintre emelték, és a "nemzetközi gazdasági együttműködés első számú fórumának" nevezték el.

A G20-aknak alapvetően két fő irányvonala van: a pénzügyminiszterek és a központi bankok kormányzóinak pénzügyi találkozója és az úgynevezett serpák. Ők azok, akik a G20-ak tárgyalásait előkészítik, akiket a tagországok vezetőinek személyes megbízottjaiként neveznek ki. Ők felelősek az egész évben zajló tárgyalások felügyeletéért, a csúcstalálkozó napirendjének megvitatásáért és a G20-ak érdemi munkájának koordinálásáért. Mindkét sávban vannak munkacsoportok, amelyek konkrét témákkal foglalkoznak az érintett felek képviselőivel.

Forrás: Trading Economics

Bár a közelmúltbeli csúcstalálkozók eredményei nem voltak olyan egyértelműek és egyhangúak, mint a korábbi válságok (pl. a korábban említett 2008) során lezajlott ülések, a szakértők szerint

a G20-ak továbbra is fórumként szolgálhatnak a stratégiai rivalizálás és a globális kihívások kezelésére.

Emellett informális jellege miatt létfontosságú a globális platform, amely politikai rendszerüktől függetlenül valamennyi jelentős fejlett és feltörekvő gazdaság vezetőjét tömöríti. Ebben az összefüggésben a csoportban a nagyhatalmak (Brazília és India) mellett a feltörekvő középhatalmak (Argentína, Indonézia, Mexikó, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika és Törökország) is egyre fontosabb szerepet játszanak. Ezt hangsúlyozta az ukrajnai háborút elítélő zárónyilatkozathoz való hozzájárulásuk 2022-ben, valamint az, hogy a mostani ülésen több olyan témát is felvetettek, amelyek kiemelkedően fontosak a feltörekvő gazdaságok számára. Ilyen volt például az élelmezésbiztonság hiányának kezelése, a világjárványok megelőzésének lehetőségei, az oktatáshoz való hozzáférés javítása és a fejlesztési menetrend megerősítése.

A feltörekvő országok hangsúlyosabbá válását mutatja az idei elnökséget és a trojkát adó országok listája is,

hiszen G20-ak csúcstalálkozóját évente rotációs elnökséggel tartják, amit idén India tölt be. A trojka pedig a mindenkori jelenlegi, előző és következő országok hármasa, amely csoport most Indonéziából, Brazíliából és Indiából áll.

India elnöksége jelentős mérföldkő lehet számos aspektusból nézve. Egyrészről mert, az ország egyre erőteljesebben törekszik arra, hogy a világ vezető hatalmai között tartsák számon (a nagyhatalmiságra tett próbálkozás módjairól és az ezzel párhuzamos belpolitikai helyzetről ebben és ebben a korábbi cikkünkben olvashatnak többet). Másrészről India számára kiemelkedően fontos, hogy gyakorlati globális megoldásokat találjon mindenki javára, és megtestesítse a "Vasudhaiva Kutumbakam", azaz "a világ egy család" gondolatát, amely mondat megjelent a csúcstalálkozó szlogenjében is.

A találkozón – ahogyan az a hivatalos tájékoztatóban is olvasható - az "Egy Föld, egy család, egy jövő" téma keretében olyan fontos kérdéseket vitattak meg, mint az élelmezésbiztonság, az éghajlat és az energia, a fejlesztés, az egészségügy és a digitalizáció.

Emellett a munkacsoportok idén olyan globális prioritást élvező területekre is hangsúlyt fektettek, mint a zöld fejlődés, az éghajlatváltozás megelőzésének finanszírozása, az inkluzív növekedés, a digitális gazdaság, a közszféra infrastruktúrája, a technológiai átalakulás, valamint a nők társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló reformok. Mindezek a lépések a fenntartható fejlődési célok felé való haladás felgyorsítását és a jövő nemzedékek számára egy jobb jövő biztosítását szolgálják. Ezek a területek már a találkozóra való felkészülés során is megjelentek, amely során a G20-ak elnöksége a G7-ekével összhangban álló hat prioritásra összpontosított. Ezek a zöld fejlődés, az inkluzív növekedés, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása, a technológiai átalakulás, a 21. századi multilaterális intézmények és a nők által irányított fejlesztés.

Annak ellenére, hogy a 2023-as év számos sikert hozott a G20-ak számára, hiszen Afrika csatlakozott a G20 szervezethez, az országok vezetői aláírták az újdelhi inkluzív növekedést hangsúlyozó vezetői nyilatkozatot, valamint elfogadták az India-Közel-Kelet-Európa-Egyesült Államok folyosójának kialakítására tett javaslatot,

a találkozót nem lehet teljes sikernek elkönyvelni. Kína és Oroszország vezetői ugyanis úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a csúcstalálkozón,

ami a BRICS-csoport tervezett bővítésével együtt úgy is felfogható, hogy a Kína-Oroszország tengely egy része a G20 jelentőségének felhígítására törekszik. A jelenség komoly kérdéseket vet fel a G20-ak és a teljes nemzetközi közösség jövőjét illetően: vajon e két ország kiesésével, távolmaradásával a jelenlegi csúcstalálkozón meghozott döntéseknek mekkora lesz a politikai súlya, hogy e két jelentős gazdaság kivonásával a kitűzött célok milyen mértékben valósulhatnak meg? Továbbá, hogy ezek hatására milyen jövővel néz szembe a G20 közösség, vajon van-e akkora súlya ennek a két államnak, hogy aláássák a G20-ak gazdasági és politikai presztízsét vagy a csoporttól való eltávolodás inkább az ő jelentőségük csökkenéséhez vezet a nemzetközi közösségben?

Szemlézte: Potsay Zille Csenge

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon