Donald Trump amerikai elnök szívélyes viszont ápol a török elnökkel. Nem meglepő: Trumpnak volt már biznisze Törökországban.

A nyugati civilizáció évezredes fennállása során önálló narratívát és egyedi értékeket alakított ki magának. Ez a megközelítés az utóbbi évtizedekben azonban egyre inkább kiszorult a közbeszédből, az illiberális autokraták megerősödését maga után vonva. De joggal féltjük–e a nyugati civilizációt tőlük? David Brooks, a New York Times újságírója szerint bőven van ok az aggodalomra.

Június 8–án előrehozott választásokat tartanak az Egyesült Királyság területén, így Skóciában is. A legújabb közvélemény-kutatások eközben érdekes tendenciára hívják fel a figyelmet: míg az eddig favoritnak számító Skót Nemzeti Párt és a stabil második Munkáspárt meggyengült, addig a Skót Konzervatív Párt folyamatosan erősödik, adja közre a Telegraph.

A liberális világrendre a legnagyobb fenyegetést nem Oroszország, Kína vagy a dzsihadista terror jelenti, hanem a nyugati kultúra belülről történő szétbomlása – állítja Andrew A. Michta, a George C. Marshall Biztonságpolitikai Tanulmányok Európai Központjának dékánja egy nemrég az American Interestben megjelent cikkében.

Írországban a kisebbségi kormányt alakító Fine Gael párt 2016 óta gyenge lábakon áll; a kormány stabilitása egyedül az ír törvényhozás második legnagyobb pártján múlik. Bizonyára nem lenne meglepő, ha a Fianna Fáil párt a westminsteri események, illetve az ír kormánypárt vezetői cseréjének fényében kihátrálna a kormány mögül és az előrehozott választásokon próbálna szerencsét.

A népszavazáson Törökország a Recep Tayyip Erdogan számára teljhatalmat biztosító elnöki rendszerről döntött. Viszont ennél többet nyert a politikus: jelentős igazságszolgáltatási hatáskörökre, illetve élethosszig tartó immunitásra tett szert. Az Atlantic szerint választási csalások közepette sikerült így 51.4%-nyi igen szavazattal az alkotmánymódosítási csomagot elfogadtatni.

Dél-Korea katonai védelme nem is a szöuli kormány, hanem leginkább az Egyesült Államok kezében van. A szöuli vezetés hálás lehet ezért, azonban egy esetleges atomháború esetén Észak-Korea nem az USA-t támadja meg, hanem déli szomszédját, mert arra van kapacitása. Ted Galen Carpenter az Egyesült Államok dél-koreai katonai befolyásának előnyeiről és hátrányairól fejti ki véleményét.

Theresa May, az Egyesült Királyság miniszterelnöke június 8-ára kezdeményezte az előrehozott választást, amelynek a rendes eljárás keretein belül 2020-ban kellett volna megtörténnie. Theresa May döntése sokakat váratlanul ért, azonban jól kidolgozott stratégia érezhető a miniszterelnök döntése mögött. A fontos politikai kérdéskör hátterét és jövőjét, valamint a toryk és az ellenzék esélyeit Gordon Rayner és Christopher Hope, a Telegraph újságírói boncolgatják.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Alekszandr Lukasenko, a belarusz diktátor között annyi a hasonlóság, mintha egy tőről fakadtak volna. Éppen ezért a felszínen kebelbarátok, mégis, a két vezető ki nem állhatja egymást – a Politico publicistája Vijai Maheshwari szerint kettejük viharos kapcsolata egy újabb kelet–ukrán konfliktus veszélyét is magában hordozhatja.

2017 őszén a német választópolgárok a szavazóurnák elé fognak járulni, hogy egy új parlamentet válasszanak meg. A 2013 óta létező és manapság egyre nagyobb figyelmet kivívó német nacionalista pártra, az Alternative für Deutschlandra (AfD) is leadhatják szavazatukat a németek. Bill Wirtz az amerikai alternatív jobboldal (alt-right) és az AfD között von párhuzamot az American Conservative hasábjain.

„Dzsihád 3.0”-nak szokás nevezni az Iszlám Állam (ISIS) és hívei médiakommunkációját, hiszen a dzsihadista csoport számára mind a médiafigyelem, mind a kommunikációs csatornákon való jelenlét kiemelt jelentőséggel bír. Ennek az az oka, hogy ezeken a felületeken tudnak a leghatékonyabban tömegeket megszólítani, illetve új embereket toborozni soraikba. Egyáltalán nem könnyű azonban felderíteni és leállítani az ISIS-hez köthető fórumokat, éppen azok kiterjedt használata miatt. Miért az Iszlám Állam áll nyerésre a közösségi médiában? Hogyan lehet felvenni a harcot a radikalizmus terjedése ellen? E témát járja körül Audrey Alexander Foreign Affairs-en megjelent cikke.

Ha az amerikai politikai vezetésnek az a célja, hogy Oroszország Washington-barát politikát folytasson, fontos elismerni és megérteni a moszkvai érdekeket. Nem vezet eredményekhez, ha az Egyesült Államok úgy bánik Oroszországgal, mint egy neveletlen kisgyerekkel – írja az American Conservative-ban megjelent cikkében Daniel L. Davis.

A kanadai kormány most benyújtott törvényjavaslata alapján 2018 júliusától az egész országban legális lesz a marihuána rekreációs célú használata. A régóta várt, 131 oldalas, legalizálásról szóló dokumentum szigorú jogi kereteket ígér, ám továbbra sem vesz figyelembe minden lehetséges tényezőt.

Új-Zéland, a Gyűrűk Ura-filmek révén híressé vált szépséges szigetország régóta dédelgetett vágya volt technológiai központtá (hubbá) válni, de a távolság az eddigiekben akadályt jelentett. Most viszont, a világszerte tomboló politikai felfordulások miatt az elszigeteltség eladhatóvá vált. Elsősorban a technológiában jártas szakértők bevonzása a cél, hogy a gazdaság technikai fejlettségét globálisan is versenyképessé tegyék.

Két tábor látszik kialakulni Donald Trump amerikai elnök körül a Fehér Házban. Az elnök főbb tanácsadói más-más módon alakítanák az amerikai politikát. A vita középpontjában a Fehér Ház magas ragú tanácsadója, Trump elnök veje, Jared Kushner, illetve az erősen nacionalista nézeteket valló Steve Bannon áll. Az utóbbi gyors politikai karrierjének viszont, úgy tűnik, a mérsékelt szárny hamar véget vethet.

Május 4-én tartják Anglia, Skócia és Wales településein az önkormányzati választásokat. A szavazással felmérhető lesz Jeremy Corbyn Munkáspártjának népszerűsége, és az euroszkeptikus Egyesült Királyság Függetlenségi Párt (UKIP) jövője. A közvélemény-kutatások a Munkáspárt létszámbéli csökkenését, valamint a konzervatívok és liberális demokraták arányának növekedését vetítik előre. Laura Hughes, a Telegraph újságírója viszi közelebb az olvasót a választások lehetséges végkimeneteléhez és a fennálló tendenciák megértéséhez.

Egyre közelebb kerül Ausztrália az Európai Unióval való szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások megkezdéséhez. Az ausztrál szövetségi kormány bízik abban, hogy a tanácskozások már az idei év második felében megkezdődhetnek, azt követően, hogy véglegesítik a kulcsfontosságú lépéseket az egyeztetések elkezdéséhez. A felek között már most is szoros a kapcsolat, ezt bizonyítja az is, hogy az Ausztráliába irányuló külföldi befektetések többsége az Európai Unióból érkezik.

Az utóbbi időben mind gazdaságilag, mind politikailag óriási mértékben megnövekedett Kína befolyása a Közel-Keleten. A távol-keleti ország ügyes diplomáciával igyekszik jó kapcsolatokat ápolni a térség összes fontosabb államával. Richard Fontaine és Michael Singh cikke szerint azonban ehhez Kínának számos tényezővel szembe kell néznie.

Az egyetemeken folytatott ideológiai háború sajnos elterjedtté vált az Egyesült Államokban. Rod Dreher a mai nyugati, és a kommunista Magyarország idején tapasztalható szólásszabadság korlátozásának közös ösvényére is elkalauzolja az olvasót.

Miközben nyugat-európai országok emigránsok és menekültek tömeges bevándorlásával küzd, Közép- és Kelet-Európának épp az elvándorlás okozta kihívásokkal kell szembenéznie. A keleti országoknak búcsút intő, jól képzett fiatalok gyengélkedő gazdaságot és egyre csökkenő népességet hagynak maguk mögött – írja a Foreign Affairsben megjelent cikkében Tej Parikh.

Miközben Írország népessége folyamatosan növekszik és ezzel együtt öregszik, az infrastruktúra nincs felkészülve a következő évtizedek gazdasági és demográfiai kihívásaira. Richard Curran szerint amennyiben az ír kormány nem fektet több pénzt erre a területre, az óriási problémákat vet fel a nem is olyan távoli jövőben.

Április 7-én a Szenátus megerősítette Trump elnök jelölését a Legfelsőbb Bíróság megüresedett helyére, miután Antonin Scalia elhunyt múlt év februárjában. A 9 tagú testület így Neil Gorsuch–csal fog újra teljes létszámban működni. Bár Gorsuch egy klasszikus konzervatív jogszemléletű bírónak számít, a megerősítő szavazás mégis rossz szájízt hagyott maga után a demokratikus és republikánus szenátorokban egyaránt.

Spanyolország évszázadokra visszanyúló álmai között szerepel Gibraltár visszaszerzése az Egyesült Királyságtól. A Brexit miatt az Európai Unió segítségével most erőszak nélkül is lehetősége van növelni befolyását a sziklás területen.

Alapjaiban alakítja át a hat éve tartó szíriai polgárháborút a péntek hajnali amerikai rakétatámadás. Szíriában hosszú játszmára kényszerülhet az Egyesült Államok a National Review szerkesztőségi írása szerint.

Woodrow Wilson az Egyesült Államok elnökeként megteremtette azt a külpolitikai ideológiát, amely a demokrácia védelmén alapuló nemzetközi rendszer kiépítését célozta meg. Így jött létre az első világháború után a Népszövetség, és vele együtt a wilsoni internacionalizmus. A XX. század elején vallott értékek azonban mára kimerülni látszanak. Akhilesh Pillalamarri, az Egyesült Államok lassan 100 éves világnézetéről ír az American Conservative-ban.

Donald Trump beiktatása óta az amerikai újságok, magazinok sorra cikkeznek az új elnök intézkedéseinek beláthatatlan következményeiről, sőt, egyesek már a Trump miatt bekövetkező, közelgő apokalipszisről beszélnek. De kik látják ennek a beláthatatlan hírfolyamnak leginkább a kárát? Főként az olvasók, akik egyre inkább elfordulnak a médiától.

Recep Tayyip Erdogan török elnök már 2003 óta világszerte az anti-elitista és nacionalista politikai erők vezéregyénisége. A modern világ félreértett áldozatának állítva be magát hatalmas támogatói réteget tudhat maga mögött. Törökországnak április 16-án kell döntenie arról, hogy szeretné-e tovább növelni elnökének hatalmát és további jogosítványokkal felruházni őt – írja a The Atlanticban megjelent cikkében Soner Cagaptay.

Nehezen múlik el a régi megosztottság érzése Németországban. Pedig az idei esztendő fordulópont, hiszen 2017-ből nézve a berlini fal pontosan annyi ideig létezett, mint amennyi ideje leomlott, azaz 28 éve. Az egykori betonhatárok fizikai megszűnése azonban valóban egyet jelent-e az ország egységének létrejöttével? E kérdésre keresi a választ a Deutsche Welle, a német közmédia angol nyelvű csatornájának újságírója, Tamsin Walker.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nemrégiben több külföldi állampolgárt, köztük egy új-zélandit is felvett a globális terroristák listájára. Új-Zéland miniszterelnöke szerint azonban kormányának nincs szüksége olyan szankciókra a külföldi harcosok ellen, mint az Egyesült Államokban.

Kanada fellépést fontolgat Trump protekcionista politikája ellen, amennyiben az kanadai munkahelyeket veszélyeztetne – áll egy, a kanadai kormány által megjelentetett memorandumban. A National Posthoz eljutott jelentés alapján egyértelmű, hogy a Trudeau–kormány kész fellépni Trump „vásárolj amerikai termékeket” irányelve ellen.