„Dzsihád 3.0”-nak szokás nevezni az Iszlám Állam (ISIS) és hívei médiakommunkációját, hiszen a dzsihadista csoport számára mind a médiafigyelem, mind a kommunikációs csatornákon való jelenlét kiemelt jelentőséggel bír. Ennek az az oka, hogy ezeken a felületeken tudnak a leghatékonyabban tömegeket megszólítani, illetve új embereket toborozni soraikba. Egyáltalán nem könnyű azonban felderíteni és leállítani az ISIS-hez köthető fórumokat, éppen azok kiterjedt használata miatt. Miért az Iszlám Állam áll nyerésre a közösségi médiában? Hogyan lehet felvenni a harcot a radikalizmus terjedése ellen? E témát járja körül Audrey Alexander Foreign Affairs-en megjelent cikke.
A Twittertől a Telegramig a magát Iszlám Államnak (ISIS) nevező dzsihadista szervezet szimpatizánsai napjainkban is jelen vannak a közösségi média platformjain – szerte a világon. Míg egyes felületek sokakat elérnek és átláthatók, mások korlátozottak és védettek, ám a médiumok sokasága, a szimpatizánsok szétszóródása a világban, illetve a tartalomgyártás volumene miatt mind a kormányok, mind magáncégek számára nehéz megfékezni az ISIS online jelenlétéből fakadó veszélyeket. A hatékony fellépéshez elengedhetetlen feltérképezni azokat a külső tényezőket, amelyek az Iszlám Állam kommunikációs stratégiáját meghatározzák.
Stratégiai szinten a közösségi médiában az ISIS áll nyerésre a hatékony önmarketinggel, az információ-terjesztéssel, illetve a napirend-meghatározással; ezek eszköze például az általuk működtetett Amaq hírügynökség. A dzsihadisták azonban nagyban függenek azoktól a platformoktól is, amelyeket nem ők irányítanak, éppen ezért a szabályozások és biztonsági intézkedések változásai őket is érintik.
A tartalom-alapú szabályozástól a felfüggesztésig széles körben ismertek a Twitter azon jellegű törekvései, melyek célja az ISIS online jelenlétének felszámolása. Az elhatározás az eddigiekben azonban vegyes eredményeket hozott: 2015 második fele óta a Twitter 360 ezer fiókot függesztett fel a működési szabályzatba ütköző terrorizmus-támogatás miatt, de az Iszlám Állam szimpatizánsai folyamatosan újra és újra regisztrálnak. Emiatt stratégiájuk részéve vált, hogy eleve több fiókot hoznak létre. A Google és a Facebook a dzsihadista propaganda állításait cáfoló kampányai is változó mértékben voltak sikeresek.
2015 márciusában – tartva a közösségi médiás cégek szabályozásainak változásától – létrehoztak egy KhelafaBook nevű közösségi oldalt, mely alternatívát jelentett a dzsihadisták követőinek, akiket a hagyományos platformokról kitiltottak. Az amatőr próbálkozás tiszavirágéletűnek bizonyult, indulása után rövidesen leállították. Akadnak azonban ennél kifinomultabb kommunikációs eszközök az internet különböző részein, ilyenek például a jelszóval védett fórumok, vagy az anonimitást biztosító böngésző, a Tor. Az ilyen eszközök kritikus fontosságúak a technológiában jártas dzsihadisták számára.
Az Iszlám Állam szimpatizánsai a felfüggesztésekre és kitiltásokra azzal is válaszolnak, hogy egyszerűen vándorolnak a különböző felületek között. Azért, hogy csökkentsék a lebukás kockázatát, sokan a széles körben elérhető fórumok – úgymint Twitter, Facebook – helyett privát e-mail és üzenetküldő szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyek titkosítási technológiával is rendelkeznek, mint például a ProtonMail, Surespot és Telegram. Ezeknél a kommunikáció átláthatatlansága miatt rendkívül nehéz ellenőrizni a felhasználókat.
Az ISIS digitális szférában való kiterjedt jelenléte komoly akadályt jelent a mozgalom megdöntésében, ezért szükséges lenne újragondolni az Iszlám Állam közösségi médiás propagandája elleni stratégiát. Habár számos ISIS-szimpatizánst sikerült az online aktivitásuk miatt kézre keríteniük a hatóságoknak, ez korántsem elegendő intézkedés. A szélsőségesek propagandájának ellensúlyozására jelenleg is vannak törekvések, egyesek célja az erőszakos retorika elhallgattatása, másoké inkább az ellennarratívák erősítése. A Google Jigsaw az online radikalizáció ellen létrehozott egy átirányító eljárást, amely más oldalakra téríti el a szimpatizánsokat, például olyan Youtube-videókra irányít át, amelyek leleplezik az ISIS toborzási taktikáit. Ezekkel a kezdeményezésekkel az a legfőbb probléma, hogy nem minden – potenciális – szélsőségest érnek el, hiszen vannak, akik nem a Googlet, hanem főként a Tort és a Telegramot használják.
Átgondoltabb és kiterjedtebb eszközökre lenne szükség, melyek valós időben működnek. Ilyen lehet például a digitális beépülés (digital embedding), mely során az ISIS-hez nem köthető személyek, például bűnüldöző szervek munkatársai vagy újságírók bekerülnek a dzsihadisták hálózatába, úgy, hogy ugyanazokat a médiafelületeket használják, mint ellenfeleik. Ezáltal valós időben nyomon követhetik a dzsihadista csoport stratégiáját és annak tagjainak kapcsolatai hálóját. A siker leginkább azon múlik, hogy aki beépül, mennyire képes jelen lenni ugyanazokon a virtuális tereken, mint az ISIS támogatói.
Lehet, hogy a digitális beépülés bonyolult, de megéri a fáradságot. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt három hónapban sikerült széles körben elterjeszteni az ISIS virtuális, angol nyelvű újságjának, a Rumiyah hamisított változatait. 2017. január, február, március során ismeretlenek arra használták fel a közösségi médiás felületeket, hogy olyan verziókat terjesszenek, amelyeknek más a tartalma. Egyes fájlokról úgy hírlett, hogy vírusokat és nyomkövető szoftvereket tartalmaznak, emiatt az Iszlám Állam több szimpatizánsa fejezte ki aggodalmát a Telegramon, és arra kérte a többieket, ne nyissák meg vagy töltsék le a magazint. Habár az ilyen taktikák hatásai nehezen mérhetők, az azonban látszik, hogy az eset aggodalmat keltett az ISIS médiafelületein, anélkül, hogy felhasználók tömegei mentek volna át más, jobban védett fórumokra. A tartalom-eltávolítás és a dzsihadista propaganda állításait cáfoló kampányoknak a jövőben jó kiegészítői lehetnek azok a törekvések, amelyeket beépült emberek az Iszlám Állam támogatói által használt felületeken hajtanak végre.
Az ISIS online tevékenysége elleni múltbeli fellépések miatt a csoport online jelenléte széttagoltabbá és nehezebben megfigyelhetővé vált. Minél több felületet használnak ugyanis a dzsihadisták, annál több támogatójuk választja a titkos csatornákat, emiatt még nehezebbé válik felmérni a csoport nagyságát és kiterjedtségét. Fontos lenne megtalálni az egyensúlyt a szabályozás, a cenzúra, a kizárás és a propaganda ellensúlyozása között. Ha az ISIS támogatói képesek mozgékonyak, találékonyak és rugalmasak lenni online, a politikai döntéshozóknak, a bűnüldözési szerveknek és a médiacégeknek is ezt a példát kellene követniük.
Szemlézte: Szalai Réka
