Írországban a kisebbségi kormányt alakító Fine Gael párt 2016 óta gyenge lábakon áll; a kormány stabilitása egyedül az ír törvényhozás második legnagyobb pártján múlik. Bizonyára nem lenne meglepő, ha a Fianna Fáil párt a westminsteri események, illetve az ír kormánypárt vezetői cseréjének fényében kihátrálna a kormány mögül és az előrehozott választásokon próbálna szerencsét.

Az ír miniszterelnök, Enda Kenny már év elején ultimátumot kapott: politikai ballépései miatt pártja mielőbbi lemondásra kötelezte. Bár az ír vezető bejelentette, hogy újabb választások kiírása esetén nem állna egy újabb pártkampány élére, leköszönésének pontos dátumát eddig még nem jelölte ki. Kenny azt viszont tisztázta, hogy egészen addig tisztségében marad, amíg Észak–Írországban nem alakul kormány és az EU-vezetők nem egyeznek meg az Egyesült Királyság uniós kiválásának alapvető szabályairól. Ez azonban a június 8-ára kiírt brit választásokig, illetve az észak-ír kormányalakítás június 28-ai határidejéig valószínűleg nem fog megtörténni.

Az ír Munkáspárt elnöke, Brendan Howlin szerint idén előrehozott választásokra lehet számítani. A pártelnök úgy véli, hogy a miniszterelnök utódjának alighanem elég ideje lesz kampányplatform-építésre, mivel a Fianna Fáil nem várná ki, hogy egy új elnök megalapozza hatalmát, és ezt megelőzve inkább mielőbb kihátrálna partnere mögül.

Az előrehozott választások eredményét viszont csak nehezen lehetne előrevetíteni. A márciusi közvélemény-kutatások szerint a Fianna Fáil mögött, a Fine Gaelt lehagyva a Sinn Féin állt, ez azonban áprilisra megfordult és újra a kormánypárt mutatkozott a legerősebbnek.

Más európai országokhoz hasonlóan Írországban is a politikai vezetéssel szembeni bizalmatlanságot szültek az elmúlt évek politikai döntései és a gazdasági válság mai napig érződő negatív hatásai. Nagy visszhangot keltenek a megoldatlan lakhatási problémák, az egészségügy rossz állapota, az ír rendőrségi botrány és a vízfogyasztás árának kérdése.

Az ír szavazók határozott vezetésre vágynak, így lehetséges, hogy némi stabilitás érdekében a független jelöltek és a kis pártok helyett inkább a Sinn Féinre tennék le voksukat, hogy a párt koalíciós partnerként tudjon kormányra lépni a Fianna Fáillal vagy a Fine Gaelel. Ha ez nem történne meg, úgy az ellenzéki pártokon lesz a sor, hogy végre félretegyék nézetkülönbségeiket és kormányerőt alakítsanak.

Pontosan a külpolitikai felfordulás és az ír polgárok elégedetlensége miatt lenne szükség egy erős ír kormányra. Kérdéses ugyanakkor, hogy valóban változást eredményeznének-e az újabb választások, és hogy nem-e inkább a jelenlegi politikai vezetésben lenne szükség szemléletváltásra.

Szemlézte: Daam Alexandra