Egyre közelebb kerül Ausztrália az Európai Unióval való szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások megkezdéséhez. Az ausztrál szövetségi kormány bízik abban, hogy a tanácskozások már az idei év második felében megkezdődhetnek, azt követően, hogy véglegesítik a kulcsfontosságú lépéseket az egyeztetések elkezdéséhez. A felek között már most is szoros a kapcsolat, ezt bizonyítja az is, hogy az Ausztráliába irányuló külföldi befektetések többsége az Európai Unióból érkezik.

A szabadkereskedelmi megállapodás a leglazább integrációs forma, melynek lényege, hogy a részes országok között – bizonyos – áruknál és szolgáltatásoknál eltörlik a vámokat, illetve az egyéb kereskedelmi akadályokat. Az egyezményen kívül eső országokkal szemben pedig a nemzeti kereskedelempolitika szerint járnak el.

A szabadkereskedelmi övezet a nemzetközi integráció első lépése, ennek előzménye lehet a preferenciális vámövezet, ahol a részesek egymásnak vám-, illetve egyéb kereskedelmi kedvezményeket nyújtanak.  A szabadkereskedelemnél szorosabb integrációt jelent a vámunió, ez azt jelenti, hogy a részes államoknak egymás között nincsen vámfizetési kötelezettségük, a vámhatáron kívülről érkező termékekre pedig közös vámtarifát állapítanak meg, azaz harmonizálják a kereskedelempolitikákat. Az integráció következő lépcsője a gazdasági és monetáris unió, ez elsősorban gazdasági integrációt, közös piacot, közös monetáris politikát és valutát jelent, tehát a részes államok gazdaságai összefonódnak. Az integráció legmélyebb formája a politikai unió, mely gyakorlatilag egyetlen közös államot jelent, mivel a tagállamok politikai intézményei is egybeforrnak.

Az ausztrál kereskedelmi miniszter, Steven Ciobo nemrégiben fejezett be egy átfogó tanulmányt, amely kijelöli a jövőbeni egyeztetések kereteit. A tárcavezető úgy nyilatkozott a kérdésről: „Az EU a második legnagyobb kereskedelmi partnerünk, a kereskedelem értéke mintegy 95,6 milliárd dollárra tehető, ezzel a szabadkereskedelmi megállapodásnak nemcsak fontos szerepe lesz a jövőbeni ausztrál gazdaságban, de hozzájárul új állások létrejöttéhez is Ausztráliában”. A kereskedelmi miniszter felhatalmazást fog kérni a kormánytól, hogy megkezdődhessenek a hivatalos tárgyalások a szabadkereskedelmi megállapodásról, de konkrét időkeretet nem szeretne kijelölni a megegyezés megkötéséről. Ennek az a fő oka, hogy szerinte az európai rendszernek több időre van szüksége a tárgyalásokhoz, tekintve, hogy milyen sok ország lesz bevonva.

Az ausztrál ellenzék is üdvözölte tanulmány elkészülésének hírét, ugyanakkor a munkáspárt kereskedelmi ügyekben felelős szóvivője azt hangsúlyozta, hogy ez már régóta esedékes lett volna. Úgy vélte, hogy ez is jócskán elmaradt a tervezett határidőktől, mint ahogy szerinte ez a kormány kereskedelemben tett lépéseire jellemző. A szóvivő kiemelte, a munkáspárt támogatna bilaterális megállapodásokat olyan országokkal, mint például Indonézia, továbbá a multilaterális regionális gazdasági együttműködéseknek is pártjára kelnének. Ilyen például a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség  (RCEP) néven tervezett szabadkereskedelmi megállapodás a régió számos országa között, beleértve Indiát, Kínát, Japánt, Dél-Koreát, az ASEAN tagjait, illetve Ausztráliát és Új-Zélandot. A szóvivő szerint lehetséges, hogy ebben az évben aláírják a megállapodást, ám biztosnak kell lenniük abban, hogy Ausztrália is részese lesz.

A kormány törekszik szabadkereskedelmi megállapodások kötésére, mivel programjukban célul tűzték ki Ausztrália nemzetközi versenyképességének növelését, ebben pedig segítenének a szabadkereskedelmi megállapodások. A Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök arra figyelmeztette a lakosságot, hogy az ország nem teheti meg, hogy a gyorsan változó globális környezetben mozdulatlan maradjon. A versenyképesség növelése érdekében Turnbull kiemelte: a kormány tízéves tervében benne van, hogy 25 százalékra csökkentsék a társasági adót minden vállalat számára. Példaként hozta fel, hogy az Egyesült Királyság nemrégiben 19 százalékra mérsékelte ezt az adónemet, 2020-ig pedig 17 százalék a kitűzött a cél, Donald Trump pedig 15 százalékról beszél. A kormányfő szerint Ausztrália pedig nem lehet ezeknek az országoknak a sikeres versenytársa, ha az üzleti tevékenység költségei sokkal magasabbak náluk.

Szemlézte: Szalai Réka