Miközben Írország népessége folyamatosan növekszik és ezzel együtt öregszik, az infrastruktúra nincs felkészülve a következő évtizedek gazdasági és demográfiai kihívásaira. Richard Curran szerint amennyiben az ír kormány nem fektet több pénzt erre a területre, az óriási problémákat vet fel a nem is olyan távoli jövőben.
Nem kérdés, hogy Írország jelentősen meg fog változni az elkövetkezendő 10-15 évben. Ám a változás oka elsősorban nem az ország határain kívül keresendő, hanem az ország demográfiai összetétele fog jelentősen átalakulni. Az infrastruktúra fejlesztésének fontosságára pedig az Európai Bizottságtól kezdve az Ír Költségvetési Tanácsadó Testületig sokan felhívták már a figyelmet, de úgy tűnik az ír kormány számára ennek ellenére sem prioritás ez a terület.
Mind az oktatás, az egészségügy, és az úthálózat is jelentősen alulfinanszírozott Írországban. Így hiába nőnek a bérek és csökkennek az adók a zöld szigeten, ez nem fedi el a valós gondokat, melyekkel az országnak hamarosan szembe kell néznie. Az ír statisztikai hivatal adatai szerint 2011 óta 3,8%–kal növekedett az ország népessége, míg átlagéletkora ugyanezen idő alatt 1,3 évvel, 37,4 évre emelkedett. Ezen értékek alapján 2026–ra mintegy 1,1 millió 60 év fölötti ír állampolgárral számolhatunk, amely több, mint negyedmillióval haladja meg a mostani értéket. Ráadásul 10 éven belül 150 ezer fővel növekedhet a főváros, Dublin lakossága is. Ezek az adatok az infrastruktúra számos területén állítanak új kihívásokat a szigetország elé.
Az egészségügyet vizsgálva például a korosodó népesség ellátásához 10 éven belül három, nagyméretű és modern kórházat kellene felépíteni. Ezen felül az ír egészségügyi végrehajtó bizottság adatai alapján az elavult berendezések cseréjéhez további 10 milliárd euró befektetés lenne szükséges a következő évtizedben, ami nem valószínű, hogy megvalósul.
Még kevésbé biztató a helyzet az úthálózat terén. Michael Nolan, az Ír Közlekedési és Infrastrukturális Ügynökség vezetője szerint a jelenlegi költségvetés több mint háromszorosára lenne szükség az úthálózat hosszútávú fenntartásához. „Évente 400 kilométernyi útburkolatot kellene lecserélnünk, de nem ezt tesszük” – tette hozzá. A kormánytól mostanában kiemelt figyelmet kapó, Corkot Limerickkel összekötő tervezett autópálya is számos kérdést vet fel. Egyebek között, tervezési és kivitelezési nehézségek miatt a forgalom a legjobb esetben sem indulhat 8 éven belül meg a kiemelt figyelmet kapó autópályán.
Ez a pár példa is jól mutatja, hogy milyen problémákkal kell szembenéznie a szigetországnak a következő évtizedekben. Ennek ellenére a kormány nemhogy jelentős összegeket fektetne az infrastruktúrába, inkább forrásokat von el onnan. Míg 1995 és 2015 között az állami beruházások a bruttó nemzeti termék (GNP) 3,7%-át tették ki, addig ez a 2016–2021–es időszakban 2,1%-ra csökkenhet.
Az Ír Költségvetési Tanácsadó Testület hívta fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi költségvetésben infrastrukturális kiadásokra fordított 42 milliárd euró a jelenlegi helyzet mellett aligha elegendő a megfelelő ellátáshoz: a GDP növekedésének ellenére az ír infrastruktúra egy helyben toporog, vagy inkább visszafelé halad.
Mindent egybevetve, Írország messze nem fektet elegendő pénzt az infrastruktúrába. Pedig Curran szerint ez valódi befektetés lenne a jövőbe, hiszen csakis így biztosítható a szigetország állampolgárainak megfelelő ellátása. „Az infrastruktúra szó unalmasnak hangozhat, de azokat utakat, a vonatokat és buszokat jelenti, melyekkel munkába járunk. Ez jelenti az iskolát is, ahova gyermekeink járnak, és ez a kórház, ahova mehetünk, ha betegek vagyunk. Ide tartoznak a házak is, ahol mindannyian lakunk, és a vezetékek is, melyeken át tiszta vízhez jutunk…” – hívja fel a figyelmet a szerző a jelenlegi gondokra.
Szemlézte: Illés Gergő
