A népszavazáson Törökország a Recep Tayyip Erdogan számára teljhatalmat biztosító elnöki rendszerről döntött. Viszont ennél többet nyert a politikus: jelentős igazságszolgáltatási hatáskörökre, illetve élethosszig tartó immunitásra tett szert. Az Atlantic szerint választási csalások közepette sikerült így 51.4%-nyi igen szavazattal az alkotmánymódosítási csomagot elfogadtatni.
A népszavazás az Atlantic szerint egy meglehetősen kaotikus és elnyomó politikai környezetben zajlott le. A média illetve a szólásszabadság erősen korlátozva volt. Erdogan a török szükségállapot ürügyén már 2013 óta támadja ellenzőit, így a szabad török médiát is, miután beszámoltak Erdogan fiának pénzmosási botrányáról. A 2016–os puccskísérlet óta elharapózott a helyzet: Börtönbe zártak 231 újságírót, több médiumot bezárattak vagy arra kényszerítettek, hogy kormánybarát híreket közvetítsen. Jelenleg a média 95%-a összpontosul az elnök kezében.
Viszont nem csak a média vált céltáblává. 150 ezer kormánytisztviselő, velük együtt orvosok, tanárok, professzorok, bírók, és katonai tisztek vesztették állásaikat. 50 ezer állami alkalmazottat börtönbe zártak, illetve 113 ezer személyt tartottak vád nélkül fogva akár több hétig is. Több ezer vállalatot ellehetetlenítettek, a bankszámlákat lefagyasztották és a vagyont elkobozták.
„Épp ezek a szükségállapot ürügyén meglépett intézkedések tették teljesen hiteltelené a népszavazás eredményét” – véli Yayla. A szavazópolgárok nagy részben nem is értették, hogy mire is adják le a voksukat. Az igen szavazók jelentős része nem tudott az igazságszolgáltatási hatáskör bővítéséről, illetve a török elnök élethosszig tartó immunitásának jogáról sem.
Az Európai Bizottság, illetve az EBESZ mellett a Human Rights Watch törökországi elnöke, Emma Sinclair-Webb is bírálta a népszavazást, amiért a kampány alatt az ellenzék példátlan módon el lett nyomva. A kormánypárt, illetve Erdogan támogatói sikeresen megakadályozták, hogy az ellenzék teret kapjon a véleménynyilvánításra. Az állam számos ellenzéki tüntetést betiltott és a „nem” szavazatért kampányolók médialefedettsége mindössze 5% volt. Ezen felül a második legnagyobb ellenzéki párt tagjainak jelentős részét letartóztatták a referendum előtt, így nem tudták választási megfigyelőkként ellenőrizni a népszavazást tiszta lefolyását.
A választási csalásokkal kapcsolatban viszont akkor robbant ki a legnagyobb botrány, amikor kiderült, hogy 1.5 millió pecsét nélküli szavazatot fogadott el a Legfelső Választási Bizottság. A szelvények többsége igen szavazat volt, így közvetlen hatással volt a népszavazás végkimenetelére. A Legfőbb Választási Bizottság elnöke, Sadi Guven azóta elismerte, hogy a kormánypárt egyes tagjainak nyomására született a döntés. A választási csalások mértékére viszont csak a szavazatszámlálást követően derült fény. A keleti határváros, Sanliurfa eredményei voltak a legmegdöbbentőbbek, miszerint 13 057 ezer nem és 58 igen szavazat érkezett az alkotmánymódosítási csomag támogatására. Később viszont kiderült, hogy egyetlen egy személy adta le az összes igen szavazatot.
Miután kiderült, hogy Erdogan megnyerte a népszavazást, rögtön a világ vezetőihez fordult megerősítésért. Épp a Hamasz és más terrorcsoportok gratuláltak elsőként a török elnöknek.
Mindenki egy dologban biztos: Erdogannak lehetősége nyílt radikalizálni Törökországot. Egy kormánybarát hírlap főszerkesztője szerint Törökországnak fel kell hagynia az Iszlám Állam ellen folytatott harccal és inkább nukleáris fegyverek fejlesztésébe kellene fektetnie.
Többek szerint Törökország egy szunnita iszlamista államot épít iráni mintára. „Rendkívül fontos belátnia a NATO–döntéshozóknak, hogy Törökország veszélyt jelent a régió és a világ biztonságára nézve. A nyugat már régóta tétlenül szemléli Erdogan káros politikáját. Viszont akár a mai nap sem késő, hogy megfordítsuk ezen folyamatokat és életeket mentsünk Törökországban és a határain túl” – zárja a cikket Yayla.
Daam Alexandra
