A Politico európai kiadásának segítségével két részletben tekintjük át az európai politikai élet legmeghatározóbb voksolásait. A szerző, Emma Anderson szerint e szavazások kimenetele komolyan befolyásolhatja az öreg kontinens jövőjét.

A Politico európai kiadásának segítségével két részletben tekintjük át az európai politikai élet legmeghatározóbb voksolásait. A szerző, Emma Anderson szerint e szavazások kimenetele komolyan befolyásolhatja az öreg kontinens jövőjét.


Valóban véget ért az egyetemeken a konzervatív vélemények elhallgattatása? Adam Hoffman írása a National Review hasábjain.

Az Észak-Írországi Emberi Jogi Bizottság (Northern Ireland Human Rights Commission, NIHRC) jogi lépéseket kezdeményezett az Egyesült Királyság kormánya ellen, miután az egy évvel az abortusz dekriminalizálása után sem tette az abortuszt elérhetővé és biztonságossá az országban.

A Republikánus Párt az elmúlt időszakban rég nem látott rossz napokat élt át, Abraham Lincoln meggyilkolása, vagy éppen Richard Nixon lemondása óta talán először. Két esélyesnek és megnyerhetőnek tartott szenátusi helyet is elvesztettek, így a szenátusban a demokraták kerültek többségbe. Mindeközben végig kellett nézniük, ahogyan támogatóik tömegesen rohamozzák meg a Capitolium épületét, megzavarva a Mike Pence előtt folytatott elektori szavazatok számlálását. Ráadásul az elektori szavazás végeredménye 306-232 lett Joe Biden javára – kezdi borús cikkét Steven F. Hayward a City Journal oldalán.

A mainstream sajtó valójában nem a demokráciát félti, hanem a politikai elittel karöltve igyekszik hatalmát arra felhasználni, hogy kisöpörje az ország közéletéből Donald Trump támogatói bázisát. A január 6-ai eseményeknél pedig nem is találhatnának jobb ürügyet erre – írja John Daniel Davidson a The Federalist magazinban.

Vernon Jones, a georgiai közgyűlés képviselője már tavaly is Donald Trump mellett kampányolt, még a Republikánus Nemzeti Konvención is beszédet mondott. A bejelentést követően a politikus nem késlekedett odaszúrni egykori pártjának – olvasható a Fox News webes felületén.

Izgalmas év előtt áll a német politika, ahogy Merkel elkezdi átadni hatalmát utódainak − olvasható a The Economist online kiadásában.
Új ballisztikus rakétát mutatott be Kim Dzsongun az Észak-Korea fővárosában, Phenjanban tartott katonai felvonuláson. Az ünnepség egyfajta figyelmeztetés is lehet a megválasztott amerikai elnök, Joe Biden számára: Észak-Korea hadereje készen áll a háborúra, amennyiben a bilaterális kapcsolatok megromlanának a két ország között − írja a Newsweek.

„Egy évtizeddel az arab tavasz után alig javult azoknak a helyzete, akik kiálltak a közel-keleti autokraták ellen és egy jobb életet követeltek. Azon országok többségét, ahol tiltakozások voltak és azok erőszakba torkolltak, továbbra is despotikus rezsimek uralják, amelyekben az elnyomás és a korrupció napi rutin, míg a gazdasági nehézségek változatlanok” − írja Anchal Vohra a Foreign Policy hasábjain.

Január 10-én jelentette be az új-zélandi Központi Bank, hogy adatrendszereiket feltörték. Adrian Orr kormányzó „rosszindulatú támadásként” értékelte a történteket.

„Az elmúlt évben megkértem egy diplomatát, aki évek óta szorosan együttműködött Angela Merkellel, hogy foglalja össze a német vezető Kínával kapcsolatos véleményét” − írja Noah Barkin a Foreign Policy hasábjain. A Rhodium Csoport szerkesztője és a German Marshall Fund of the United States vezető munkatársa meglepő válaszokat kapott.

„Sokan úgy gondolták, hogy a hónap eleji romániai parlamenti választás eredménye eleve eldöntött eredmény, s a kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) győzelme várható” − írja Andrew MacDowall a World Politics Review hasábjain.

A 2021-es választási év meg fogja határozni Németország gazdasági és politikai fejlődési irányát a következő évtizedekre. A németeknek lélegzetvételnyi ideje sem lesz a választási kampányok és szavazások között, a hangsúly pedig elsősorban a globális felmelegedés mérséklésére fog helyeződni mind állami, mind szövetségi szinten. Vajon az éghajlatváltozás elleni küzdelem lesz az állam fő feladata, melynek mindent alá kell rendelni? És a politikának elsősorban a piacgazdaságon alapuló szabad kezdeményezésre, vagy inkább a gazdaság és a mindennapi élet állami irányítására kellene összpontosítania? – veti fel kérdéseit Torsten Krauel a Welt honlapján közölt cikkében.

Az ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison bejelentette, hogy megváltoztatják a nemzeti himnuszuk pár szavát, annak érdekében, hogy az jobban tükrözze a kontinens ősi múltját. A bejelentés meglepetésként hatott, de végül elnyerte az egész kormány támogatását.

Az Egyesült Államok elnökei 72 éve próbálnak békét köttetni Izrael és az arab világ között – kevés sikerrel. Dwight D. Eisenhowertől Obamáig senki se tudott olyan sikereket elérni a közel-keleti béke előremozdításában, mint Donald Trump, aki mindössze négy hónap alatt – Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök segítségével – elérte, hogy négy arab ország, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán és Marokkó az Ábrahám Egyezmény keretei között békekötéssel normalizálja a kapcsolatát Izraellel. Caroline B. Glick írása a Newsweek hasábjain.

Mimi Groves, egy 19 éves amerikai lány felvételt nyert álmai egyetemére. Ekkor még aligha sejtette, hogy egy volt középiskolai osztálytársának módszeres bosszúja és a New York Times közreműködése a cancel culture országos „hírnevet” szerző áldozatainak sorába taszítja. A megdöbbentő történetről Isaac Schorr fejti ki véleményét a National Review magazinban.

2021-től Írország is helyet foglal nem állandó tagként a tizenöt tagból álló Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában. Az ország 2002 óta először vehet részt ismét a Biztonsági Tanács ülésein.

Az alsóház frissen újraválasztott elnökének előterjesztése értelmében az olyan szavak kimondása, mint a „férfi, nő, anya, fiúgyermek” tilossá válna az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának ülésein – írja a Fox News hírcsatorna.

Kanada legnagyobb tartományában, Ontarióban egy durhami házaspár szervezetében is megjelent az Egyesült Királyságok területén azonosított új koronavírus mutáció.

A szigetország ismét karantén alá került, ezúttal sokkal súlyosabb okok miatt, mint a legutóbb.

„Tisztelt Európai Unió, beszélnünk kell egy külpolitikai vakfoltról: az Izraellel fenntartott kapcsolatokról” − nyitja a véleménycikkét David Harris az Amerika Zsidó Bizottság (American Jewish Committee) vezérigazgatója a Politico európai kiadásában.

„Kommentátorok és teoretikusok gyakran mondják nekünk a progresszív és liberális baloldalról, hogy rendszerszinten rasszista és patriarchális társadalomban élünk. Különösen népszerű az a meggyőződés, hogy a nyugati társadalmak kiváltságos helyzetbe hozzák a fehér férfiakat és elnyomják a színes bőrűeket, a nőket és az LMBT-állampolgárokat, a tudomány, a média, a szórakoztatóipar és még a sport területén is” − írja Rav Arora a Quillette hasábjain.

Az új-zélandiak továbbra is nyugodtan élhetnek és dolgozhatnak az Egyesült Királyságban, de a kereskedőknek fel kell készülniük a változásokra.

Mi történik Izraellel, ha demokraták vezetik az Egyesült Államot? Milyen kapcsolatot fog ápolni Biden Izraellel? Tevi Troy írása a Commentary Magazine hasábjain.

Az utópisztikus idealizmus ősrégi ideológia, csakúgy, mint annak tragikus következményei — és úgy tűnik, mégsem láttuk a legrosszabbat eddig. Victor Davis Hanson írása a National Review-ban.

Az utóbbi hónapokban megannyi radikális hang követelte a rendőrség eltörlését az Egyesült Államokban, elsősorban a brutalitásba torkolló intézkedésekre hivatkozva. A jogalkotóknak viszont ennél konstruktívabb megoldással kell előállniuk, mellyel a túlkapásokat megelőzve képesek fenntartani a közbiztonságot – írja Devon Kurtz a City Journal magazinban.

„A Spectator magazin hosszú és büszke múlttal rendelkezik a tényeken alapuló optimizmus terén, amit néha egy-egy év végi cikkel szemléltet, amelyek megmutatják az olvasóknak, hogy az volt a valaha volt legjobb év, még akkor is, ha a hírek alapján nem úgy érződött” – kezdi írását Johan Norberg a Spectator honlapján.

Trump floridai szállodájában töltötte az ünnepet, éles megjegyzéseitől azonban nem kímélte a nyilvánosságot, még politikustársainak is odaszúrt.

Az úgynevezett „japanifikáció” a közgazdászok szemében nem más, mint egy alacsony növekedésű gazdaságban leélt élet. Három évtized alatt Japánban csupán 1 százalékos gazdasági növekedés volt tapasztalható, a szakemberek minden monetáris politikai intézkedést sürgősségi lépésnek tituláltak a gazdaság újraélesztése érdekében. Mindezzel alacsony kamatlábakat és óriási monetáris lazítást sikerült eszközölni, miközben növekedés mégsem volt tapasztalható – kezdi cikkét Michael Brendan Dougherty a National Review oldalán.

Közel hat év börtönbüntetésre ítélték Loudzsain al-Hadhlúl szaúdi nőjogi aktivistát.