Az emberiség érdeklődése az űr iránt az ókori civilizációkig vezethető vissza, hiszen a maják már több ezer évvel ezelőtt jegyezték a nap- és holdfogyatkozásokat. Az űrkutatás modern korszaka az 1950-es években kezdődött, amikor a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta az első mesterséges műholdat, a Szputnyik-1-et, azonban az elmúlt időszak űrversenyének úttörői az Egyesült Államok és Kína, amely szuperhatalmak jelentős mérföldköveket értek el.
Amikor a nyilvánosságban szó esik az általában vett ukrán népességről, mindig szóba kerül a NATO és EU-s csatlakozás széles körű támogatottsága. Amíg ezek az ügyek erőt adnak az orosz agresszor elleni küzdelemben, a társadalom egésze gazdasági tekintetben olyannyira megosztottá válik, hogy az évtizedekig meghatározóvá válhat. Amíg egyesek Berlinben keresnek óvodát gyermeküknek, addig másoknak a mindennapi betevő beszerzése is komoly gondot okoz. Ebben a cikkben a Egyesült Nemzetek Szervezete álatal 2023 decemberében kiadott széleskörű felmérés részleteit mutatjuk be, összevetve különböző társadalmi mutatókkal, és az ukrán gazdaság jelenlegi állásával.
A jelenlegi világrendszer egy újabb kihívással néz szembe, méghozzá az atomfegyverek elterjedésének veszélyével. A hidegháború lezárultával a nukleáris képességek mennyiségi és minőségi állománya drasztikusan csökkent világszerte. Azonban vannak olyan hatalmak, amelyek láthatóan atomfegyverek fejlesztésével próbálják megerősíteni nemzetközi pozícióikat. Ezzel pedig komoly fejtörést okoznak a status quo-t megőrizni kívánó hatalmaknak, úgy, mint az Egyesült Államoknak vagy éppen az Egyesült Királyságnak. A hidegháború során sikerült megállítani a nukleáris fegyverek vertikális (minőség) és horizontális (mennyiség) elterjedését, ez mára azonban kérdésessé vált. Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani, hogy mely hatalmaknak áll érdekében a nukleáris fegyverkezéssel vagy megváltoztatni a világrendszert, vagy éppen paradox módon fenntartani azt.
Továbbra is rendkívül szoros versenynek ígérkezik a két jelölt, Kamala Harris és Donald Trump között az Egyesült Államokban novemberben esedékes elnökválasztás. Ilyen közeli állás esetén azonban meghatározó lehet egy esetleges dezinformációs kampány vagy más külső hatalomtól származó, rosszindulatú befolyásolási kísérlet.
A munkabeszüntetés mintegy 200 járatot és 30.000 utast érintett. Több légitársaság szeptember 12-én, csütörtökön a hajnali órákban figyelmeztette a repülni vágyókat az okozott kellemetlenségekre. Azonban nagyon sokan így is csak a helyszínen értesültek a járattörlésekről és az ezzel járó következményekről.
Németország gazdaságának egyik fontos pillére és Európa legnagyobb autógyártója a Volkswagen-konszern durva megszorításokat helyezett kilátásba a költségek csökkentésének érdekében. A 87 éve működő vállalat története során először németországi üzemek bezárását tervezi, így rengeteg alkalmazott megélhetése forog kockán. A cégóriás válsága túlmutat az autóiparon, hiszen a komplett német gazdaságra hatással van, amely tovább gyűrűzhet az Európai Unió többi tagállamába.
Az ausztrál kormány úgy döntött, hogy visszavonja azon volt katonatisztek egy kis csoportjának kitüntetéseit és elismeréseit, akik akkor töltöttek be parancsnoki pozíciót, amikor a vezetésük alatt állók háborús bűnöket követtek el.
Az EU budapesti külügyi csúcsát komoly diplomáciai feszültségek övezték, miután egyes tagállamok bojkottot helyeztek kilátásba Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben tett látogatásai miatt. A cél Magyarország EU-n belüli szerepének és képviseleti képességének megkérdőjelezése volt.
2023 szeptemberében elmondott beszédében Ursula von der Leyen ambiciózus tervet vázolt fel az Európai Parlament előtt. Az új geostratégiai kihívásokra reagálva a Bizottság fel kívánja pörgetni az EU tagországainak a hadiiparát. A kezdeményezés egyik fő célja, hogy 2030-ra a tagállamok által igényelt fegyverek több, mint 50%-át az Unió területén gyártsák. Ezt az Uniós elnökséget betöltő Magyarország is fontosnak tartja, mivel prioritásként kezeli az európai védelmi kapacitások megerősítését. De miből is áll pontosan ez a tervezet, és mit tehet az ügy előmozdítása érdekében Magyarország?
Ahogyan arról már korábbi cikkünkben írtunk, Németországban a második világháború óta most nyert először szélsőjobboldali párt tartományi választáson. Az Alternatíva Németországért győzött a kelet-németországi Türingiában és épphogy a második helyre szorult a szomszédos Szászországban. Véletlen egybeesés, hogy erre éppen szeptember elsején került sor, pontosan nyolcvanöt évvel azután, hogy Németország megszállta Lengyelországot, és ezzel kirobbant a második világháború.
Egy országos tanulmány Dániában összekapcsolta a meddőséget a szennyezés különböző típusaival, miszerint a légszennyezésnek átlagosan öt éven át kitett férfiaknál nagyobb volt a meddőség kockázata. A felfedezések egyre több bizonyítékot szolgáltatnak a finom részecskék termékenységre gyakorolt kártékony hatásairól.
A georgiai Winder városában lévő Apalachee Középiskola szeptember 4-én fenyegető telefonhívást kapott, amely 5 intézményben, köztük az Apalachee-ben tervezett lövöldözésre figyelmeztetett. A katasztrófa nem maradt el: négyen életüket vesztették, míg további kilencen kórházba kerültek.
Egyértelműen történelminek nevezhetőek a szeptember elsején lezajlott németországi tartományi választások eredményei. Türingiában ugyanis a szélsőjobboldali AFD (Alternative für Deutschland) nyert. Ezen győzelem már csak azért is érdekes, mivel utoljára Adolf Hitler volt az, aki ugyan országosan, de demokratikus választáson győzött Németországban, méghozzá szélsőjobboldali színekben. Ráadásul a jelenleg kormányon lévő „jelzőlámpa koalíció” tagjai (SPD, Die Grüne, FDP) kifejezetten rosszul teljesítettek mind Szászországban, mind pedig Türingiában. Kérdés azonban, hogy a választás eredménye csak regionálisan értelmezhető, vagy sokkal inkább egy országos trend kirajzolódását láthatjuk. Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani a német politika alakulására.
Csaknem két hónapos tárgyalássorozat után Emmanuel Macron végül a volt Brexit-főtárgyaló, jobboldali Michel Barnier-t nevezte ki Franciaország következő miniszterelnökének. A tapasztalt politikus előtt azonban nagy kihívás áll, mihamarabb sikeresen kormányt kell alakítania, feloldva a júliusi előrehozott választások után kialakult politikai patthelyzetet.
Ukrajna a háború egyik leghalálosabb támadását élte át a napokban, miután a Poltava városát ért orosz rakétacsapás eltalált egy katonai kiképző intézetet és egy közeli kórházat, legalább 50 embert megölve és több mint 200-at megsebesítve.
A közelmúltban Pavel Durov, a Telegram vezérigazgatójának letartóztatása felerősítette a közösségi média kormányzati szabályozásáról folytatott vitát. Miközben Oroszország a francia lépéseket politikai indítékúként kritizálja, Elon Musk a technológiai vezetőkért aggódik.
Legalább hat ukrán tisztviselő, köztük a kabinet tagjai, mondtak le tisztségükről a várható jelentős kormányátalakítás előtt. A váltásra olyan időszakban kerül sor, amikor Ukrajna továbbra is a városait naponta érő orosz bombázással küzd, és próbálja visszatartani Moszkva térnyerését keleten, miközben erőforrásokat fordít az oroszországi Kurszk régióba való behatolásra.
Egyre élesebbé válik a Kamala Harris és Donald Trump közötti politikai párharc, ahogy mindkét jelölt igyekszik megszólítani a választókat és saját narratíváját erősíteni. Trump az utóbbi napokban radikális baloldaliként jellemezte ellenfelét, miközben Harris kampánya számos kihívással szembesül, különösen a „wokeizmus” vádjaival és a múltbeli kijelentéseivel kapcsolatban.
A Foreign Affairs mutatta be, hogy Irán évek óta fejleszti haditengerészetét, ami egyre fontosabb küldetéseket kellett végrehajtson a gázai övezetben kitört katonai konfliktus óta. A fejlesztésekben Kína és Oroszország kulcsszerepet játszanak, és már az is kezd világossá válni, hogy miként tudja Irán felhasználni flottáját. A pár nappal ezelőtti húszi támadás pedig rámutatott arra, hogy az USA és szövetségesei komolyan kell vegyék a fenyegetést.
Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, a brit Munkáspárt vezetője ragaszkodik állításához, miszerint „nem semmisíti meg a Brexitet”, amikor felvázolta a Németországgal kötendő új szerződés terveit az Európai Unióval való kapcsolatok szélesebb körű újraépítésének részeként.
Az Izrael és Irán közötti feszültség egyre csak fokozódott a Közel-Keleten. A 2023. október 7-én, a Hamász által elkövetett terrorcselekmények és az izraeli hadsereg részéről adott rendkívül kemény katonai válaszok értelemszerűen csak növelték a feszültséget a régióban. A gázai háború miatt pedig többször került konfliktusba a két regionális hatalom, Izrael és Irán. Ennek ellenére egyik fél sem tervez egyfajta “totális háborút” megvívni a másikkal. Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani, hogy miért marad meg a proxyk és Izrael közötti “korlátozott háború”.
Az üzemanyagárak emelkedése közepette Etiópia figyelemre méltó átalakuláson megy keresztül a közlekedési ágazatban. A fővárosban, Addisz-Abebában az elektromos járművek (EV-k) egyre gyakoribbá válnak – az ország folyamatosan lépéseket tesz a fenntartható közlekedés felé. Ez a váltás nem csupán a környezetvédelmi aggályokra adott válasz, hanem stratégiai lépés is a drága üzemanyagimporttól való függőség csökkentése és az ország bőséges megújuló energiaforrásainak kihasználása érdekében.
Egyre kiélezettebb a helyzet a Közel-Keleten. Habár előrelépésnek tekinthető, hogy az Izrael-Hamász konfliktus kapcsán a felek már a részletekről tárgyalnak, ha a zsidó állam és a Hezbollah közötti konfliktus eszkalálódik, az könnyen veszélybe sodorhatja a béketárgyalások sikerességét.
A solingeni késes terrortámadás után nem először, s talán nem utoljára vetődött fel a kérdés, hogy vajon a kormányzó koalíció eleget tesz-e Németország biztonságáért? Az emberek egy része már fél kilépni az utcára, de vajon a vezetés leváltása erre megoldást jelentene?
John F. Kennedy néhai elnök unokaöccse, Robert F. Kennedy Jr. függetlenként indult az amerikai elnökválasztáson, azonban bejelentette, hogy felfüggeszti a kampányát és azt, hogy Donald Trump republikánus párti elnökjelöltet támogatja.
Habár az Olimpiai Játékok sikeresen elterelték a figyelmet a francia politikai élet kuszaságáról, annak időközben sem sikerült rendeződnie. Emmanuel Macron ugyanis továbbra sem nevezett ki miniszterelnököt, az ellenzék egyre türelmetlenebb és a francia polgárok is elégedetlenek.
A sokkoló, múlt hét pénteki terrortámadás kapcsán ismét fellángoltak az illegális bevándorlással kapcsolatos érzelmek Németországban. Eközben két tartományi választásra is sor kerül vasárnap, ahol az AfD javára döntheti el az eredményt a mostani felháborodottság.
Kongó több mint 1500 új majomhimlő esetet jelentett az elmúlt héten, az afrikai egészségügyi hatóságok nem győzik hangsúlyozni a vakcinák szükségességét a kontinensen növekvő fenyegetés elleni küzdelemhez. Az Egészségügyi Világszervezet globális vészhelyzetnek nyilvánította a járványt, amelyről korábban blogunkon is olvashattak.
Az amerikai kivonulás után hatalomra került tálibok 2021 óta drámaian megváltoztatták Afganisztán politikai és társadalmi helyzetét. Az új, 2024 augusztusi törvények a nők nyilvános szerepét és jogait szigorúan korlátozzák, komoly nemzetközi kritikát kiváltva. Kérdés, hogyan reagál a globális közösség az egyre súlyosbodó humanitárius válságra?
A majomhimlőt a WHO nemrég globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította. A vírus egy új változata okozza az aggodalmat, ami gyorsan terjed Közép-Afrikában. Azonban egyelőre nem tudni mennyire veszélyes és melyek lehetnek a következményei.
