Habár az Olimpiai Játékok sikeresen elterelték a figyelmet a francia politikai élet kuszaságáról, annak időközben sem sikerült rendeződnie. Emmanuel Macron ugyanis továbbra sem nevezett ki miniszterelnököt, az ellenzék egyre türelmetlenebb és a francia polgárok is elégedetlenek.

A június 30-án és július 7-én tartott előrehozott választások óta nem sikerült rendezni a francia parlamentet és a kormány új vezetését. Mióta Gabriel Attal lemondott miniszterelnöki pozíciójáról, mindenki türelmetlenül várja, kit nevez ki Macron a helyére. Azonban az elnök nem sieti el a döntést.

Macron – aki államfőként felelős az új miniszterelnök és kormány kinevezéséért – hétfőn találkozott a párt- és parlamenti vezetőkkel. Ezt követően nyilatkozatot adott ki, amelyben jelezte, hogy nem nevezne ki kormányfőt a júniusi törvényhozási választásokon győztes baloldali Új Népfront koalícióból, azzal érvelve, hogy ez instabilitáshoz vezetne. A baloldali szövetség 193 mandátummal rendelkezik a francia alsóházban, ami jelentősen elmarad az abszolút többséghez szükséges 289 mandátumtól.

A koalíció vezetői azonban arra hivatkoznak, hogy nincs olyan alternatív szövetség, amely több mandátummal rendelkezne, és azt akarják, hogy Macron nevezze ki kormányfőnek Lucie Castets miniszterelnök-jelöltjüket.

Miután az elnök úgy döntött, hogy kizárja Castets-t a kormány vezetésének lehetőségéből, a politikai patthelyzet továbbra is fennáll. A köztársasági elnök kedden újabb konzultációs körbe kezdett, szerdán pedig a republikánusok képviselőit fogadta.

Az Ouest-France-nak adott interjújában Lucie Castets Emmanuel Macronról úgy nyilatkozott, hogy az elnök jobbközép vagy akár jobboldali kormányt szeretne. „Számomra egyértelműnek tűnik, hogy folytatni kívánja a politikáját, még akkor is, ha elismeri, hogy a franciák változást akarnak”.

François Hollande volt elnök Macron döntését „intézményi hibának” tartja.

Nem a köztársasági elnök feladata volt, hogy maga „elmarasztalja” Lucie Castets-t. Ez a felelősség a Nemzetgyűlésre hárul, miután a képviselők meghallgathatták az általános politikai nyilatkozatot és a kormány összetételét, és kifejthették érveiket

- nyilatkozta a korábbi elnök.

A francia elnöki hivatal közölte, hogy a Macron-párti erők, amelyek a leginkább meggyengülve kerültek ki az előrehozott választásokból, valamint más független törvényhozók „felvázolták a koalíció lehetséges útjait”, és nyomást gyakoroltak a kommunistákra, a zöldekre és a szocialistákra, akik jelenleg az Új Népfront tagjai, hogy hagyják fel szövetségüket egy szélesebb koalíció érdekében. 

Emmanuel Macron veut à la fois être président de la République, Premier ministre et chef de parti. Ce n'est pas possible. Son rôle est de nommer à Matignon une personne issue du groupe majoritaire à l’Assemblée nationale et de la laisser travailler.pic.twitter.com/8sqUbOFpHa

— Lucie Castets (@CastetsLucie) August 27, 2024

A baloldali koalíció „Emmanuel Macron egyedül dönt a politikai irányról, a kormányzás legitim erejéről és az időzítésről”. Egyszerre három kalapot viselne: „köztársasági elnök, miniszterelnök és pártelnök”.

Laurent Wauquiez, a republikánus jobboldali képviselők vezetője a maga részéről sajnálatát fejezte ki az Emmanuel Macronnal való „kiábrándító” találkozó miatt, és felszólította az államfőt, hogy „végre nevezzen ki miniszterelnököt”, és ne „halogassa tovább az ügyet”. „Nincs új álláspont, nincs valódi strukturált projekt a franciák számára, nincs elképzelés arról, hogy mi lenne a kormányprogram az elkövetkező hónapokra” - mondta a sajtónak, amikor elhagyta az Élysée-palotát. 

Mindeközben, augusztus 27-én, kedden több diákszervezet felhívást tett közzé, amelyhez a La France Insoumise (LFI) is csatlakozott, hogy „tüntetést szervezzenek Emmanuel Macron puccsa” ellen szeptember 7-én, amiért elutasította Castets miniszterelnöki kinevezését. Az LFI felszólította a politikai erőket, valamint a „demokrácia védelme mellett elkötelezett szakszervezeteket és egyesületeket, hogy csatlakozzanak ehhez a felhíváshoz”. 

Macron stratégiája egyértelműen az, hogy elkerülje a politikai instabilitást és megtartsa a kontrollt a kormányzás felett, de ezzel egyre nagyobb elégedetlenséget szít mind a politikai elit, mind a közvélemény körében.

Az elnök próbálja fenntartani az irányítást, ám ezzel csak tovább élezi a politikai válságot, amely veszélyezteti Franciaország kormányozhatóságát és a politikai rendszer működését. Az eddigi egyeztetések és konzultációk nem vezettek eredményre, és a helyzet rendezetlensége rövidtávon tovább gyengítheti az ország politikai stabilitását.

Szemlézte: Veres Kata

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon