Kongó több mint 1500 új majomhimlő esetet jelentett az elmúlt héten, az afrikai egészségügyi hatóságok nem győzik hangsúlyozni a vakcinák szükségességét a kontinensen növekvő fenyegetés elleni küzdelemhez. Az Egészségügyi Világszervezet globális vészhelyzetnek nyilvánította a járványt, amelyről korábban blogunkon is olvashattak.

2022-ben, miután egy másik fajtája elterjedt a vírusnak - Afrika területén kívül -, a himlő elleni oltásokat az egyes kormányok heteken belül újratervezték. Míg a majomhimlőt az afrikai kontinens 54 országából 12-ben jelentették, Kongó messze a legtöbb esetet regisztrálta ebben az évben. A 2024-ben jelentett 18 910 esetből 94% - vagyis 17 794 - Kongóban volt.

WHO declared mpox a global public health emergency — but experts say more needs to be done to get potentially life-saving knowledge around the disease to those who need it most https://t.co/NWth0Vfv4I pic.twitter.com/i5wV5bPUuj

— Reuters (@Reuters) August 21, 2024

Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) egészen 2024. augusztusáig tartott, amíg hivatalosan is elindította azt a folyamatot, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a szegény országok nagy mennyiségben férhessenek hozza vakcinához nemzetközi ügynökségek útján. Az oltások közben már több, mint 70 Afrikán kívül eső országban elérhetők voltak. A többség szerint mindez csak tanúsítja az egyenlőtlen globális egészségügyi bánásmódot.
Arra a kérdésre, hogy miért késtek a szervezetek az oltóanyag bevezetésével Afrikában, az ENSZ Egészségügyi Ügynöksége azt mondta, hogy ez alkalommal enyhíteni fog néhány eljáráson, annak érdekében, hogy felgyorsítsa a szegény országok hozzáférését az gyógymódhoz.

Az afrikai egészségügyi hatóságok szerint 10 millió adagra lehet éppen szükség az egész kontinensen. A WHO azonban csak ebben a hónapban kérte a vakcinagyártókat, hogy nyújtsák be az majomhimlő elleni oltásokhoz szükséges információkat ahhoz, hogy sürgősségi engedélyt kapjanak.

Egyes globális egészségügyi szakértők szerint a WHO-nak korábban kellett volna összpontosítania a járvány által okozott fertőzés elleni vakcinák elérhetőségének javítására, valamint a betegség tesztelésére és kezelésére. "Az oltóanyagot kifejlesztő folyamatoknak és a diagnosztikák finanszírozásának néhány évvel ezelőtt el kellett volna kezdődniük" - mondta Ayoade Alakija, aki társelnöke annak a globális egészségügyi partnerszervezetnek, amelynek célja az, hogy igazságosabbá tegye a majomhimlőre való válaszokat, a gyógymódokhoz való hozzáférést. Nyilatkozatában a WHO azt mondta, hogy "sürgeti az összes partnert, beleértve az országokat, gyártókat és közösségeket, hogy mozgósítsák erőiket, növeljék az oltóanyag-adományokat, csökkentsék az árakat és nyújtsanak egyéb szükséges támogatást a járvány idején veszélyeztetett emberek védelme érdekében".

A majomhimlős betegek eloszlása 2024. január-augusztus között

A többségi vélemény mégis az, hogy a szervezet még így is egy jobb oldalát mutatta, a COVID-járványt övező intézkedésekhez képest. Legtöbben nem kizárólag a WHO-t bírálják, annál inkább azt vallják, hogy társadalmunk nem tartja prioritást élvező problémának az Afrikát érintő betegségeket. Valamint tudósok azzal is érvelnek, hogy a koronavírus idején volt lehetőség oltást igényelni, azonban a pandemia közepette is voltak olyanok, akik egyszerűen nem kívántak élni a lehetőséggel. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermekekre az aktuális egészségügyi helyzet túlnyomó arányban veszélyt jelent, akik a legvédtelenebb csoportot alkotják.

Szemlézte: Molnár Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon