Az Európai Unió Magyarországtól 2022 december óta az uniós strukturális alapokból származó mintegy 22 milliárd eurós összeget tart vissza különböző korrupciós vádak, jogállamisági kérdések és egyes reformok hiánya miatt, egészen addig, amíg Budapest nem mutat ,,előrelépést”.
Hosszas tárgyalás után az Európai Bizottság jóváhagyott egy 900 millió eurós előleget, amely nem kapcsolódik reformokhoz. Navracsics Tibor, Magyarország területfejlesztési minisztere is a mihamarabbi döntésre biztatta az Európai Bizottság képviselőit.
I encourage the representatives of the EU Commission to overcome their political fears and make a decision on the EU funds for Hungary according to their own professional stances, not the political views of the European Parliament. 🇭🇺🇪🇺 pic.twitter.com/zw1piY7v93
— Tibor Navracsics (@TNavracsicsEU) November 9, 2023
Budapest fennmaradó pénzeszközeinek nagy része 27 úgynevezett ,,szupermérföldkőhöz” van kötve, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az EU jogállamisági és korrupciós aggályai megoldódnak.
A szupermérföldkövek egy sor olyan állítólagos szakpolitikai és jogalkotási célkitűzést jelentenek, amelyeket Magyarországnak teljesítenie kell annak érdekében, hogy a befagyasztásra került további kohéziós alapok is ,,felolvadjanak”.
Navracsics Tibor, a tárgyalásokért felelős magyar miniszter szerint a 900 millió euró felszabadítása már egy áttörés eredménye.
A további összegek felszabadulásának útjában az úgynevezett horizontális és a kondicionalitási eljárások állnak. A 22 milliárd eurós kohéziós keretből 13 milliárd eurót blokkol a horizontális eljárás az olyan ügyek miatt, mint például a gyermekvédelmi törvény vitája, mely összesen 2,7 milliárd eurót fagyasztott be.
6,5 milliárd eurót maga az Európai Tanács függesztett fel a már korábban említett szupermérföldkövek eléréséig.
A helyreállítási pénzek mintegy 10,5 milliárd eurós részt tesznek ki, alapvetően a Covid utáni talpra állást hivatottak segíteni. Ezeket jelenleg a kondicionalitási eljárás tartja vissza Magyarországtól. Az alábbi ábra mutatja, hogy milyen bonyolult feltételrendszernek kellene megfelelnie Magyarországnak ahhoz, hogy hozzájusson a neki járó pénzekhez.
A Bizottság várhatóan december közepén, majdnem egy évvel a kifizetések leállításáról szóló eredeti határozat után tervez döntést hozni további 10,5 milliárd euróról, amelyhez nem kell a tagállamok zöld lámpája. Habár a régóta várt előrelépés megtörtént, további kérdéseket vet fel, hogy maguk a kifizetések ténylegesen mikor indulhatnak el.
Szemlézte: Udvari Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
