2023. december 05. 07:00 - Danube Institute

Franciaország második nyelve lett az arab

Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint Franciaország történetében először fordult elő, hogy az országban a második leggyakrabban beszélt nyelv az arab, amelynek a becslések szerint három-négymillió beszélője van. Az ebből adódó népességarány a főként észak-afrikai származásúak javára alakul ki, és ez komoly következményekkel járhat – írja a The European Conservative

shutterstock_1773552266.jpg

Franciaországnak az a sajátossága, hogy 1992 óta a francia nyelv államnyelvként szerepel az alkotmányában. A francia mellett mintegy 72 regionális nyelv és úgynevezett "nem területalapú" nyelv létezik. Ezek közé tartozik a tájnyelvi arab, amely a Le Figaro szerint megelőzi a francia tengerentúli területeken beszélt kreol nyelveket, a berber, az elzászi, az okcitán és a breton nyelveket.

Ma már többen beszélik az arab nyelvjárásokat, mint az összes többi regionális nyelvet együttvéve.

Nyelvi körvonalai azonban elmosódottak és nehezen meghatározhatók. Az arab nyelv sajátosságai különösen az eredetétől függenek, főként Észak-Afrika különböző országaitól, amelyek korábban francia fennhatóság alatt álltak - Algéria, Marokkó és Tunézia. Franciaországban létezik libanoni, egyiptomi vagy szíriai eredetű arab dialektus is, de ezek kisebbségben vannak. E dialektális arab nyelvjárások beszélői származási országuktól függően nem feltétlenül értik meg egymást, mivel nagyon sok variáció létezik. Az Arab-félszigetről származó és a marokkói beszélő között annyi különbség lehet, mint a portugál és a román között, amelyek mindketten latin nyelvek.

Ezeket a számadatokat az Emmanuel Macron által tervezett Cité internationale de la langue française (Nemzetközi Francia Nyelvi Központ) felavatása alkalmából tették közzé Villers-Cotterêts városában - ez a hely szimbolikus jelentőségű, mivel I. Ferenc 16. századi rendelete itt határozta meg a francia nyelv hivatalos státuszát a francia királyság közigazgatási aktusaiban.

arabfrancia.png

A nyelvi adatok alátámasztják azokat az egyéb mutatókat, amelyek a külföldiek, pontosabban az észak-afrikai származásúak növekvő arányát bizonyítják a teljes francia lakosságon belül. Az aggasztó jelenség az, hogy ez az arány más területeken is fennáll, különösen az észak-afrikai származású bűnelkövetők vagy börtönben lévők körében.

A Drôme megyei Crépolban a fiatal Thomas meggyilkolásának közelmúltbeli ügyében a gyilkosok személyéről napvilágot látott első információk észak-afrikai származásukról tanúskodnak: "Franciák, de egyiküknek sincs franciának hangzó neve" - olvasható a Le Figaróban megjelent miniszteri vallomásban, amely hozzátette: "Majd meglátják, mit tesz ez az országgal. Ez az ügy joggal traumatizálja honfitársainkat". A Toulouse közelében menekülés közben elfogott gyilkosok egy része Észak-Afrika felé tartott. A kilenc letartóztatott közül heten nagykorúak, ezzel lehetővé téve a sajtónak a keresztnevük nyilvánosságra hozatalát. Eddig azonban egyiküket sem publikálták, minden bizonnyal azért, mert félnek attól, hogy az úgynevezett őshonos francia lakosság körében elégedetlenséget szítanak a bevándorlással kapcsolatban.

Ugyanezen a héten csütörtökön az Ír Köztársaságban az utóbbi idők talán legsúlyosabb közrendzavarásainak éjszakája zajlott le, amikor a dublini belvárosi általános iskolában egy feltételezett migráns által elkövetett késeléses támadás eredményeképpen összegyűlt tömeg összecsapott a rendőrséggel.

Több rendőrautó, egy emeletes busz és a dublini villamoshálózat egyes részei gyulladtak fel, és további gyújtogatásokról is érkeztek jelentések. Egy külvárosi menekültügyi központ is füstbe borult, miközben a helyi közösségek feldúltan igyekeztek kifejezni elégedetlenségüket a feltételezett migráns támadás után.

A terület, ahol az eset történt, etnikailag sokszínű, de túlnyomórészt munkásosztálybeli, és egy nagy menekültügyi központnak, valamint egy sor menekültszállóvá alakított szállodának ad otthont. Egyes médiaforrások szerint a támadó algériai állampolgár volt.

Most, hogy Dublinban is zavargások törtek ki, a jelek egyre inkább arra utalnak, hogy a közvélemény kezd elkeseredni az ellenőrizetlen bevándorlás miatt, ami súlyos erőszakhoz vezet, és amelynek az európaiak az első áldozatai.

Szemlézte: Chirico Valentin

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása