2023. december 14. 07:00 - Danube Institute

Miért „kolonialista” és „diszkriminatív” a karácsony egy kanadai bizottság szerint?

Nemrégiben terjedt el a kanadai sajtóban az a hír, hogy az Emberjogi Bizottság (Human Rights Commission) szerint a karácsony ünneplése bizonyíték Kanada „kolonialista”, vallásilag intoleráns múltjára.

shutterstock_1555721879.jpg

A kanadai Emberjogi Bizottság egy, bevallása szerint a kormánytól független, azonban általa jócskán finanszírozott jogvédő szervezet, mely egyébként széleskörű jogi hatáskörrel bír. Saját maga által meghatározott célja szerint „Kanada emberjogi „őrkutyája”, amely a közérdek képviseléséért, illetve a kanadai kormány emberjogi sérelmek miatti számonkéréséért született meg.” Nemrégiben azonban a karácsony ellen szólalt fel a szervezet, mivel olvasatukban a keresztény kultúrkör egyik legjelentősebb ünnepe csupán Kanada „kolonialista”, vallásilag intoleráns múltjára utal vissza – számol be róla a National Post

Egyébként a szervezet az utóbbi pár évben az antirasszizmus ügyébe is komolyan beleállt, mivel szerinte Kanadában „szisztematikus rasszizmus” uralkodik.

A szóban forgó jogvédő szervezet egy múlt hónapban publikált, vallási intoleranciáról szóló vitairata szerint a „vallási kisebbségekkel szembeni diszkrimináció mélyen beleágyazódott Kanada kolonialista történelmébe, (…) erre pedig az egyik legnyilvánvalóbb példa az állami ünnepek jelentik”, hozzátéve ugyanakkor, hogy a két legnagyobb keresztény ünnep, vagyis a karácsony és a húsvét egyúttal munkaszüneti nap is, míg a nem keresztény hívők ünnepei esetén ez nem feltétlen valósul így meg.

Vagyis, mindez azt szeretné mondani – ahogy azt többen is megjegyzik – hogy Kanada most is, illetve mindig is komoly vallási intoleranciát mutatott más, nem keresztény hívők felé.

A jogvédő szervezet azonban mindezt úgy állítja, hogy az országban már a Konföderáció előtt is szabad volt a vallásgyakorlás. Sőt, 1851-ben erről még törvény is született, mely kimondta, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja vallását, bármilyen mértékű diszkriminációtól mentesen.

Jó példaként szolgál egyébként a vallási pluralizmus jelenlétére a legelső mecset megnyitása, melyet hivatalosan 1938-ban adtak át Albertában, illetve a legelső szikh templom 1908-as megépülése is erről ad tanúbizonyságot. Ez viszont még említés szintjén sincs benne a bizottság hivatalos nyilatkozatában.

Visszatérve magára a karácsony körüli polémiára, a jogvédők szerint ez is, mint a vallási intolerancia egyik formája egyúttal diszkriminatív is más egyénekkel szemben. A legérdekesebb az egészben az, hogy ezt az elképzelést más, hasonló szervezetek is meglovagolták, például az Ontarioi Emberjogi Bizottság (Ontario Human Rights Commission), amely hivatalos közleményeiben a karácsonyt „rendszerszintű hithűségnek” (systemic faithsim) nevezte.

A tavalyi év folyamán egy ezzel kapcsolatos kérdés is elhangzott egy, a nem keresztény vallású kanadaiakat is megkérdező felmérésben: az eredmények alapján a résztvevők 92%-át nem zavarja, hogy neki is karácsonyt köszöntenek. Ahogy arra a The European Conservative is felhívja a figyelmet:

a karácsonyt övező ellentmondások nagyban köthetők Kanada bevándorláspolitikájához.

2011-ben például egy embrumi iskolában eltörölték a karácsony iskolai szintű ünneplését, mivel kilenc tanuló nem akart részt venni benne.

A karácsonnyal kapcsolatos polémia egészen a Quebec-i Nemzetgyűlésig elért – adta hírül a The Gazette. A lap beszámolói alapján nemrég egyhangúlag fogadták el azt az indítványt, mellyel a keresztény ünnep védelmére kelnek.

 „Őszintén, továbbra is ünnepelni fogjuk a karácsonyt, és nem fogunk azért elnézést kérni, hogy Quebecben megünnepeltük azt” – húzta alá Simon Jolin-Barrette igazságügyi miniszter. Hozzátette: „Ez egy közös ünnep. (…) Rengeteg helyről érkeznek Quebecbe, vendégszeretők vagyunk, és fontosnak érzem, hogy kimondjuk, hogy a karácsony Quebec kultúrájának része, és fontos az is, hogy mindenkit szívesen lássunk, aki meg szeretné ünnepelni a karácsonyt.”

A javaslatot egyébként Christopher Skeete képviselő tűzte napirendre - amelyet 109 képviselő megszavazott - melynek lényege az, hogy gátat szabjon minden mértékű polarizációnak, amely az eddig embereket egyesítő ünnepek köré csoportosulnának, amelyek már generációk óta fontos részei Quebec kulturális hagyományainak.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása