Ahogyan már írtunk róla, a novemberben megrendezett holland választások győztese a Geert Wilders által vezetett Szabadságpárt lett. Ahogy arról a The Spectator is beszámolt, a holland Szabadságpártnak (VVD) a 2021-es választás eredményeihez képest több, mint kétszer annyi mandátumot (37-et) sikerült szereznie a 150 tagú holland parlamentben. A találgatások november 22. óta folynak, hogy vajon Wildernek sikerül-e kormányt alakítania, és ha igen vajon mely pártokkal közösen? 

Az eltérő érdekeltségű csoportoknak ezidáig még nem sikerült egyezségre jutniuk. Kérdéses azonban, hogy a szélsőjobboldalinak titulált Szabadságpárt hatalomra jutása esetén milyen lépésekre számíthatnak a hollandok? A választ leginkább Geert Wilders életéből és írásaiból ismerhetjük meg, aki már hosszú ideje aktív szereplője a holland politikának.

Minden bizonnyal nem számít titoknak, hogy Wilders győzelmét leginkább a következetesen bevándorlásellenes retorikájának köszönheti. A holland politikus könyve „Halállistán” címmel már magyar nyelven is megjelent, melyből egyértelműen kiderül, hogy a szerző iszlámellenes, ám a legkevésbé sem antiszemita, sőt mi több, többször is ellátogatott Izraelbe, amelyre a nyugati civilizáció egyik bástyájaként tekint.

Geert Wilders nem valamiféle politikai propaganda vagy fasiszta ideológia hatása alá kerülve vált iszlámellenessé. Hazájában első kézből tapasztalhatta meg a szélsőséges iszlám hordozta veszélyeket. 

2003 szeptemberében halálos fenyegetéseket kapott, miután arra szólította fel a holland kormányt, hogy indítson vizsgálatot, és ha szükséges zárjon be egy Eindhovenben található mecsetet, amelyről azt gyanították, hogy az iszlám szélsőségesek melegágya.

Az igazán drámai fordulat azonban 2004 novemberében következett be Wilders életében. Miután egy muszlim fiatal bestiális kegyetlenséggel meggyilkolta az iszlám vallást kritizálni merő filmrendezőt, Theo van Goghot, a festő Vincent van Gogh ük-ükunokaöccsét, a Szabadságpárt politikusa gyakorlatilag elveszítette magánéletét, hiszen egy az elkövetőnél talált nyílt levélből kiderült, hogy Geert Wilders sincs biztonságban, halálos fenyegetést kapott. Megesett, hogy biztonsági okokból átmenetileg katonai laktanyában, sőt börtönben kellett töltenie az éjszakát magyar származású feleségével, mivel az említett helyek biztonságosabbnak bizonyultak, mint a saját háza, amelyben egyébként acélajtóval és segélyhívó gombbal ellátott pánikszoba is volt, arra az esetre, ha egy iszlám szélsőséges támadást indítana ellene. A testőrei majdhogynem soha nem hagyták magára, még akkor sem, amikor édesapja 2005 augusztusában elhunyt és legszívesebben egyedül lett volna a legközelebbi rokonaival.

Noha számos politikus a megalkuvást választotta volna a helyében, ő hajthatatlan maradt. Könyvében beszámol egy olyan eseményről, melynek során egy csapat arab fiatal könnygázt fújt a szemébe, megverték és elvették a pénztárcáját. 

Ekkor Utrecht Kanaleneiland nevű kerületében lakott, amely a bevándorlás következtében egyre élhetetlenebbé vált. Miután kirabolták, az egyik kollégája értetlenkedve kérdezte, hogy miért nem költözik már el a kerületből, azonban Wilders kedvelte a helyet, mivel onnan könnyen lehetett Amszterdamba vagy Hágába utazni.

Számos ember számára már a korábban említettekhez hasonló személyes megtapasztalások is bőven elegendőek lennének az iszlámellenességhez, azonban a Halállistán című könyvből egyértelműen kiderül, hogy Geert Wilders folyamatosan tanulmányozza az iszlám vallást és a Koránt is olvasta, így nem megalapozatlan, légből kapott állításokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban. Ahogyan írja:

„A félreértések elkerülése érdekében szeretném hangsúlyozni – ahogy mindig megteszem -, hogy én az iszlám ideológiáról beszélek, nem pedig az egyes muszlim emberekről. Rengeteg mérsékelt muszlim él, de ez önmagában nem változtatja meg azt a tényt, hogy az iszlám politikai ideológiája nem mérsékelt – sokkal inkább egy totalitárius kultusz, amely az egész világ fölötti uralomra törekszik. 

Az iszlámot sem kellene engedékenyebben kezelni, mint bármely más politikai ideológiát, ideértve a kommunizmust vagy a fasizmust is, csak azért, mert azt állítja magáról, hogy vallás. Az iszlámot is úgy kell kezelnünk, mint minden más despotikus hitrendszert…”

A 2023-as holland választások eredményét minden bizonnyal nemcsak a bevándorlás mértékének növekedése befolyásolta, hanem az október 7-i, Izrael elleni terrortámadást követő események is. 2015 óta a bevándorlás mértéke csak növekedett és úgy tűnik, hogy az Európai Unión belül továbbra sincs komolyabb ellenállás ezzel a tendenciával szemben. Abban az esetben, ha a Szabadságpárt koalícióra kényszerülne a korábban Mark Rutte által vezetett Szabadság és Demokrácia Néppártjával (VVD), akkor minden bizonnyal engedni kellene az eredetileg meghirdetett programból.

Azoknak, akik szélsőjobboldalinak tekintik a Szabadságpárt elnökét, azt is érdemes figyelembe venniük, hogy mi a holland politikus alapvető motivációja. Geert Wilders sok más európaihoz hasonlóan nem hajlandó elfogadni azt, hogy akármely közösség túlérzékenysége miatt korlátozzák a szólás- és vallásszabadságot.

Szemlézte: Zámbori Jonatán

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon