A világ két legjelentősebb gabonaexportőre között dúló háború a világ más pontjain is konfliktusokat lobbanthat lángra – utal a nemzetközi közösség egyre erősödő félelmére Jacqueline Feldscher a Defense One virtuális hasábjain.  

Mekkora mozgástere maradt Kínának Ukrajna orosz inváziója után, s hogyan érinti mindez a kínai-orosz viszonyt? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Melinda Liu a Foreign Policy hasábjain.

Az orosz-ukrán konfliktus következményei a globális politikai szinte minden szintjére is kihatnak. Ezúttal az új iráni atomalku eshet áldozatul a hatalmak politikai játszmájának. Erről Stephanie Liechtenstein értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az ENSZ közgyűlése 2022. március 2-án rendkívüli ülésen háromnegyedes többséggel ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót, de a kevés tartózkodó ország között ott volt India is. Vajon mit jelenthet ez a Nyugat ázsiai befolyására nézve? Indiai szakértők válaszolnak a The Diplomat és a Foreign…

Néhány nappal a háború kezdete után szinte az összes, nem az állami narratívát közvetítő tévé- és rádiócsatornát lezárták. Echo of Moscow, Dozhd, a BBC orosz nyelvű kiadása, a Radio Free Europe és a Meduza teljesen elérhetetlenné vált – csak hogy néhányat említsünk a nagyobb platformok közül.

A 2022. február 24-én villámháborúnak indult keleti szomszédunk elleni orosz agresszió néhány nap alatt lelassult, és az orosz gépesített alakulatok súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezen veszteségek kicsi, de látványos részét török drónok okozták. A Middle East Eye rámutat néhány fontos…

Az orosz-ukrán konfliktus elharapódzásával a kínai nyilvános diplomácia központi elemévé lépett elő az a kommunikációs stratégia, amely szellemében rivális nyugati hatalmak ismert politikai és tudományos alakjaira hivatkoznak a pekingi álláspont alátámasztása érdekében. 

Több mint egy héttel a háború megkezdése után elemzi Jack Losh Oroszország katonai stratégiáját a Foreign Policy hasábjain.

Németország politikai ébredéséről értekezik Jeff Rathke, a Foreign Policy újságírója. A szerző kifejti, hogy hogyan változtatta meg a német kül-és pártpolitikát az Ukrajna elleni orosz agresszió. Cikksorozatunk első részében a védelempolitikai kérdések kerültek szóba, most a gazdasági és…

Az orosz-ukrán háború kitörésére adott reakciókból jól látszik, milyen drámai fordulatot vett a berlini nagystratégia – fogalmaz a Foreign Policy hasábjain Jeff Rathke külpolitikai szakértő. Cikksorozatunk első részében a védelmi politikával kapcsolatos paradigmaváltást elemezzük.

Miközben Európa teljes destabilizálásával fenyegető háború dúl Kelet-Európában, kérdéses, hogy az Egyesült Államok tud-e egyszerre Európában és a Csendes-óceán térségében is megfelelő katonai jelenlétet fenntartani. A RAND Corporation elemzői optimisták.

Hogyan értelmezzük az orosz pszichét az ukrajnai háborús agresszió fényében? Charles Crawford saját blogján írt esszét az orosz lélek mélységeiről.

Peking túlságosan érdekelt a kelet-európai békében ahhoz, hogy nyugodtan kövesse Oroszország agresszióját, noha a közös ellenség kovácsolta partnerség továbbra is megingathatatlannak tűnik. 

A Levada Központ reprezentatív felmérése február 22-én, tehát csak néhány tucat órával Ukrajna inváziójának elindítása előtt azt adta közzé, hogy az orosz válaszadók 36% úgy véli, egy háború Ukrajnával egy ’kevésbé reális szcenárió’.

Miközben az Oroszország és Ukrajna közötti háború katasztrofális következményekkel járhat Európa szempontjából, a Nyugatnak számos lehetősége van, amellyel egy ilyen konfliktust kezelve biztonságosabbá teheti a világot a fegyverzaj elcsitultával - hívja fel a figyelmet a Foreign Policy.

A görög-amerikai kapcsolatok nem mindig voltak túl rózsásak vagy épp barátságosak. Az utóbbi időben azonban jelentősen javult a két ország viszonya. A kérdéssel és a javulást kiváltó okokkal Nektaria Stamouli, a Politico európai kiadásának hasábjain megjelent cikke alapján foglalkozunk.

Az ukrán válság alatt az öreg kontinens ismét Amerika védernyője alá menekült, s ez jelzi, hogy Washingtonnal még jó ideig számolni kell - írja a The Atlantic. Azonban ez az állapot nem tarthat a végtelenségig.

Magyarics Tamás diplomata, Amerika-szakértő, az ELTE tanára "Új világrend küszöbén? Biden első éve – és a hogyan tovább" címmel tartott előadást a BLA|globus Kül- és Biztonságpolitikai Szalon programsorozatának rendezésében. Az esemény fő kérdése az volt, hogy az eddig megszokott világot rendező…

Moszkva egyik legfontosabb ütőkártyája az öreg kontinenssel szemben az a hatalmas mennyiségű gáz, amelyet az orosz vezetékek nyugatra juttatnak. Egyelőre csak az amerikai és katari cseppfolyós gázszállítmányok jelentenek drága és korlátozott alternatívát. De lehetséges-e, hogy Európa újabb,…

Miközben Berlin a II. világháború vége óta központi jelentőségű partnere Washingtonnak az öreg kontinensen, talán most jött el az az időszak, amikor a multipoláris világrend egy másik pályára sodorja a német külpolitikát - figyelmeztet a Wall Street Journal.

Mint korábban többször tárgyaltuk, az orosz csapatösszevonások az ukrán határ mentén komolyan felvetik egy, a Moszkvával már évek óta rossz viszonyban lévő kelet-európai állam elleni invázió lehetőségét. De milyen módon zajlana le Európa évtizedek óta legnagyobb hagyományosan vívott konfliktusa, ha…

Egyre több szaklapban válaszolnak igennel a kérdésre, egyesek szerint pedig már hazánk felvétele is hibás lépés volt.

A Fehér Ház egyik tisztviselője állítólag elismerte, hogy a Biden-adminisztráció a Moszkvával szembeni kemény fellépéssel egyrészt vissza szeretné szerezni nemzetközi hitelességét, másrészt el akarja terelni a figyelmet belpolitikai bukdácsolásáról – hivatkozik a Human Events podcastjére a The Post…

Hiába a diplomáciai interakciók sora, addig nem várható előrelépés Oroszország és a Nyugat fagyos kapcsolatában, amíg ebben a kérdésben nem születik kompromisszum.  

Az amerikai konzervatívok veterán véleményvezére szerint Oroszország helyett Kínával szemben kellene Amerikának rivalizálni.

Az Ukrajnával kapcsolatos geopolitikai konfliktusokról és dilemmákról írt cikket a National Interestbe Raymond F. Smith, korábban szovjet-orosz ügyekkel foglalkozó, nyugalmazott amerikai diplomata.

Miért és hogyan avatkozott be Oroszország kazah válságba? Eugene Chausovsky keresi a választ a kérdésre a Foreign Policy hasábjain.

Miközben Ukrajna kapcsán egyre kritikusabb szakaszába ér a Nyugat és Oroszország konfliktusa, Moszkva agresszivitása nem erősíti érdekszféráját, hanem inkább a Nyugat felé sodorja annak tagjait. Ez derült ki legalábbis a finn vezetők újévi nyilatkozataiból - adja hírül a Financial Times.

Miközben az orosz gazdaság évek óta stagnál, és a lakosság reáljövedelme romlik, nem szabad ezt összetévesztenünk az eurázsiai hatalom általános hanyatlásával. Oroszország – legalább középtávon – stabil marad, és képes fenntartani most meglevő befolyását a világpolitikában - írja Ricahrd Connolly és…

Ukrajna és Németország viszonyáról, valamint a befagyott kelet-ukrajnai konfliktusról értekezik Roman Olearchyk a Financial Times hasábjain. Oroszország ugyanis a hírszerzések és a helyi sajtó szerint közel százezer katonát és több tucatnyi hadieszközt vont össze az ukrán határ közelében. A CIA…