Mekkora mozgástere maradt Kínának Ukrajna orosz inváziója után, s hogyan érinti mindez a kínai-orosz viszonyt? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Melinda Liu a Foreign Policy hasábjain.

A szerző szerint a jelenlegi pekingi vezetés igen komolyan veszi Henry Kissinger mondatait: „érzelmek nélkül kell játszani az erő-egyensúly játékát”. Mindemellett élénken él bennük a klasszikus kínai novella, „A három királyság regényes története”, melyben a három állam folyamatosan egymással rivalizál, háborúzik és összefog a másik ellen. Épp emiatt egyelőre vegyes üzeneteket láthatunk Pekingből, hogy pontosan mit is gondolnak az invázióról, s hogy pontosan milyen szinten is vannak az orosz-kínai kapcsolatok.

Kezdetben ugyanis a kínai külügyminiszter-helyettes aggodalmát fejezte ki a konfliktus miatt, de mindvégig ügyelt rá, hogy ne hivatkozzon rá invázióként. Mindemellett kiemelte, hogy az USA-nak is szerepe van a konfliktus kirobbanásában, ugyanis Washington évek óta olajat önt a tűzre.

Februárban maga Hszi-Csin Ping elnök fogadta Vlagyimir Putyint Pekingben, ahol közösen kifejezték nemtetszésüket a NATO keleti terjeszkedéséről.

Hszi emellett elismerte Moszkva biztonsági aggályait is. Kína azonban mára már egy „puhább” hangvételt üt meg, amit mi sem bizonyít jobban, mint Hszi és Putyin telefonbeszélgetése, amiről a kínai állami hírügynökség számolt be. A kínai elnök szerint „szakítani kell a hidegháborús mentalitással” és tárgyalásos úton kell megoldani a konfliktust. Mindeközben a kínai külügy is azt harsogta, hogy támogatja Ukrajna területi szuverenitását. A lap kiemeli, hogy Peking egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a feleknek vissza kell térniük a minszki megállapodásokhoz. A lap szerint a kínaiak azért hangsúlyozták ennek fontosságát (amelyet már előtte is többször megsértettek), mert ez nem egy, az USA által „felügyelt” tűzszüneti kezdeményezés volt. A minszki megállapodását ugyanis elsősorban az európai hatalmak (Németország, Franciaország) közvetítésével kötötték meg a harcoló felek.

A lap szerint Kínában a háttérben felemás reakciókat szült az orosz invázió. Putyin és Hszi találkozója után egyes források szerint több vezető politikus is arra kérte a kínai államfőt, hogy fokozatosan határolódjon el Putyintól, ne tűnjenek túl közeli barátoknak és szövetségesnek. A lap szerint ez nem is lehetne nehéz, hiszen eddig nem volt felhőtlen a két vezető viszonya.

Az invázió ráadásul erősen átírhatja pekingi eddigi terveit is, hisz Kínának nem hiányzott egy nyílt katonai konfliktus Európában.

Az orosz agresszióval ugyanis újra egységes lett a NATO, s mára már az európai tagállamok is komoly (fel)fegyverkezésekbe kezdtek. Mindezt tetézik a kínai belpolitikai történések is. Hszi ugyanis történelmi lépésre készül azzal, hogy egy harmadik cikluson keresztül is vezetné az országát.

A Foreign Policy írója szerint az amerikaiak hiába mondták már jó ideje Pekingnek, hogy küszöbön az invázió, sokan nem akarták elhinni vagy azt hitték, hogy csak korlátozott katonai mozdulatok lesznek (például a szakadár tartományok végleges elcsatolása és/vagy bekebelezése).

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!