Donald Trump visszatérése a Fehér Házba nem csupán az Egyesült Államok belpolitikáját formálja át gyökeresen, hanem mélyreható változásokat idéz elő Latin-Amerikában is. A republikánus elnök szigorított migrációs politikája, a tömeges deportálások, a gazdasági nyomásgyakorlás és a fejlesztési segélyek megvonása új kihívások elé állítja a régió országait. Vajon hogyan birkóznak meg a latin-amerikai államok ezzel a kényszerhelyzettel, és milyen következményekkel jár Trump migrációs szigora a térség gazdaságára, társadalmára és biztonságára nézve?

Az amerikai elnök második ciklusának egyik legmarkánsabb eleme a tömeges deportálások programjának elindítása volt. A cél az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó személyek számának drasztikus csökkentése. Az ICE (Immigration and Customs Enforcement) adatai szerint az adminisztráció első heteiben több mint 28 000 embert deportáltak. Trump keményvonalas politikája messze túlszárnyalja elődjének, Joe Bidennek az erőfeszítéseit, amellyel kihívások elé állítja Latin-Amerika országait - különösen nehéz helyzetbe kerülnek azok az államok, ahol a hazautalások a gazdaság fontos pillérét jelentik. Mexikó például 2022-ben rekordösszegű, 58,5 milliárd dollár hazautalást könyvelhetett el, ami a GDP 4%-át tette ki. A deportálások felgyorsításával ez a bevételi forrás veszélybe kerülhet.

Az Egyesült Államok nem riad vissza a diplomáciai nyomásgyakorlástól sem annak érdekében, hogy a latin-amerikai országokat együttműködésre kényszerítse migrációs politikájának végrehajtásában.

Konkrét példa erre, amikor az amerikai kormányzat vámokkal és szankciókkal fenyegette meg Kolumbiát, miután Gustavo Petro kolumbiai elnök megtagadta a deportált migránsokat szállító amerikai katonai gépek leszállását az országban. Petro a Trump által kilátásba helyezett hátrány hatására szintén vámokkal fenyegette az USA-t. A két vezető közötti viszály kiélezésével Petro kísérlete, hogy a deportált migránsokat szállító katonai gépeket visszafordítsa, sikertelennek bizonyult, így a vámokkal kapcsolatos döntését is visszavonta. Az USA és Kolumbia közötti patthelyzet egyértelmű figyelmeztetés, hogy a Fehér Házzal szembeni ellenállásnak komoly politikai ára lesz, ugyanis Petro sikertelen kísérlete kormánykoalíciójának felbomlásához vezetett.

Los EEUU no pueden tratar como delincuentes a los migrantes Colombianos.

Desautorizo la entrada de aviones norteamericanos con migrantes colombianos a nuestro territorio.

EEUU debe establecer un protocolo de tratamiento digno a los migrantes antes que los recibamos nosotros.

— Gustavo Petro (@petrogustavo) January 26, 2025

Érdekes módon egyes latin-amerikai vezetők kifejezetten lelkesen működnek együtt Trumppal. Nayib Bukele, El Salvador elnöke felajánlotta, hogy biztonsági börtönében helyez el deportáltakat. Februárban az USA több, mint 200 venezuelai migránst szállított az országba, annak ellenére, hogy egy bíró megtiltotta a kitoloncolásokat. Az amerikai kormány becslések szerint 6 millió dollárt fizet El Salvador kormányának a deportáltak befogadásáért. 

Erős kritika érte az USA új deportálási gyakorlatát, amely során egyes migránsokat nem egyből származási országukba, hanem először harmadik országokba szállít.

2025 februárjában az Egyesült Államok három katonai repülőgéppel körülbelül 300 migránst – főként ázsiai és közel-keleti származásúakat – deportált Panamába.

Forrás: Migration Policy Institute

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) támogatásainak drasztikus csökkentése Latin-Amerikában paradox módon éppen Trump elnök migrációs céljait áshatja alá. A korábbi adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a fejlesztési programok hatékonyan csökkentették a migrációs nyomást. Hondurasban például a USAID évi 180 millió dolláros támogatása olyan programokat finanszírozott, mint a "Regreso Seguro" (Biztonságos Visszatérés), amely segített a deportált vagy bandaerőszak miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek hazatelepítésében és foglalkoztatásában.

A történelmi adatok is alátámasztják a támogatások és a migráció közötti összefüggést. Amikor Trump első elnöksége idején, 2019-ben csökkentette a támogatásokat, a hondurasi migránsok száma 250.000 fölé ugrott az amerikai határon. Miután Biden újra bevezette a programokat, a számok 2022-ben és 2023-ban ismét jelentősen, harmadával vagy még többel csökkentek.

Összegzésként megállapítható, hogy Donald Trump szigorított migrációs politikája nem csupán az Egyesült Államok határain belül érezteti hatását, hanem sokrétű következményeket idéz elő Latin-Amerikában is. A tömeges deportálások, a diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlás, valamint a fejlesztési segélyek csökkentése egyrészt feszültségeket szül a térség országai között, ahogy azt Kolumbia esetében láthattuk, másrészt jelentős társadalmi, gazdasági és politikai veszélyt jelenthetnek. Továbbá, érdekes kérdést vett fel az America First politikának paradox hatása a USAID vonatkozásában. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy-egy izolált döntés is komplex láncreakciókat tud elindítani, amely jelen esetben szembe mehet Trump elképzeléseivel.

Szemlézte: Csongrády Márton

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon