Több mint egy héttel a háború megkezdése után elemzi Jack Losh Oroszország katonai stratégiáját a Foreign Policy hasábjain.

Kazettás bombák bevetése, civil célpontok támadása. Úgy tűnik, hogy az orosz katonai stratégia és metódus megváltozott a háború első hete után. Moszkva ugyanis az invázió kezdetén főleg katonai célpontokat (reptereket, radarállomásokat, rakétavédelmi állásokat) támadott, ma már azonban a civil infrastruktúrákat és lakóövezeteket is komoly támadások érik. A szerző szerint ez a taktika nagyban hasonlít arra, amit Moszkva korábban a csecsen háborúkban vagy épp Szíriában alkalmazott.

A legmegrázóbb felvételek a háború második hetében Ukrajna második legnagyobb városából, Harkivból érkeztek, ahol az orosz hadsereg a szemtanúk szerint rakétákat és kazettás bombákat is bevetett. Több emberi jogi szervezet is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi használatát tiltják a nemzetközi szerződések. A probléma viszont az, hogy a szóban forgó dokumentumokat sem Oroszország, sem Ukrajna nem írta alá.

Az ukrán elnök szerint „terrorizálják Ukrajnát” az ilyen támadásokkal.

A lapnak nyilatkozó nyugati elemző értetlenül áll a történtek előtt. Nem látja ugyanis, hogy milyen hasznuk származhat az oroszoknak abból, ha szétlövik és romba döntik az elfoglalni kívánt városokat, s ezzel maguk ellen fordítják az ott lakókat. Moszkva ezen lépéseivel elveszti azt a nagyon kevés „puha hatalmát” is, ami még megmaradt, s maga ellen fordíthatja az eddigi semleges hangokat és szereplőket is – vélik. A bombázásokat a brit miniszterelnök is elítélte, aki a történteket az 1990-es szarajevói eseményekhez hasonlította.

A lap szerint komoly félelem továbbá Ukrajna legnagyobb városainak megostromlása és körbezárása is, hiszen már ma is üres a legtöbb kijevi bolt polca.

Sokan félnek, hogy a körbezárt városokban hamar hiánycikk lesz majd az élelmiszer, a benzin és különböző gyógyszerek.

A lapnak megszólaló szakértők szerint Szíriában már bizonyították az oroszok, hogy milyen brutálisak is lehetnek az ilyen ostromok. A közel-keleti országban ugyanis elzártak minden humanitárius vagy segélyfolyosót, s csak kemény tárgyalások vagy megadás után engedték be a segélyeket és ellátmányokat. Ben Barry szakértő azonban megjegyzi, hogy Oroszország jelenleg felkínál egy evakuálási folyosót a kijevi lakosoknak: „Hogy betartják-e ezt, nem tudom”.

#Irpin, #Ukraine. pic.twitter.com/PzR6G9fv5B

— NEXTA (@nexta_tv) March 3, 2022

A lap szerint az oroszok stratégiaváltásában nagy szerepe van annak, hogy nem jöttek be Moszkva villámháborús tervei. Losh szerint ugyanis a Kreml arra számított, hogy az ukrán lakosság több helyen is felszabadítóként tekint majd rájuk, ám ennek nyoma sincs, hisz igen komoly ellenállást fejt ki az civil lakosság is. Mindez párosult azzal, hogy a jelentések szerint igen komoly logisztikai és ellátási gondokkal küzdenek a harcoló orosz csapatok. A hadsereg frusztrációja is szerepet játszhat, hogy mára miért támadnak hevesen civil célpontokat is. Egy volt brit parancsnok szerint ezzel próbálják demoralizálni az ukrán egységeket és kicsalogatni őket a városokból, hogy nyílt és az oroszoknak kedvező terepen ütközhessenek meg velük.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!