Azok az ideológusok, akik Amerikát lángokba akarják borítani, igencsak közel állnak a Demokrata Párt főáramlatához – ez az idei választás fő jelentősége Jon Schweppe konzervatív újságíró American Conservative-ban megjelent cikke szerint.

Donald Trump, a 45. amerikai elnök több bírót nevezett ki a Legfelsőbb Bíróságra, mint négy elődje közül bármelyik. Az érdem ezért nem kis részben Mitch McConnellt, a szenátus republikánus többségének vezetőjét illeti. A demokraták ugyanakkor azzal vádolják őt, hogy Antonin Scalia főbíró 2016-os halála utáni megüresedett legfelsőbb bírósági helyet McConnell elorozta előlük. Curt Mills írása a The American Conservative-ban.

A Munkáspárt jelenlegi vezetője, Sir Keir Starmer felfüggesztette párttagságát és kizárta az alsóház frakciójából Jeremy Corbyn korábbi pártelnököt. Corbyn az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (EHRC) Munkáspárton belüli antiszemita jelenségekről és megnyilvánulásokról szóló jelentésre úgy reagált, hogy a jelentés felnagyítja a problémát, az ellene irányuló vádak pedig koholt vádak, ugyanis ő sosem tett antiszemita megjegyzéseket.

Suzanne Evans brit szélsőjobboldali politikus az 1930-as évek náci Németországával állította párhuzamba a csendes-óceáni államot az Ardern-kormány szigorú, véleménye szerint rettenetes szabályozásai miatt – számol be a Newshub hírportál.

„Az IMF bemutatta 2020-as világgazdasági előrejelzését, áttekintést adva ezzel a globális gazdaságról és az előttünk álló kihívásokról. A jelentés legkellemetlenebb ténye, amit az amerikaiak nem akarnak hallani − és még elolvasáskor sem hajlandóak elfogadni: Kína mára beelőzte az Egyesült Államokat, s ezzel a világ legnagyobb gazdaságává vált” − írja Graham Allison a National Review hasábjain.

Zavargások törhetnek ki az Egyesült Államokban a választásokat követően. Szakértők és kormányzati szervek is az elnökválasztást követő erőszakos megmozdulásokra figyelmeztetnek − írja a The Atlantic.

Joe Biden amerikai elnökjelölt egy választási fórumon Lengyelországot és Magyarországot totalitárius rendszerekhez hasonlította. Biden a rendezvényen Donald Trump amerikai elnök külpolitikáját bírálta, amikor azt a megdöbbentő kijelentést tette, hogy „a totalitárius rendszerek száma a világon egyre növekszik, látjuk, mi történik Belarusztól Lengyelországon át Magyarországig, miközben ez az elnök a világ összes banditáját támogatja, élen Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral, akinek szerelmes leveket írogat”. Rod Dreher elemző írásában az elnökjelölt kijelentéseire reagál a The American Conservative-ban.

Elsősorban az ezredforduló generációjának társadalmi mobilitására, azon belül is a lakhatás megoldására kellene kiemelt figyelmet fordítani – javasolja Joel Kotkin demográfus a National Review-ban.

A címben is szereplő kérdésre Charles C.W. Cooke próbál választ adni a National Review oldalán megjelent cikkében. A szerző szerint ,,ez valószínűleg az a kombináció lenne, amikor bár Trump megnyeri a választásokat, azonban közben a demokraták döntő többséget szereznek a szenátusban”.

Söder továbbra is vitathatatlanul a legesélyesebb jelölt – de most úgy tűnik, Laschet is jól csinál valamit – kezdi cikkét Cindy Boden a Merkur oldalán.

„Három évtized telt el a berlini fal leomlása óta, de Svédország és Svájc csörtéje azt mutatja, hogy a hidegháborús kémtörténetek még mindig elhidegíthetik a diplomáciai kapcsolatokat Európában” − írja Charlie Duxbury a Politico európai hasábjain.

Trump elnök és a republikánusok már évekkel ezelőtt előhozakodtak azzal a váddal, hogy Joe Biden alelnöki pozíciójában összeférhetetlen módon segítette fia meggazdagodását. Joe Biden fia, Hunter különböző posztszovjet, erősen oligarcha-alapú államok cégeiben jutott jövedelmező állásokhoz és üzletekhez, éppen abban az időszakban, amikor édesapja Obama alelnöke volt.

„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke növekvő elégedetlenséggel néz szembe saját politikai pártcsaládján belül, s azzal vádolják, hogy túlságosan is kedveli a zöld politikát és a frappáns szalagcímeket, s nem koncentrál eléggé a hagyományos kereszténydemokrata prioritásokra” − írja Maia De La Baume és Hans Von Der Burchard a Politico európai kiadásának hasábjain.

Tizenhat embert letartóztattak, három rendőr pedig megsérült Melbourne-ben egy koronavírus-korlátozások ellen tiltakozó, erőszakos összecsapásokba torkolló megmozduláson – számol be az ausztrál The Age hírportál. „Hagyj békén, te rasszista ló!” – kiabálta az egyik résztvevő.

A Facebook és a Twitter vezérigazgatóját november 17-ére idézték be tanúskodni az amerikai Szenátus elé.

Azok a tanárok, akik a fehér privilégium (white privilage) gondolatát tényként mutatják be diákjaiknak, törvényt sértenek – mondta Kemi Badenoch brit esélyegyenlőségi miniszter – aki maga is a fekete kisebbséghez tartozik – a brit parlamenti képviselőknek.

Az általános választások mellett az új-zélandi állampolgárok két nagy jelentőségű társadalmi kérdésről is döntöttek október 17-én: legalizálják-e rekreációs marihuána fogyasztást és az aktív eutanáziát Új-Zélandon? Előzetes eredmények azonban csak október végen várhatóak, mert először a parlamenti választások eredményét összesítette a választási bizottság.

Az amerikai Szenátus hétfőn, közel egy héttel az elnökválasztás előtt szavazta meg 52-48 arányban Amy Coney Barrett legfelsőbb bírósági kinevezését, ami óriási győzelem a republikánusoknak. Ily módon Barrett átvehette a néhai Ruth Bader Ginsburg helyét, ezáltal pedig az elkövetkező évtizedekre sikerült biztosítani a konzervatív többséget a bíróságon.

„Zéró konfliktus a szomszédokkal” − egykor a török külpolitika fő mottója volt, mára azonban ez teljesen megváltozott. Céljai elérése érdekében Törökország ugyanis egyre nagyobb mértékben támaszkodik a katonai erejére és ezzel konfliktusokba taszítja a szomszédos államokat is − írja a Politico.

Kiáll a család, a szuverenitás és a keresztény értékek mellett Giorgia Meloni, Olaszország ígéretes jobboldali vezetője − írja Francesco Giubilei, a The American Conservative online hírportálon.

Melania Trump visszavágott egykori barátjának és vezető tanácsadójának, aki titokban rögzítette a beszélgetéseiket.

Több a közös vonás a nácizmus előtti Németországgal és a kommunizmus előtti Oroszországgal, mint gondolnánk. Az amerikai fiatalok mélységes tudatlanságban szenvednek arról, hogy mi is az a kommunizmus – írja Rod Dreher, a The American Conservative újságírója.

„Meglehetősen kiábrándító, hogy Suga miniszterelnök politikai programjának ismertetésekor elmulasztott foglalkozni az ország öregedő társadalmának kérdésével” – írja Milton Ezrati a National Interest oldalán.

A közel-keleti, olajkincsekben gazdag Szaúd-Arábia ismét felvételét kéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába: „Ha Szaúd-Arábia sikerrel jár, az megmutatja a világnak, hogy amíg egy állam befolyásos barátokkal és végtelen mennyiségű közkapcsolati tőkével rendelkezik, addig szabadon kínozhatja és végezheti ki a polgárait” − írja a Foreign Policy hasábjain a Németországban élő szaúdi védőügyvéd, Taha al-Hajji.

Írta: Orbán Tamás, a Danube Institute kutatója

Ginsburg alkotmánybíró halálával újra fellángolt a kinevezési vita az Egyesült Államokban, ami békeidőben sem szokott könnyen lezajlani, de most a kampányidőszak még inkább megnehezíti a folyamatot. A mostani esetben a lehető legnagyobb a nyomás mindkét oldalon, mert megtörténhet, hogy az új bírón fog múlni a novemberi választás eredménye.

A konzervatívok szavazást követelnek az augusztusban kirobbanó, a miniszterelnökhöz és egy jótékonysági szervezethez köthető botrány további felgöngyölítéséért, míg a liberális kormánypárt késlelteti a parlamenti bizottságok ehhez kapcsolódó indítványait – számol be róla a torontói székhelyű National Post.

Írország zöldlistáján október 12-től egyetlen ország sem szerepel.

Kormányzati adatok szerint az Egyesült Államok után az Egyesült Királyság volt az elmúlt évtizedben a világ második legnagyobb fegyverexportőre.

Orbán Viktor cikke a Magyar Nemzetben rávilágít, hogy 2050-re Európa összlakosságának 20%-a muszlim lesz. Ez „a közvetlen következménye annak, hogy Nyugat-Európa a multikulturalizmus és a tömeges bevándorlás elérésén fáradozik” − írja Mario Alexis Portella a a firenzei főegyházmegye kancellárja a European Conservative hasábjain.

Belgium és azon belül is Brüsszel több mint 127 diplomáciai kirendeltséggel rendelkezik, a világon a legtöbbel. Az Európai Unió, a NATO és számtalan más nemzetközi szervezet központjaként így nem csoda, hogy kedvelt célpontja az ország a nemzetközi hírszerzéseknek és kémeknek. „De a belga főváros iránti nagy érdeklődés ellenére mind a belga, mind az uniós hatóságok szerint nehéz megbüntetniük a kémkedéssel elfogottakat, és a szabályok szigorítására tett kísérletek sorra kudarcot vallottak” − írja Barbara Moens a Politico európai hasábjain.