Azok az ideológusok, akik Amerikát lángokba akarják borítani, igencsak közel állnak a Demokrata Párt főáramlatához – ez az idei választás fő jelentősége Jon Schweppe konzervatív újságíró American Conservative-ban megjelent cikke szerint.
Aki szereti a hazáját, az a republikánusokra szavaz, aki viszont inkább országának porig égetését kívánja végignézni, az a demokratákra – lényegében ez Tom Klingenstein konzervatív véleményvezér érvelése. Állítása szerint a választók a következők közül választhatnak: Amerika jó és megvédésre szorul, vagy rossz és halálra van ítélve.
Könnyű lenne pártelfogultsággal vádolni Klingensteint, kijelentésére pedig puszta összeesküvés-elméletként tekinteni. Ugyanakkor minél többet hallani baloldali aktivisták diskurzusát, annál inkább igazolódni látszik markáns felvetése – ismeri el a cikk írója. Eljutottunk arra a pontra, ahol a baloldal túlnyomó többsége tényleg úgy véli, hogy az amerikai rendszer a velejéig romlott és teljes egészében szakítani kell vele; az úgynevezett 1619-es projekt és a Black Lives Matter mozgalom mind jó példa ennek alátámasztására – írja Schweppe
.Az 1619-es projekt elnyerte a Pulitzer-díjat, amiért Amerika alapjaiban rasszista és alávaló jellegét fejtegette. A nyár folyamán ezt a gondolkodásmódot testesítette meg az Antifa és a BLM is, miközben az ország több városát lángba borították – emlékeztet a szerző. A Black Lives Matter az egyik legbefolyásosabb szervezetté vált az Egyesült Államokban. Jelentős térnyerése a sajtó, a sportligák, Hollywood, a technológiai óriások és az egész Demokrata Párt megnyerésének volt köszönhető – jelenti ki a cikkíró. Megjegyzi továbbá, hogy idén a mozgalom dominanciája még a baloldal részéről szent időszakként kezelt meleg büszkeség hónapját is beárnyékolta, szinte teljesen észrevehetetlenné tette azt. A név, azaz a „fekete életek számítanak” nem reprezentálja hűen törekvéseiket a konzervatív véleményformáló szerint: „az Abraham Lincoln és Frederick Douglass emlékműveit célzó zavargások, valamint a feketék tulajdonában álló kereskedések kifosztása nem feltétlenül a fekete életek védelmében zajlottak, sokkal inkább egy mély Amerika-ellenes düh által vezérelve. Ha pedig Amerika alapjaiban és rendszerszinten rasszistának bélyegzett, akkor az amerikai tradícióknak nincs jövője” – magyarázza.
A demokrata elnökjelölt, Joe Biden habozás nélkül felkarolta ezt a gondolkodásmódot, s amikor csak alkalma adatik, hangot emel a szerinte alapjaiban rasszista amerikai rendszer ellen. Biden úgy gondolja, hogy a jelenség nemcsak a bűnüldözési szervek intézkedéseiben figyelhető meg, hanem egészen széles körben – például az oktatásban és a lakhatás biztosításában is. A baloldali narratívához igazodva a demokrata politikus szerint a legfontosabb mozgatórugója az amerikai történelemnek a rabszolgaság. Ha viszont Amerika alantasságai minden polgár cselekvését, sőt puszta létét meghatározzák, akkor az ország teljes átdolgozásra szorul – legalábbis ez a központi elképzelése a „képzett marxisták” által alapított Black Lives Matternek, valamint az 1619-es projekt történelmi revizionizmusának.
A BLM mozgalom fő törvényjavaslata megszüntetné a börtönöket, elvonná a rendőrség forrásait, megtiltaná a rendőri állománynak a sokkoló és a testkamera használatát, valamint azt is, hogy buszmegállók közelébe „merészkedjenek”. Támogatásokat nyújtana az iskolák számára antikapitalista tantervek kidolgozására és végrehajtására. Társadalombiztosítási rendszere az adófizetők pénzéből fedezné az abortuszokat és a nemváltoztatásokat. Megszüntetné a szövetségi bűnüldözési programok egész sorát, köztük az FBI terrorizmusellenes és bandabeszerző munkacsoportjait. Továbbá létrehozna egy „Igazsággal, faji gyógyulással és átalakulással foglalkozó bizottságot”, hogy elnézést kérjen Amerika állítólagos rasszista politikáért – sorolja Schweppe, megjegyezve, hogy ez még a tizedét sem teszi ki az előterjesztett javaslatcsomagnak.
Ugyanakkor szó sincs, arról, hogy ez előterjesztés elvetemültnek lenne titulálva: a törvényjavaslattal előálló szervezet a vállalkozások, valamint a Joe Biden nevével fémjelzett Demokrata Párt korlátlan támogatásával bír – állapítja meg az újságíró. Azt nehezményezi, hogy az újságírók közül senki, a republikánus politikusok közül pedig csak kevesen kérték számon a demokratákon az Amerika-ellenes mozgalommal való szövetkezést. Donald Trump azonban pont ezen kevés republikánus jelentős hangadója. Sok mindent el lehet mondani a jelenlegi elnökről, de egyvalami biztos: ő hisz országának jóságában.
A Fehér Házért versengő két jelölt között ezzel kapcsolatban nem is lehetne élesebb az ellentét. Ahogy Tom Klingenstein fogalmaz: „Trump és Biden összecsapásában az egyik jelölt jónak tartja Amerikát, a másikat pedig egy olyan mozgalom irányítja, amely szerint Amerika rossz”. E két férfi közül az egyiket hamarosan megválasztják az Egyesült Államok elnökének – Schweppe szemléletében pedig nem is lehet kérdéses, hogy melyikőjük nyújt jobb alternatívát.
Szemlézte: Irlanda Balázs
