Az európai politikával foglalkozó szakportál a VoteWatch a lehetséges német koalíciókat elemezte. 

Az Egyesült Államok megosztottságáról értekezik az Unherd szerzője.

Kontinensünk rövid távú kilátásai nem túl fényesek az energiaellátást illetően, ugyanakkor a Reuters elemzői szerint az Északi Áramlat 2 még enyhíthet a hosszú tél jelentette kihívásokon.

A legnépesebb amerikai államban tartott kormányzóválasztás ugyanakkor nem szűkölködött fordulatokban, drámában és képmutatásban.

A családpolitika az alapszerződések által is védett nemzeti identitás része, így az EP LMBTIQ-állásfoglalása sértheti a tagállamok alkotmányos identitását.

Hegedős Soma, a Danube Institute vezető kutatójának írása

Hollandiában idén márciusban tartottak parlamenti választásokat. Az arányos választási rendszeréről híres ország pártpolitikája azonban annyira fragmentált, hogy azóta sem sikerült új kormányt felállítani.

Kamala Harristől kezdve hollywoodi színészekig rengetegen támogatottak egy olyan alapítványt, amely potenciális bűnözőknek nyújt segítséget.

Húsz évvel 9/11 után a belső terrorizmus ellen fordulhat az amerikai vezetés Rod Dreher szerint.

A Biden-kormány mindent megtesz azért, hogy visszavonják az új texasi, életpárti abortusztörvényt, melynek értelmében tilos végrehajtani abortuszt a terhesség hatodik hetétől, mikor már a magzat szívverése egyértelműen észlelhető.

Stephen M. Walt a Foreign Policy hasábjain próbálja meg megvédeni Joe Biden katasztrofális afganisztáni fiaskóját, miközben a saját NATO szövetségesei kétszínűségéről beszél.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a napokban beszélt az al-Kaida megerősödésének veszélyéről, csaknem 20 évvel a terrorszervezet által elkövetett 2001. szeptember 11-i támadás után.

Egyéb okok mellett a Brexit és a világjárvány hatásai miatt a szigetország egyre népszerűtlenebb és nehezebben elérhető a kelet-közép-európai munkavállalók számára – foglalkozik a témával több cikkében is a Financial Times.

Brüsszel azzal fenyegeti Varsót, hogy 126 millió eurónyi, vagyis nagyjából 44 milliárd forintnyi kohéziós alapot zárol az öt lengyel városban bevezetett LMBTQ-ellenes övezetek miatt.

Peking gabonát, gyógyszereket és hárommillió COVID-19 elleni vakcinát is adna Afganisztánnak, és egyben sürgeti a tálibokat, hogy szakítsák meg kapcsolatukat a „szélsőséges erőkkel” - olvashatjuk az Al Jazeera honlapján megjelent híreket.

Angela Merkel a német választási kampány egyik legjelentősebb fellépését tette meg a Bundestagban tartott, valószínűleg utolsó beszédével. A német kancellár egy baloldali kormány rémképével figyelmeztette a szavazókat a választáson való részvételük fontosságára, és arra kérte őket, hogy Armin Laschet-et válasszák utódjául - derül ki a Financial Times beszámolójából.

Habár a 2024-es elnökválasztásig még sok víz lefolyik a Mississippin, és a volt elnök személye továbbra is rendkívül megosztó, egyre több jel utal arra, hogy Donald Trump három év múlva is megkerülhetetlen tényező lesz az Ovális Irodáért folytatott versenyben.

A lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs válságról és annak belpolitikai hatásairól értekezik Zosia Wanat a Politico európai kiadásának hasábjain.

A regnáló kormányfő minden követ megmozgat, hogy kivívja a hőn áhított abszolút többséget a parlamentben, a legfrissebb felmérések ugyanakkor azt sejtetik, hogy ez akár a visszájára is elsülhet, veszélybe sodorva a miniszterelnöki székét.

Az új keretrendszer ugyanúgy hatással lesz a külföldi cégekre, mint a kínai vállalatokra, nem is beszélve a játékosokról – írja a The Economist.

A hónap slágertémája még egész biztosan a német parlamenti választás lesz, ám azt követően a figyelem szép lassan a nyugati szomszédra terelődik, ahol jövő áprilisban méretnek meg az elnökjelöltek. Erre tekint előre az afganisztáni események tükrében Gavin Mortimer, a Spectator brit kiadásának szerzője.

Kevesebb, mint négy hét van hátra a német szövetségi választásokig, és egyre több közvélemény-kutatás szerint a jelenlegi nagyobbik kormánypárt, a kereszténydemokrata unió (CDU) támogatottsága továbbra is csökkenő tendenciát mutat.

A katasztrofális afganisztáni kivonulásról és az eddigi biden-i külpolitika bukásáról értekezik Yascha Mounk a The Atlantic hasábjain.

Gyermekorvosok és más egészségügyi dolgozók ezrei perelik a Biden-adminisztrációt azon rendelet miatt, amely szerint az egészségügyi szakembereknek nemi vonatkozású szolgáltatásokat és műtéteket kell nyújtaniuk minden áron, figyelmen kívül hagyva mindenféle orvosi meglátást vagy egyéb kifogást - számol be a legújabb amerikai “fejleményekről” a Daily Wire magazin.

A szigetországban sohasem eresztett igazán gyökeret a libertarianizmus, az emberek nagy többsége ezért elfogadja az állam kiterjedt fennhatóságát, így a „zéró Covid” stratégia szerinti szigorú lezárások fenntartását is. Az amerikaiak persze mindezt megbotránkozva figyelik – derül ki Arthur Chrenkoff City Journalban megjelent írásából.

Ha az embereket a bajor politikáról és jobboldalról kérdezzük, mindenkinek egyből a Keresztényszociális Unió (Christlich-Soziale Union CSU) jut eszébe. Az utóbbi években azonban egy új kihívójuk akadt a legnépesebb tartományban – írja Laurenz Gehrke a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az Egyesült Államok korábbi elnökeinek, Barack Obamának és Donald Trumpnak a Fehér házi orvosa, Ronny Jackson szerint a jelenlegi elnök, Joe Biden egyre inkább képtelen ellátni elnöki feladatait „kognitív hanyatlása”, vagyis az idős korral járó folyamatosan romló szellemi állapota miatt és ezért azonnal le kellene mondania.

Oroszország nyerésre áll a közép-afrikai háborúban, a békét azonban könnyen elveszíthetik – állítja Jack Losh a Foreign Policy hasábjain.

Közel sem biztos, hogy az amerikai elnök folyamatosan romló mutatóinak az afganisztáni kivonulás az egyetlen fő oka.

A sokszínűség megsüvegelendő, ám annak mesterséges fabrikálása káros hatással lehet a reáltudományok oktatásának színvonalára, és ezáltal a technológiai versenyben is hátrányba lehet kerülni a rivális hatalmakkal szemben – figyelmeztet a Quillette magazinban három bevándorló matematikus, Percy Deift, Svetlana Jitomirskaya és Sergiu Klainerman.

Az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy Libanon lakosságának több mint 70 százaléka kritikus vízhiánnyal küzd - tudhatjuk meg az Al Jazeera tudósításából. Júliusban pedig az UNICEF tett közzé egy jelentést, amelyben arra figyelmeztették a lakosságot, hogy négy-hat héten belül a legtöbb vízszivattyút fokozatosan leállítják, mivel az ország elektromos hálózata nem képes ellátni ezeket megfelelő mennyiségű árammal.