A lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs válságról és annak belpolitikai hatásairól értekezik Zosia Wanat a Politico európai kiadásának hasábjain.
Az eset előzménye, hogy a minszki rezsim is csatlakozott azon államokhoz, amelyek a migránsokkal zsarolják vagy próbálják sakkban tartani az Európai Uniót és annak tagországait. Mindez válasz arra, hogy az Unió – és főleg a Fehéroroszországgal határos tagállamok – hangosan kiállnak az elüldözött vagy épp bebörtönzött fehérorosz ellenzék tagjai mellett. Minszk válaszul a Közel-Keletről és Törökországból reptet Európába migránsokat, majd szállítja őket az Uniós határra. Az e fajta hibrid hadviselést először Litvánián tesztelték, de a balti állam kormánya hamar reagálva egy kerítést/falat húzott fel a határon, hogy megállítsa az illegális migrációt.
Érdekes módon ekkor nem volt hangos az Európai Parlament a migránsok mellett kiálló jogvédők hangjától. Úgy tűnik ezt a „kiváltságot” továbbra is megtartják Magyarországnak.
Minszk így kénytelen volt „irányt változtatni”. A fehérorosz katonai járművek és buszok így már a lengyel határra szállítják a bevándorlókat, s indítják el őket Varsó és Nyugat-Európa felé. Lengyelország miniszterelnöke szerint Lukasenko egy új európai migrációs válságot akar előidézni. Varsó válaszul lezárta a határokat, katonákkal erősítette meg a határőrséget és szükséghelyzetet rendelt el (a rendszerváltás óta először).
A jobboldali, konzervatív PiS kormányzat tehát szorosan követi a magyar kormány politikáját is, nem hiába. A varsói vezetés intézkedései mellett egy másik párhuzamot is felfedezhetünk a két ország között: az ellenzék tétlensége vagy épp önellentmondása. A legnagyobb (névben legalábbis) jobboldali párt, a PO vezetője, az egykori Uniós elnök Donald Tusk egy óvatos, szinte semleges hangnemet ütött meg: szerinte biztosítani kell a határok védelmét, de fontos a humanitárius segítség is. Más politikusok azonban sokkal „óvatlanabbak” voltak.
Az ellenzéki Władysław Frasyniuk egyszerűen szemétnek nevezte a határon szolgáló katonákat. Szerinte ők nem a lengyel nemzetet szolgálják, s szembe köpik azt az eszmét amiért a szüleik és nagyszüleik harcoltak.
A kijelentésre a PiS vezette kormány azonnal reagált. Mariusz Błaszczak védelmi miniszter bejelentette, hogy a hadsereg megsértése miatt a bírósághoz fordul, míg mások az ellenzéki politikus hazafiatlanságát támadták.
Na granicy polsko-białoruskiej powstało już 6 km ogrodzenia. Płot wykonany jest z drutu ostrzowego i ma wysokość 2,5 m. Pod ogrodzeniem rozłożone są trójwarstwowe zasieki. Dziękuję żołnierzom za szybkie i sprawne działanie przy zabezpieczaniu polskiej granicy. pic.twitter.com/sAH6SINQEo
— Mariusz Błaszczak (@mblaszczak) August 27, 2021
A tweet fordítása: A lengyel-fehérorosz határon már 6 km-nyi kerítés épült. A kerítés szögesdrótból készült és 2,5 m magas. A kerítés alatt háromrétegű összefonódások találhatók. Szeretném megköszönni a katonák gyors és hatékony fellépését a lengyel határ biztosításában!
De nem csak az elvben jobboldali ellenzék soraiból támadják a varsói vezetést. A Baloldal (Lewica) nevű pártszövetség szenátora szerint félelmetes az, ami a határon folyik. Gabriela Morawska-Stanecka hozzátette: szégyenli azt, ami most a határon történik. A baloldal szerint ugyanis az illegálisan az országba lépő migránsok nem kapnak elég élelmet vagy épp orvosi ellátmányt. Varsó szerint a segélyezésnek elsősorban a határ fehérorosz részéről kell érkeznie, hisz a migránsok fehérorosz oldalon tartózkodnak legálisan, a lengyelen nem. Az élelmet, takarókat vagy épp gyógyszereket szállító konvoj belépését a minszki oldal azonban sorra megtagadja.
Sokat mondó, hogy a lengyel baloldali, ellenzéki politikusok inkább a saját hazájuk kormányát támadják és hibáztatják a helyzetért, mintsem a szomszédos diktatúrát.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
