Az európai politikával foglalkozó szakportál a VoteWatch a lehetséges német koalíciókat elemezte. 

A lap minden lehetséges formátumnál négy kérdésre kereste a választ:

- Miért pont ez a koalíció?

- Miért nem valósulhat meg esetleg?

- Kik lennének ennek a nyertesei?

- Kik lennének a vesztesek?

Az első forgatókönyv, amelyet megvizsgáltak az Ampel, azaz a közlekedési lámpa koalíció. Ez a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek (Die Grüne) és a liberális FDP koalícióját jelenti. Az első kérdésre a válasz pofonegyszerű: e formációt támogatná a legtöbb szavazó. E mellett az SPD és a Zöldek is egymást jelölték meg, mint potenciális koalíciós partner (kérdéses, hogy ez mennyire őszinte vélemény, s mennyire kampányfogás), s külpolitikai szempontból e három párt áll a legközelebb egymáshoz. Ez azonban nem mondható el a gazdaságpolitikáról, s ezzel választ is találtunk a második kérdésre. A liberális FDP ugyanis egy sokkal piacbarátibb fiskális politikát képzel el, míg leendő szövetségeseik az állami beavatkozás mellet kardoskodnak, főleg környezetvédelmi kérdésekben. 

E koalíciónak legnagyobb nyertese az Európai Unió lenne a szakportál szerint, hisz a felsorolt pártok egy, a jelenleginél föderálisabb EU-t képzelnek el.

A fentebbi formátum vesztesei az FDP szigorú fiskális politikája miatt azok az Uniós tagállamok lennének, amelyek túllépnék az esetleges költségvetési hiányra vonatkozó korlátjukat. Az FDP ugyanis a programjuk szerint akár szankciókat is kivetne rájuk.

A második vizsgált forgatókönyv R2G (Red two, green) lenne, azaz a Zöldek, az SPD és a kommunista utódpárt, a Die Linke szövetsége. Az első kérdésre a válasz, hogy azért pont ez a koalíció, mert ezzel a két nagyobbik párt megkerülhetné az FDP liberálisabb gazdaságpolitikáját. Azonban, ha a fiskális politikában nem is, a külügyi kérdések terén komoly ellentétek vannak a pártok között. A Die Linke ugyanis támogatná, hogy Németország elhagyja a NATO-t, míg a két nagyobbik párt erősen euroatlantista beállítottságú. Egy másik nagy ütközőpont lenne Oroszország kérdése, hisz a volt kommunista párt a Moszkvával való szorosabb kapcsolatok mellet kardoskodik. E koalíció nyertese a környezetvédelem lenne, hisz e téren mindegyik párt nagyon ambiciózus. 

A legnagyobb vesztesei e formációnak a német nagyvállalatok lennének, amelyeknek magasabb adóterhekre kellene számítania a baloldali összefogástól. 

A cikk szerint egy ilyen kormány miatt a kelet-közép-európai tagállamokkal is megromolhat a viszony. E koalíció hátrányaira és veszélyeire a még hivatalban lévő Angela Merkel is felhívta a német szavazók figyelmét.

A harmadik opció az úgynevezett jamaikai, azaz a CDU/CSU, a Zöldek és az FDP szövetsége. E formátumban van a legnagyobb esély arra, hogy az unió pártok adják ismét a kancellárt, így valószínűleg mindent meg fognak tenni, hogy a másik két pártot meggyőzzék ennek sikeréről – igaz 2017-ben ezt egyszer már megpróbálták és nem sikerült. Ezzel azonban nagy valószínűséggel szinte minden fontosabb pozícióról és szakpolitikáról lemondana a CDU/CSU. E lehetséges koalíció leginkább a Zöldeken bukhat el, akik túl liberálisnak és nem eléggé környezetbartának találhatják a másik két párt gazdaságpolitikáját. E felállással ismét az EU és az ország euroatlanti kapcsolatai „járnának jól”, míg az ostor ismét a déli tagállamokon csattanhatna.

Cikksorozatunk második részében bemutatjuk a további lehetséges forgatókönyveket a VoteWatch elemzése alapján.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell