A regnáló kormányfő minden követ megmozgat, hogy kivívja a hőn áhított abszolút többséget a parlamentben, a legfrissebb felmérések ugyanakkor azt sejtetik, hogy ez akár a visszájára is elsülhet, veszélybe sodorva a miniszterelnöki székét.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök még augusztus közepén előrehozott választásokat írt ki országában. Szándéka nyilvánvaló: két év kisebbségi kormányzás után meg szeretné erősíteni hatalmát, amelyhez liberális pártjának ki kell vívnia az abszolút többséget (50% +1 szavazat) a parlamentben. Trudeau 2015-ben magabiztos győzelemmel vágott bele első ciklusába, kormánya pedig stabilan működhetett egészen a 2019-es választásokig, amikor viszont már csak az egyszerű többséget sikerült kiharcolni.

A kormányzás emiatt nehezebbé és instabilabbá vált az elmúlt két évben.

Az 50. életévét idén betöltő kormányfő abban a reményben döntött a választások kiírása mellett, hogy egy már előkészített, gyors kampány lefolytatása után képes lesz nagyobb népszerűségre szert tenni riválisaival szemben, hiszen a szavazás még a német választásokat is megelőzve, szeptember 20-án lesz – világít rá a BBC.

Emellett augusztusban a politikai széljárás is látszólag Trudeau-nak kedvezett. Az előrehozott választások meghirdetésekor a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „a kanadaiaknak el kell dönteniük, milyen módon zárják le a járvány elleni küzdelmet.” Az akkori – főleg a kormány válságkezeléséről szóló – felmérések pedig összességében pozitív lakossági visszajelzésekről tanúskodtak.

Mindezek tudatában Jenni Byrne korábbi konzervatív kampánymenedzser néhány hete még meg volt győződve arról, hogy a Liberális Párt könnyűszerrel kaparintja majd meg a többséget szeptember végén. A szavazás közeledtével azonban már ő is sokkal óvatosabban közelít a helyzethez.

Lehetséges ugyanis, hogy Trudeau ezúttal eltaktikázta magát.

A legfrissebb adatok legalábbis arról árulkodnak, hogy a liberálisok veszítettek népszerűségükből, és jelenleg nagyjából fej-fej mellett állnak a konzervatívokkal. A mozgósítással is lehet probléma, ugyanis az emberek nem akarnak egy felfutóban lévő negyedik hullám idején a szavazással bajlódni; túlnyomórészük legalábbis azt állítja, hogy felesleges a kormányfő által hajszolt időközi választás.

'Would you say this federal election is necessary or not?'

Necessary: 23%
Not Necessary: 76%

Nanos Research / August 30, 2021 / n=1029 / MOE 3.1% / Telephone

— Polling Canada (@CanadianPolling) September 3, 2021

Fontos tényező továbbá a Konzervatív Párt eddig tapasztalható szívós helytállása. Vezetőjükön, Erin O’Toole-on a liberálisok egyelőre nem találnak fogást, az egykori katona – ahogy a BBC fogalmaz – fegyelmezett kampányt folytat. A Liberális Pártról ez viszont már kevésbé mondható el. A napokban például egy közegészségügyi kérdést illetően szálltak bele konzervatív riválisaikba, ám a támadást még a jobboldali elfogultsággal semmiképp sem vádolható Twitter is „manipulált tájékoztatás” címkével látta el. Az persze eleve megkérdőjelezhető, hogy a techóriás mennyire tekinthető objektív igazságforrásnak, de az biztos, hogy ez az incidens sem tett jót Trudeau-ék kampányának.

Szemlézte: Irlanda Balázs