II. Erzsébet királynő 2022 szeptember 8-án hunyt el, amellyel nem csupán a britek, de a Nemzetközösség tagjai is elvesztették az államfőjüket. A királynő 70 évet felölelő uralkodása nem csupán a második világháborút, de a bipoláris világrendet, valamint a rengeteg áldozatot követelő koronavírus járványt is túlélte, azonban túlélhet-e a monarchia nélküle?
2001. szeptember 11-én, helyi idő szerint reggel 8 óra 46 perckor megváltozott a világ, amikor az American Airlines 11-es számú, eltérített járata becsapódott a World Trade Center északi tornyába. Több, mint két évtized elteltével, a globális terrorizmus elleni háború, az Egyesült Államok afganisztáni jelenléte, valamint számos titkosszolgálati akció után, érdemes felidézni, hogy egy ilyen hirtelen trauma hogyan is változtatta meg a minket körülvevő valóságot.
A Danube Institute a terület szakértőit és helyszínről származó előadókat hívott meg, hogy a magyar közvélemény elé tárják a közel-keleti keresztények által elszenvedett erőszakos cselekmények valóságát. Beszámolónk az intézet konferenciájáról.
A szeptember 8-án elhunyt uralkodó több mint 70 évvel ezelőtt, 1952. február 6-án lépett az Egyesült Királyság trónjára. Apja váratlan halálakor éppen a Brit Birodalom afrikai gyarmatait járta, s egy szavannán fekvő vadászház kertjében értesült arról, hogy az akkor még egész világot körbeölelő birodalom uralkodója lett – emlékszik vissza a Washington Post és a The Guardian.
Az orosz történelmet már a Szovjetunió születése előtt meghatározta az a gondolat, hogy az orosz identitás alapköve a birodalom fennmaradásának – de nem elnyomója más kultúráknak. Mára azonban – a putyini vezetés ukrajnai háborújával – ez a felfogás változni látszik, amit Cristina Florea, a Cornell Egyetem történelem professzora vizsgált a Foreign Affairs-ben megjelent cikkében.
Miközben az orosz gázszállítás a normálisnak a töredékére csökkent, egy meglepő irányból érkezik frissítő energia az európai piacokra: Kínából. Azonban ez csak átcímkézett orosz gáz.
Az ukrajnai háború kitörése után fél évvel továbbra is bizonytalan a konfliktus kimenetele. Ennek ellenére a geopolitikai csatározás játékosainak már most gondolniuk kell a poszt-háborús politikájuk kialakítására. A lehetséges stratégiákról Dmitri Alperovitch, a Silverado Policy Accelerator elnöke, és Sergey Radchenko, a Johns Hopkins School of Advanced International Studies professzora írtak a Foreign Affairs hasábjain.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete már alapítása óta központi értékként kezeli az úgynevezett „nyitott ajtók politikáját”, amely azt hivatott hangsúlyozni, hogy a Szövetséghez való csatlakozás minden arra hajlandó államnak lehetséges. Természetesen a geopolitikai játszmák az Open Door Policy alkalmazhatóságára is hatással vannak. Ennek kérdéseiről Michael Hikari Cecire, az USA Helsinki Bizottságának Dél-Kaukázusért, valamint a fekete-tengeri régióért felelős politikai tanácsadója elmélkedett a Foreign Policy hasábjain.
Kínát számos amerikai gazdasági és technológiai szankció sújtja, de úgy tűnik, középtávon mégis képes lehet a legmodernebb félvezetőkből önellátóvá válni - írja a The Diplomat.
Angola 1975-ös függetlensége óta szocialista vezetés alatt áll, amelyet a Szovjetunió és Kuba kezdettől fogva támogatott, nagy baloldali bástyát tartva fenn Dél-Afrikában. Azonban a kormány támogatása egyre csökken, mint azt a legutóbbi választás eredményei is mutatták. Vajon véget ér a dél-afrikai szocialista kaland a következő években?
Mihail Gorbacsov 2022. augusztus 30-án, 91 évesen hunyt el egy moszkvai kórházban. A Szovjetunió első és utolsó elnökének halála önmagában is megrázta a nemzetközi közösséget, azonban Oroszország ukrajnai háborúja jelentősen rányomta a bélyegét a Gorbacsov hagyatékát tárgyaló visszaemlékezésekre. A volt SZKP főtitkár örökségével kapcsolatban azonban - a jelen helyzet átpolitizáltságától függetlenül – megoszlanak a vélemények.
Tajvan megvédése egyáltalán nem volt prioritása az amerikaiaknak a kínai polgárháború végén. Egy, a térségben kirobbanó konfliktus ugyanakkor mindent megváltoztatott.
Biden elnök 2022. augusztus 17-én aláírásával törvényi erőre emelte az Inflation Reduction Act-et, amely nem csupán gazdasági intézkedéseket tartalmaz, de jelentősen hozzájárulhat, hogy az Amerikai Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb szennyezője teljesíteni tudja a párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az USA klímaváltozás elleni harcban való szerepvállalása, valamint ennek összekapcsolása az ország gazdasági érdekeivel jelentős hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatok alakulására is. A lehetséges kimeneteleket és az Inflation Reduction Act hatékonyságát Richard G. Newell, a Resources for the Future független nonprofit kutatóintézet elnöke elemezte.
A nők jogai, mint az emberi jogok fontos részei általában szorosan összekapcsolódnak a demokrácia kérdéskörével. Még a fejlett, nyugati demokráciákban is megtalálható a nemek közötti egyenlőtlenség problémája, így azt hihetnénk, hogy ez a jelenség még inkább jelen van az autoriter alapon működő államokban. Ezzel szemben a diktatórikus rezsimek gyakran használják ki a nemzetközi közösség felfogását, miszerint a nők reprezentációja szorosan összefügg a demokratikus berendezkedéssel. A probléma ellentmondásairól Elin Bjarnegård and Pär Zetterberg, a svéd Uppsalai Egyetem kutatói értekeztek.
Egy évvel azután, hogy Amerika kivonult Afganisztánból, már kevesen emlékeznek arra a 13 amerikai katonára, akik az életükkel fizettek az elsietett és kevéssé megszervezett kivonulásért – emlékeztet bennünket a National Review hasábjain egy katona, aki szolgált Afganisztánban.
Az Oroszországi Föderáció ellen alkalmazott szankciók hatásairól, valamint az azokkal kapcsolatosan felmerült visszásságokról nem csupán Magyarországon, de a teljes nyugati világban komoly vita folyik. Bruce W. Jentleson, a Duke Egyetem tanára, valamint a Wilson Center és a Chicago Council on Global Affairs kutatója elemezte a háború szankciókkal kapcsolatos aspektusait a Foreign Policy hasábjain.
Ankara a háború eleje óta fontos harmadik szereplője az ukrán konfliktusnak, s igyekszik a lehető legnagyobb hasznot húzni annak dinamikáiból. Az Atlantic Council szakértői értékelték a kis-ázsiai ország jelenlegi helyzetét.
Április vége óta az orosz tüzérség az, amely a legkomolyabb veszteségeket okozza az ukránoknak a Donyec-medence harcterein. Volodimir Dacenko elemző új adatokkal állt elő az orosz tüzérség méreteire, képességeire, lőszerutánpótlására nézve, amely a háború végkimenetelét is megsejteti.
Később elítélte a palesztin vezető kijelentéseit, de eleinte Olaf Scholz csak hallgatott, miközben Mahmúd Abbasz izraeliek által elkövetett holokausztról beszélt a közös sajtótájékoztatójukon augusztus 16-án. Az arcára kiülő zavarodottság hű tükre a német szociáldemokraták évtizedes, furcsa viszonyának a palesztin radikális csoportokhoz.
Nancy Pelosi tajvani látogatása után újra a közvélemény figyelmének középpontjába került a de facto szigetország, amelyet sokan az amerikai-kínai csatározás fő helyszíneként emlegetnek. Ennek ellenére a két nagyhatalom között zajló ellentét nem (csupán) Tajvanról szól. A konfliktus geopolitikai aspektusait Foreign Affairs-ben megjelent, igazán alapos cikkében Jessica Chen Weiss, a Cornell Egyetem kutatója, valamint az USA külügyminisztériumának korábbi szakértője értékelte.
A National Review az amerikai demokraták félbillió dollár értékű törvénycsomagját értékelte.
Vészesen közeledik a szeptember végi előrehozott olasz parlamenti választás. A széttöredezett olasz politikai mezőnyben a jobboldali pártok meglehetősen nagy erőt képviselnek az előzetes kutatások szerint. Kérdés, hogy a jobb vagy a baloldal tud nagyobb egységet felmutatni a választáson. Az Economist rövid elemzésben mérte fel az erőviszonyokat.
Oroszország háborús tervei 2022 februárjában egyértelműnek, hatékonynak és nem utolsó sorban hihetetlenül gyorsnak tűntek. A cél nem képezte titok tárgyát: Ukrajna totális lerohanása, illetve a politikai vezetés gyors leváltása, valamint – mellékszálként – Luhanszk és Donyeck megyék annexiója. Mára már látjuk, hogy az orosz vezetés eltaktikázta magát, így céljait kénytelen volt megváltoztatni. Az új orosz stratégia azonban jelentősen megváltoztatta a konfliktus dinamikáját, így a felek győzelmi esélyeit is, amit Dara Massicot, az amerikai RAND Corporation elemzője értékelt a Foreign Affairs hasábjain.
Donald Trump és a floridai kormányzó Ron DeSantis karakterét hasonlította össze az American Conservative-ban Rod Dreher.
1991. augusztus 19-én a brooklyni fekete közösség heves zavargásokba kezdett, miután egy fekete kisfiút szerencsétlen módon elgázolt egy zsidó rabbi kísérőautója. Az erőszak célpontja a helyi zsidóság volt. De miért lehetett egy autóbaleset a rasszizmus jelképe? Hogy alakulhatott ki pogrom New Yorkban a város addigi történetének – a kampány szerint – legprogresszívebb vezetése alatt, és mit árul ez el a mai amerikai politikáról?
Az ukrajnai háború nem csupán a nemzetközi kapcsolatok területén hozott sokszor újszerű és meglepő jelenségeket, de az európai színtéren is. Ilyen mozzanat a közép-európai államok Európai Unión belüli pozíciójának megerősödése, amelyről Caroline de Gruyter, a holland NRC Handelsblad újságírója értekezett a Foreign Policy hasábjain.
Megbolydultak a világ energiaellátási rendszerei. A káoszban új szereplők emelkedhetnek fel, hatalmas zsarolási potenciállal. Milyen következményekkel jár ez? A legutóbbi olajválság története komor tanulságokkal szolgál.
Az USA által dominált világrend megrendülésével, valamint a hegemóniára aspiráló kihívók megjelenésével a fegyverkezési verseny újra a nemzetközi kapcsolatok középpontjába kerül. Ahhoz, hogy a Nyugat, szűkebb értelemben az Amerikai Egyesült Államok fel tudja venni a versenyt a feltörekvő riválisokkal, le kell vonnia a megfelelő konzekvenciákat az előző évszázad bipoláris biztonsági modelljéből. Az USA előtt álló kihívásokat Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora elemezte.
1991. augusztus 19-én a brooklyni fekete közösség heves zavargásokba kezdett, miután egy fekete kisfiút szerencsétlen módon elgázolt egy zsidó rabbi kísérőautója. Az erőszak célpontja a helyi zsidóság volt. De miért lehetett egy autóbaleset a rasszizmus jelképe, és hogy alakulhatott ki pogrom New Yorkban a város addigi történetének – a kampány szerint – legprogresszívebb vezetése alatt, és mit árul ez el a mai amerikai politikáról?
Utcakép Crown Heights-ből
Amikor Trump kiköltözött a Fehér Házból, több doboz aktát magával vitt floridai, mar-a-lago-i villájába. A dokumentumokról, amelyek 2021 januárja óta nála vannak, már hónapok óta rebesgetik, hogy olyan titkosított információkat is tartalmaznak, amelyeket a volt elnöknek nem áll jogában házában tartani. Nemrég ezekre hivatkozva az FBI razziát tartott a Trump villában.
