2022. szeptember 12. 07:00 - Danube Institute

Keresztényüldözés a Közel-Keleten: árny és remény

A Danube Institute a terület szakértőit és helyszínről származó előadókat hívott meg, hogy a magyar közvélemény elé tárják a közel-keleti keresztények által elszenvedett erőszakos cselekmények valóságát. Beszámolónk az intézet konferenciájáról.

shutterstock_678001126.jpg


A keresztények helyzete a Közel-Keleten távolról sem rózsás. Elsősorban az Iszlám Állam által elkövetett háborús bűncselekmények kapcsán került a nyilvánosság elé az ott élő keresztények helyzete, de a konferencián kiderült, hogy számos más területen is folyamatos veszélyben vannak, vagy diszkriminációt szenvednek. Dr. Anthony Celso, az Angelo State University szakértője bemutatta azt a komplex ideológiai rendszert, amelyet az Iszlám Állam a keresztényüldözés mögé felépített, amelyben komoly teológiai érvek is vannak. Rámutatott arra, hogy

az Iszlám Állam tevékenysége általában illeszkedik a szunnita radikálisok akcióiba, amelyek Irakban már-már népirtásként értelmezhetőek. A keresztények száma itt a 2003-as, már akkor is csekély egymillióról kétszázezerre csökkent.

Ennek az erőszakhullámnak persze mélyebb, nehezen feldolgozott társadalmi és közösségi okai vannak. Musztafa Rezrazi marokkói szakértő bemutatta, hogy milyen pszichológiai profilok rajzolódnak ki a radikálisok támogatásakor. Az átlagos muszlim radikális szociálisan és mentálisan is elszigetelt, gyenge anyagi lehetőségei és általában rossz életkörülményei vannak, gyengén képzett, s munkahellyel is ritkán rendelkezik. Radikálisokból a Közel-Kelet nehéz sorsa és a társadalom rossz megküzdési stratégiái miatt általában sok van, s veszélyük a keresztény közösségekre állandó, még ha nincs is háborús konfliktus az adott országban.

Pethő-Kiss Katalin, a Global Peace Institute vezető kutatója beszámolt arról, hogy milyen hatással van a keresztény közösségek életére az állandó fenyegetettség tudata. Folyamatosan őrizniük kell templomaikat, s figyelni annak teljes anyagi környezetére: a parkoló járművekre, a közelben sétáló, csoportosuló emberekre, vagy akár a szemetesekre és a növényzetre, hogy ne tévesszék szem elől a lehetséges fenyegetéseket.

Van azonban remény arra, hogy a keresztények helyzete javuljon, hogy segítség érkezzen hozzájuk, s hogy a helyi erők is érdekeltek legyenek a kereszténység megőrzésében.

„Keresztények nélkül a Közel-Kelet nem Közel-Kelet többé” – idézte XVI. Benedek pápa üzenetét Rif’at Bader atya, a jordániai Katolikus Médiaközpont vezetője. Úgy tűnik, hogy ezt már egész államok is belátták. Kristian Alexander, a TRENDS kutatóintézet biztonságpolitikai programjának vezetője bemutatta az Egyesült Arab Emírségek esetét, ahol a vallási tolerancia állami programmá vált az elmúlt időszakban. Nem csoda, hiszen az ország nem kevesebb mint 85%-a áll bevándorlókból, akiknek a túlnyomó többsége nem muszlim. Az Emírségek egy toleráns állam képét fenntartva könnyebben tud „soft power” kezdeményezésekkel fellépni, s így befektetéseket is vonzani. Hatalmas szomszédjával, Szaúd-Arábiával szemben így kompenzál, hiszen Rijád hatalmas anyagi erejével nagy olajvagyona ellenére sem mérkőzhetne, így inkább „alternatívát” kínál. Kristian Alexander azt is elmondta, hogy a terrortámadások a tolerancia ellenére is kevéssé fenyegetik a kis államot, ugyanis az Emírségek sokkal hasznosabb pénzmosási központként és rejtekhelyként a radikálisok számára mintsem, hogy célpontként tűzzék ki. Ha támadásokat hajtanának végre, a biztonságosságát elsődleges előnyként kínáló Emírségek valószínűleg brutálisan vágna vissza, ami ezeket a búvóhelyeket és kiváló pénzmosási lehetőségeket veszélyeztetné. Mr. Alexander beszámolója alapján úgy tűnik,

az Emírségek egy sajátos hallgatólagos paktumot kötött a radikális csoportokkal, hogy megőrizze toleranciára épülő valláspolitikáját.

Máshol sokkal direktebb védelemre szorulnak a keresztény közösségek. Kovács-Pifka Péter, a Hungary Helps segélyszervezet igazgatója elmondta, hogy Homsz tartományban egy görögkatolikus kolostort a helyi szunnita lakosok védtek meg az Iszlám Államtól, s most a Hezbollah síita radikális csoport látja el a védelmét. Jeffrey Kaplan rávilágított arra is, hogy Izraelben sok esetben nem is a muszlim radikálisok, hanem az izraeli szélsőségesek jelentik a keresztényekre a legnagyobb veszélyt. A legtöbb keresztény ugyanis palesztin, és őket a lakóhelyükről való kiszorítás ugyanúgy érinti, mint a muszlimokat. Mr. Kaplan elmondta, hogy a Danube Institute kutatásainak egyik fontos pontja annak az elemzése, hogy az áldozatok hogyan válhatnak elkövetővé. Ez az izraeliek és a keresztény palesztinok esetében is igaz lehet.

Számos közel-keleti kereszténynek jelent óriási segítséget a Hungary Helps, a magyar kormány segélyszervezete, amely igyekszik helyi szereplőkkel kapcsolódni, s direkt eljuttatni hozzájuk a célzott segítséget.

Ez a hagyományos segélyszervezetek hierarchikus, folyamatközpontú eljárásához képest jelentősen hatékonyabb – természetesen csak akkor, amikor képes megfelelő, megbízható helyi partnereket találni a szervezet. Hasonló eset volt Telaskuf falva Irakban, amelyet az Iszlám Állam megszállása sújtott, majd Moszul visszafoglalása során is súlyos károkat szenvedett. A Hungary Helps segítségével Telaskuf teljesen újjáépült. Bár, ahogy egy Telaskufból származó konferencia-résztvevő hangsúlyozta: a közösségnek munkahelyekre is van szüksége még, hiszen a nagy szeretettel újjáépített település nem ér semmit, ha kiürül a nehéz gazdasági helyzet miatt.

A Hungary Helps ebben is segít egyes helyeken, ahogy ezt a szervezet közel-keleti regionális igazgatója, Tomah Ejbara bemutatta. Számos kisvállalkozás, egyén kap támogatást a szervezettől, amelyet aztán a saját lábra álláshoz használhat, és lehetőséget teremt neki a helyben maradáshoz. Elmondta: az infrastrukturális fejlesztések, az oktatás, az egészségügy fejlesztése erre mind-mind lehetőséget ad. Ha a keresztényekről beszélünk, őket is segíti, gyakran célzottan, de az adott ország minden lakosának hasznosak ezek a fejlesztések, hiszen az oktatás és az egészségügy mindenkit kiszolgál.

Reményre ad okot a számos új, jól célzott segélyprogram, valamint az, hogy egyre több helyi szereplő védi ilyen vagy olyan okból védi a keresztényeket. Miközben az iszlám radikalizmus és egyéb konfliktusok folyamatosan dúlnak, a közel-keleti kereszténységnek lehet reménye, hogy legalább részben átvészeli a jelenlegi nehéz helyzetet.

Írta: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása