2022. augusztus 29. 07:00 - Danube Institute

Amerika egy éve vonult ki Afganisztánból

Egy évvel azután, hogy Amerika kivonult Afganisztánból, már kevesen emlékeznek arra a 13 amerikai katonára, akik az életükkel fizettek az elsietett és kevéssé megszervezett kivonulásért – emlékeztet bennünket a National Review hasábjain egy katona, aki szolgált Afganisztánban.

shutterstock_1467045005.jpg

A veterán aggodalommal ír az amerikai társadalom rövidtávú emlékezetéről és gyorsan múló lelkiismeret-furdalásáról. Csak néhány hónappal azután, hogy a média hangos volt az afganisztáni kivonulástól, Hálaadásra az amerikai társadalom már meg is feledkezett arról, hogy mi is történt – egy évvel a kivonulás után, pedig már azt sem tudjuk, hogy éppen mi is zajlik Afganisztánban. Az új geopolitikai kihívások miatt azonban a veterán arra ösztönzi az amerikaiakat, hogy nagyobb tudatossággal gondoljanak országuk külpolitikájára és az afganisztáni helyzetre is.

A kivonulást rengeteg amerikai veterán (akik magas pozíciót értek el a politikában civilként) ellenezte és elsietettnek írta le.

Az ezen az állásponton állók között volt a texasi republikánus képviselő, Dan Crenshaw is. A veterán politikustól származó kritika nemcsak az amerikai társadalom aluszékonyságát illette – hanem a nagypolitika döntését is, hogy visszadobja az országot a 9/11 előtti állapotba, amelyben nem áll készen egy esetleges terrortámadás elhárítására Afganisztánból.

 Míg az amerikaiak a döntésük következményein gondolkoznak, a tálibok tovább építik a rezsimjüket Afganisztánban. Mióta egy éve bevonultak Kabulba (augusztus 15-én) az országban a háború nagyjából véget ért

a tálibok sikeresen az irányításuk és elnyomásuk alá helyezték az országot.

Bár a táliboknak a legitimációja nem szilárd és belső szakadásokkal is küszködnek, egyelőre az uralmuk stabil – bár talán nem sokáig – jósolja a Foreign Policy

Elemzésük szerint a tálib vezetés nehézkesen változik át felkelőből vezetőképes kormányzó erővé. Bár továbbra is azt a retorikát erőlteti, hogy felszabadította Afganisztánt, véget vetett a külföldi elnyomásnak és békét hozott az országba, a humanitárius problémákat nem sikerült megoldania; mindamellett, hogy a terroristákhoz kötődő kapcsolatait sem vágta el.

Mióta a tálibok hatalom vannak nem sok nemzetközi segélyt kap az ország – pedig korábban az állami költségek 75%-át külföldi forrásból fedezték

– a pénzhiány így milliók éhezéséhez vezetett. Továbbá van egy terrorista csoport a Islamic State-Khorasan, amely ellenzi a táliban hatalomátvételt és tavaly augusztus óta több civilek ellen elkövetett terror akció is a számlájára írható. Ráadásul a nők kemény elnyomása sem segítette sem azt, hogy nemzetközileg elismerést nyerjenek a tálibok, sem pedig azt, hogy otthon legitimnek tekintsék őket. A rezsim nemzetközi elismerésének elmaradásához (és 7 millió USD visszatartásához Amerikából) az is hozzájárult, hogy nem régen kiderült, hogy az al-Kaida vezér, Ayman al-Zawahiri (akit azóta az amerikaiak megöltek egy dróntámadásban) Kabulban bujkált.

Az ország megoldatlan humanitárius, anyagi és terror problémái mellett az is a tálib uralom hátrányára válhat, hogy a belső vezetés komolyan megosztott.

A kormány összetételének és a leányiskolák esetleges újraindításának kérdése mind belső konfliktushoz és időnként erőszakhoz is vezetett a tálib vezető rétegben. Egyszóval – a tálibok erővel, a tüntetések leverésével és cenzúrával tartják fenn a hatalmukat – ami, a Foreign Policy elemzése szerint hamar visszaüthet. A lap szakértői attól tartanak, hogy a politikai megosztottság és a gazdasági problémák a fiatal társadalom radikalizációjához vezetnek, ami pedig a tálib uralmat ellenző Islamic State-Khorasan malmára hajtja a vizet. Így az amerikai kivonulás egy éves évfordulójának margójára azt az üzenetet írják: a tálib uralom második éve korántsem biztos, hogy olyan stabil lesz, mint az első.

Szemlézte: Zemplényi Lili Naómi

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása