Csapdának látja a National Interest szerzője az amerikai politikus látogatása utáni helyzetet Kína és az USA viszonylatában.

Az ukrajnai háború kezdetekor az Európai Unió meglepően egységesen reagált Oroszország agressziójára. Mind az eddig elfogadott szankciós csomagok, mind a fegyverszállítások tekintetében gyors döntéseknek lehettünk tanúi, amely kifejezett egyöntetűséget sugall az Unió részéről. Az egység fenntarthatóságának kérdéseit Nathalie Tocci, a római Instituto Affari Internazionali igazgatója fejtegette a Foreign Affairs-ben.

 "Mondhatsz, amit akarsz Orbán Viktorról, ő jó beszédet tud mondani" - kezdi írását a Spectatorben Thomas Lorman, aki a kormányfő texasi CPAC-en elmondott beszéde kapcsán ragadott tollat.

Kína, Oroszország és az Egyesült Államok nyílt vetélkedése egy olyan nemzetközi rendszert hozhat, ahol a játékszabályok világosabbak, a nemzeti érdekek egyértelműbbek - állítja a neves történész, Hal Brands.

Az Orosz Föderáció fegyveres erői erőteljesen leszerepeltek február 24-e óta az ukrajnai invázióban. Vajon az Egyesült Államok hadserege elkövetné-e ugyanezeket a hibákat, vagy könnyebben lerohanna egy ekkora országot? Raphael S. Cohen felvetései alapján elemezzük a kérdést.

Nancy Pelosi augusztus eleji tajvani látogatásával újra erőre kaptak a Kínai Népköztárság és a de facto állam közötti feszültségek. Tajvan esetét sokan Ukrajnához szokták hasonlítani, nem is alaptalanul. Ezzel szemben, ha mélyebben megvizsgáljuk a konfliktus eszkalációját valószínűsíthetően befolyásoló, legfontosabb tényezőket – és összevetjük ezeket az ukrajnai válsággal, akkor láthatjuk, hogy korántsem ilyen egyszerű a helyzet.

A neves amerikai közíró, a Danube Institute korábbi vendégkutatója, az American Conservative főszerkesztője vette védelmébe a magyar miniszterelnök politikai elképzeléseit.

Február 24-én senki nem gondolta, hogy Ukrajna 2022 júliusára ekkora mértékű környezeti pusztításon megy keresztül – még maga Vlagyimir Putyin sem. Ehhez képest mostanra a Világbank az ukrán gazdaság 45%-os visszaesését jósolja az év végéig, amely helyzet a környezeti károk növekedésével csak rosszabbodhat. Eugene Z. Stakhiv, az UNESCO International Center for Integrated Water Resources Management kutatója, valamint a Johns Hopkins Egyetem Környezeti Tanulmányok Tanszékének oktatója elemezte a helyzetet a Foreign Policy-ban.

A nyugati szövetségesek - főképp az Egyesült Államok - Afganisztánból való kivonulása nem csupán a régió biztonsági környezetét befolyásolta, de az Afganisztánban élők mindennapjait is. Lynne O’Donnell a Foreign Policy hasábjain mutatta be az afgán nőket érintő jogsértéseket az Amnesty International jelentése alapján.

A biztonsági dilemma a nemzetközi kapcsolatok tudományának alaptétele, amely eddig megkerülhetetlennek látszott. A nagyhatalmi politika átalakulásával úgy tűnik, mintha a geopolitikai játszmát meghatározó szereplők nem vennék figyelembe az ezen univerzális igazság adta körülményeket, amely beláthatatlan következményeket vonhat maga után. Stephen M. Walt, a Harvard nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora a Foreign Policy-ban elemezte az elméleti kérdések gyakorlati jelentőségét.

Februárban, az ukrajnai orosz invázió után a nemzetközi és hazai médiában is megfogalmazódott kérdésként, vajon Kína a közeljövőben megtámadja-e Tajvant? A The Diplomat latolgatja, mekkora ennek az esélye, illetve azt, milyen érdekek és kiváltó okok mozgatják az eseményeket.

Joe Biden helyi idő szerint augusztus elsején jelentette be, hogy egy precíziós dróntámadás során sikeresen likvidálták az Al-Kaida első emberét, Ajman al-Zavahirit, aki egy kabuli biztosított házban rejtőzködött. Al-Zavahiri korai éveiről és az Al-Kaidában végzett tevékenységéről Daniel Byman, a Georgetown University oktatója publikált a Foreign Policy-ban.

Boris Johnson lemondásával a brit Konzervatív pártban elindult a kampány a miniszterelnöki posztért. A párthoz június 3-a előtt csatlakozott tagok augusztus első hetétől kezdve adhatják le szavazatukat a maradék két jelöltre – Rishi Sunak-ra vagy Liz Truss-ra, akik az elmúlt napokban már tv vitákon ütköztetik érveiket. A szavazatokat legkésőbb szeptember 2-ig lehet leadni; három nappal később, szeptember 5-én pedig bejelentik, hogy ki nyerte el az Egyesült Királyság miniszterelnöki posztját.

1992-ben egy rendőri túlkapás, majd az erre érkező enyhe ítélet miatt a Los Angeles-i fekete közösség heves zavargásokba kezdett. A tömegjeleneteknek, mint a legutóbbi 2020-as tüntetéshullámnál is láttuk, fontos része volt a boltok kifosztása és szétrombolása. A városi koreai boltosai azonban saját kezükbe vették az ügyet. Korábbi cikkünk folytatása következik.

Forrás: selfreliancecentral.com

Az oroszok igyekeznek megtartani a zsarolási pozícióikat a Nyugattal szemben, de semmi nem lesz belőle, ha nem tudják máshova eladni a gázt. Kevés azonban az a cső, amin a rengeteg földgáz kiférne.

1992-ben egy rendőri túlkapás, majd az erre érkező enyhe ítélet miatt a Los Angeles-i fekete közösség heves zavargásokba kezdett. A tömegjeleneteknek, mint a legutóbbi 2020-as tüntetéshullámnál is láttuk, fontos része volt a boltok kifosztása és szétrombolása. A város koreai boltosai azonban saját kezükbe vették az ügyet.

Forrás: selfreliancecentral.com

Nina Tannenwald, a Brown egyetemi oktatója, valamint a The Nuclear Taboo (1999) című mű szerzője a Foreign Policy hasábjain értékelte az orosz-ukrán háború nukleáris haderővel kapcsolatos vetületeit.

A RAND elemzőcég figyelmeztet, hogy az angol tudományos élet képviselőinek jobban át kell gondolniuk, hogy milyen feltételek szerint működnek együtt Kínával, különben Peking kihasználja őket és ellopja tudományos eredményeiket.

Tatiana Stanovaya, a Carnegie Endowment for International Peace szakértője elemezte az orosz elnök szándékait, valamint az ezzel kapcsolatos nyugati percepció hibáit a Foreign Policy-ben.

A június 28. és 30. között összehívott NATO-csúcs stratégiai dokumentumait egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, most annak járunk utána, hogy a Szövetség hogyan próbál reagálni az általa meghatározott kihívásokra. az euroatlanti régió biztonsági környezetének meghatározása mellett reagáltak az ezen közeg nyújtotta kihívásokra is.

A BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) szövetsége a nemrég befejeződött ülésén globális befolyása kiterjesztésén dolgozott. A Nyugat által uralt világrend átalakítása azonban jóval nagyobb falat lesz, mint ahogy az optimista BRICS-nyilatkozatokból és a nyugati félelmekből gondolnánk.

Bár a legtöbb nő magáénak tudhatná, a feminizmus kortárs hullámai valahogy mégis ellökni látszanak maguktól azokat a személyeket – nőket – akikre legjobban támaszkodhatna. Férfigyűlölet, politikai leszbikusság, és feminista szeparatizmus – egyik sem az a hívó szó, amire a legtöbb hölgy vágyik, mégis ezek jellemzik korunk feministáinak attitűdjét. Mégis hogyan jutott idáig a feminizmus, ami a nők egyenlőségének jogos kivívására épült eredetileg? Amerikai új egyetemén, a University of Austin-on (Austini Egyetem vagy UATX) a brit filozófusnő, Kathleen Stock előadásait összegezzük a témáról.

Az al-Shabab radikális iszlamista csoport már Szomália nagy részét ellenőrzi, különösen a nagyobb városokon kívüli területeket. Lehet, hogy semelyik regionális vagy globális hatalom nem akarja őket megállítani a világ jelenlegi helyzetében.

Korábban már írtunk arról, hogy az Egyesült Államokban, Texasban új egyetem alapult meg, University of Austin (Austini Egyetem vagy UATX) néven. Az egyetem hitvallása a szólásszabadság, a szabad párbeszéd és elkötelezettség a tudományok korrumpálhatatlan értéke felé. Az egyetem diákjait a kritikus gondolkodásra, a szabad önkifejezésre, a tiszteletteljes érvekre és nem érzelmekre épülő vitakultúrára és a szólásszabadság értékeire szeretné oktatni. Bár az UATX képzései csak a következő években indulnak, idén már szervezett egy rövid, kéthetes nyári tanfolyamot, amelyen e sorok írója részt vett. A UATX ’Forbidden Courses’ tehát ’Tiltott tanfolyamok’ nevű nyári egyetemét kifejezetten olyan témáknak szentelték, amelyekről a mai nyugati társadalmakban – a politikai korrektség miatt – szinte ’tiltott’ párbeszédet folytatni.

Június 28. és 30. között került megrendezésre az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének éves csúcstalálkozója, ahol állam- és kormányfők tárgyaltak az euroatlanti térség biztonsági kihívásairól, valamint a Szövetség jövőjéről. Az idei csúcstalálkozó nem csupán az Európa előtt álló megpróbáltatások miatt bírt nagy jelentőséggel, hanem azért is, mert elfogadták a Szövetség következő éveit meghatározó új Stratégiai Koncepciót.

Az elmúlt évek során rengeteg tudós, közéleti személyiség és akadémikus esett a nyugati kultúrharcok áldozatává. Talán a leghíresebb személy, aki lemondásra kényszerült, mert felólalt a politikai korrekt beszédmód és áltudományos munkák ellen a kanadai pszichológus, Jordan Peterson, aki a Torontoi Egyetemi székéről mondott le.

Sanghaj Kína kereskedelmi központja újbóli lezárások elé nézhet, mivel az elmúlt hetekben megugrott a koronavírus fertőzések száma. A kínai vezetés nem enged a „zéró-covid” politikájából, amelynek célja a járvány korai elfojtása, azonban ennek a gazdasági ára magas. Bizonytalan az, hogy Kína covid politikája milyen hosszútávú hatásokat von maga után az országban és globálisan - írja elemzésében a Reuters.

Az elmúlt napokban a nemzetközi média az „Uber fájlok” nevezetű botránytól volt hangos. A korrupciós vádakat a The Guardian szellőztette meg, hiszen kiszivárogtattak hozzájuk több mint 120 000 titkos iratot az Uber illegális tevékenységéről, amit jelenleg 40 média orgánum elemez.

Az amerikai egyetemeken fokozódó kultúrharcról írt cikket a konzervatív City Journalban egy álnéven író egyetemi oktató. 

Az újbaloldali, progresszív mozgalom kifulladásának esélyeiről értekezik Oliver Traldi a City Journal hasábjain.