A mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) szerepének kérdése meghatározónak bizonyult a nemzetközi politikában az elmúlt évtized során. Ez azonban nem csupán a gépi tanulás erkölcsi dilemmáit takarja, de azon komoly következményeket is, amelyeket a geopolitikai játszma alakulása során figyelhetünk meg. Henry Farrell (Johns Hopkins University), Abraham Newman (Georgetown University), és Jeremy Wallace (Cornell University) a Foreign Affairs szeptember-októberi számában igyekezték feltárni az AI rejtette veszélyeket.

Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt, 2017. október elsején Katalónia népszavazást tartott függetlenné válásáról. Eltekintve attól, hogy a referendumot a spanyol kormány érvénytelennek nyilvánította, a kisebbség világos üzenetet küldött: az állammal és annak alkotmányával szembeszegülve Carles Puigdemont, a Generalitat de Catalunya (katalán kormány) akkori elnöke mégis kikiáltotta Katalónia függetlenségét.

Október 2-án a brazil választók Luiz Inacio Lula de Silva baloldali és és Jair Bolsonaro jobboldali jelölteket küldték az elnökválasztás második fordulójába. Bolsonaro második lett, de jobban szerepelt a vártnál, Lula végzett első helyen, de nem érte el a szavazatok 50%-át, amivel azonnal megnyerhette volna a versenyt. A vádaskodás máris elindult, hogy ki kinek a segítségével csalt.

Október elsején Lettország választott: Krišjānis Kariņš Új Egység pártja aratott győzelmet, megszerezve a voksok csaknem 19%-át.

Vlagyimir Putyin szeptember 21-én jelentette be a részleges mozgósítást Oroszországban. Az intézkedés nem csupán a harci cselekmények, de a humanitárius kérdések és az orosz belpolitika szintjén is fordulatot hozott. A társadalmi hatások kihívást és egyben lehetőséget jelentenek a nyugati országok számára.

Az olasz választás tanulságairól írt véleménycikket az American Conservative szerzője, Bradley Devlin.

A Németországba korábban orosz gázt szállító balti-tengeri vezetékpáros szeptember 26-án súlyos károkat szenvedett, amely még békeidőben is évekig tartó javításokat jelentene. A támadás jelképesen és fizikailag is újabb szálat szakít el Oroszország és Nyugat-Európa között. De vajon ki tehette?

A hangsebesség több mint ötszörösével haladó, manőverezésre is képes rakétafegyverek képesek minden, ma ismert légvédelmi rendszeren áthatolni. De vajon kell-e félnünk egy új fegyverkezési versenytől? Erről értekezik a Texas National Security Review egyik írása.

Szeptember közepén rendezték a Sanghaji Együttműködési Szervezet éves csúcstalálkozóját, amelyre az üzbég elnökségnek köszönhetően Szamarkandban került sor. A csúcstalálkozó azonban mégsem Üzbegisztán szerepvállalása miatt volt érdekes, hiszen jelentőségét Putyin és Hszi Csin-ping bilaterális találkozójának, valamint Narendra Modi háború kritikájának köszönheti.

Szeptember 25-én Olaszország választott – és ahogy maga Meloni is fogalmazott – világos üzenetet küldött: az emberek a bizalmukat a jobbközép koalícióba fektették, hozzásegítve így a Fratelli d’Italia (Olaszország Fivérei) vezetőjét a miniszterelnöki pozícióhoz.

Az augusztusi hónap igen kecsegtető számadatokkal szolgált az infláció terén: az Egyesült Királyságban az inflációs ráta 10.1%-ról 9.9%-ra csökkent. Ugyanezen jelenség volt megfigyelhető az Egyesült Államokban is, ahol a júniusi 9.1%-hoz képest az infláció két hónappal később 8.3%-ra mérséklődött. Azonban, jogosan merül fel a kérdés: vajon ez már a fény az alagút végén, vagy csak a vihar előtti csend?

Rich Lowry a National Review-ban ír az amerikai migrációs válság újabb fejleményeiről.

Hollywoodban gyakran téma, hogy egyes történelmi filmek túlidealizálják főszereplőiket: főleg a gyarmatosítás, a rasszizmus elkendőzése és a színes bőrűek háttérbe szorítása fájdalmas pont Hollywood kritikusainak. Egy új, ezeket a problémákat orvosolni próbáló film azonban egyszerre sértett meg minden kritériumot - írja az UnHerd.

Az Iráni Iszlám Köztársaság a közel-keleti, valamint a közép-ázsiai régió meghatározó középhatalma, amely az utóbbi időben az atomfegyereknek, az USA szankciós politikájának és az Oroszországnak eladott drónoknak köszönhetően szerepelt a nyugati hírekben. Ezzel párhuzamosan az utóbbi időben folyamatos belső feszültség gyengítette az országot, amelyben a társadalmi ellenállás nemrég fordulóponthoz érkezett.

Az energiaválság következtében – amely Európát sem kerülte el – egyre több háztartásnak kell alternatívát találnia a fűtési szezon átvészeléséhez. A lehetőségek ugyanakkor sokszor súlyosbítják a légszennyezés mértékét. Gondoljunk a környezetünkre vagy fűtsünk? Erre keresi a választ a Politico cikke. 

Oroszország újabban Iránból vásárol drónokat, hogy az ukrajnai háborúban segítsék. Az eszközök felbukkanása újabb példája annak, hogy egyre könnyebb magas technológiájú fegyvereket beszerezni a nemzetközi közösség ellenségeként is. Viszont mindennek megvan a stratégiai ára.

Jonathon Van Maren a European Conservative hasábjain ír a jelen korszak népi lázongásáról az elitek politikái ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én, 209 nappal a háború kezdete után, elrendelte a részleges mozgósítást, amelyet korábban a legtöbb szakértő elkerülendőnek tartott, hiszen ez nemcsak a háború katonai, hanem más aspektusaira is jelentős – sok esetben negatív - hatást gyakorolhat. A következőkben feltérképezzük a mozgósítás okozta legfontosabb hatásokat, figyelembe véve mind a katonai, mind a politikai és társadalmi aspektusokat.

Lengyelország nemrég 3 milliárd dollár értékű szerződést írt alá FA-50 könnyű támadórepülőgépek vásárlásáról Dél-Koreával. Ezzel teljesen kivezeti a szovjet platformokat légierejéből, és növeli elrettentő erejét.

Joe Biden hivatalba lépésétől kezdve csaknem 1 millió 350 ezerrel nőtt az illegális határsértők száma az Amerikai Egyesült Államokban - számol be róla a National Review.

Oroszország hipercentralizált rendszerében – legyen az cári, szovjet, vagy elnöki – a történelem során jelentős szerepet játszottak az elitek. Ezen csoportok jelentőségét jól mutatja például Hruscsov leváltása, vagy a Gorbacsov ellen elkövetett puccs a modern Oroszország létrejöttének hajnalán. A putyini rendszerben szintén nagyon fontos szerepet töltenek be az oligarchikus elitek, amelyeknek a „különleges katonai művelet” keretében bekövetkezett változásairól Tatiana Stanovaya (Carnegie Endowment) publikált a Foreign Policy-ben.

Egy kétségbeesett Putyin, az egy veszélyes Putyin, és Putyin ukrajnai helyzete egyre kétségesebb - írja Patrick J. Buchanan az American Conservative hasábjain.

A nemzetközi segélyezési rendszer fejlődésének története során mindig igyekezett reflektálni korának kihívásaira. A segélyek nem csupán a legszegényebb országok életben maradását szolgálják, de befolyással vannak a világpolitika alakulására is. A fejlesztési támogatások aktuális dilemmáiról Ian Mitchell, a Development Cooperation in Europe társigazgatója, valamint Nancy Birdsall, a Center for Global Development emeritus elnöke értekezett a Foreign Affairs-ben.

Miközben Európa a gázhiányos és óriási energiaárakkal terhelt télre készül, az energiaexportőrök óriási profitot szereznek a magas árakon. Oroszország esetében ezzel nincs is mit kezdeni, de mi a helyzet a NATO-tag Norvégiával? Nem tartozna szolidaritással a gázszámlákat nyögő európai milliók felé?

A jobbközép Mérsékelt Párt nyerte a szeptember 11-ei svédországi választásokat, koalícióban a nemzeti radikális Svéd Demokratákkal. A skandináv ország az elharapózó bűnözés megfékezését reméli a jobboldaltól - írja a Spectator.

2022 szeptemberének közepére stratégiai szintű fordulat következett be az orosz-ukrán háború menetében, miután az ukrán erők – mind a Nyugatot, mind az oroszokat meglepve – jelentős területeket foglaltak vissza Harkiv megye területén. Volodimir Zelenszkij elnök izjumi nyilatkozata szerint az ukrán csapatok „6000 km2-nyi földet szabadítottak fel az orosz megszállás alól”. Milyen hosszú távú következményeket hordozhat magával ez az előretörés? Megváltoztatja-e a háború kimenetelét, meghátrálásra kényszerítheti-e az orosz agresszort?

Az orosz-ukrán háború kitörése, valamint az amerikai-kínai viszony forrósodása újra a nagyhatalmak közötti versengést helyezte a nemzetközi kapcsolatok kutatói között folyó szakmai párbeszéd középpontjába. Ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy más, kisebb szereplők is veszélyt jelenthetnek a globális biztonságra. Ilyen például Észak-Korea, amelynek bár nukleáris fejlesztései egyelőre nem jelentenek akut fenyegetést, ez rövid időn belül változhat.

A Kínai Kommunista Párt őszre tervezett kongresszusához közeledve a nemzetközi szaklapokban számos cikk jelenik meg a jelenlegi elnök, Hszi Csin-ping helyzetéről, aki harmadik ciklusát kezdheti meg regnáló elnökként, hiszen már nem áll útjában az elnöki megbizatást két öt éves ciklusra korlátozó szabály. A Foreign Affairs hasábjain megjelent hosszú, átfogó elemzésből belülről ismerhetjük meg a KKP és a Hszi által vezetett rendszer működését, hiszen az író, Cai Xia 14 éven keresztül volt a pekingi Központi Pártiskola professzora.

A legutóbbi, Harkiv megyében aratott jelentős ukrán győzelmek után felmerült annak a lehetősége, hogy akár egészen egyértelmű ukrán győzelemmel is véget érhet Moszkva háborús kalandja. De mi lenne a világgal, ha egy gyenge, instabil Oroszországgal kellene együtt élnie? 

A Giorgia Meloni által vezetett jobboldali koalíció a legutolsó közvélemény-kutatások szerint döntő sikert arat majd a szeptember 25-i választásokon. Azonban figyelemmel kell lennie az Európai Bizottság óhajaira is, ha egyenesben akarja tartani Olaszország pénzügyeit – figyelmeztet az Euractiv.