Hollywoodban gyakran téma, hogy egyes történelmi filmek túlidealizálják főszereplőiket: főleg a gyarmatosítás, a rasszizmus elkendőzése és a színes bőrűek háttérbe szorítása fájdalmas pont Hollywood kritikusainak. Egy új, ezeket a problémákat orvosolni próbáló film azonban egyszerre sértett meg minden kritériumot - írja az UnHerd.
Az Iráni Iszlám Köztársaság a közel-keleti, valamint a közép-ázsiai régió meghatározó középhatalma, amely az utóbbi időben az atomfegyereknek, az USA szankciós politikájának és az Oroszországnak eladott drónoknak köszönhetően szerepelt a nyugati hírekben. Ezzel párhuzamosan az utóbbi időben folyamatos belső feszültség gyengítette az országot, amelyben a társadalmi ellenállás nemrég fordulóponthoz érkezett.
Az energiaválság következtében – amely Európát sem kerülte el – egyre több háztartásnak kell alternatívát találnia a fűtési szezon átvészeléséhez. A lehetőségek ugyanakkor sokszor súlyosbítják a légszennyezés mértékét. Gondoljunk a környezetünkre vagy fűtsünk? Erre keresi a választ a Politico cikke.
Oroszország újabban Iránból vásárol drónokat, hogy az ukrajnai háborúban segítsék. Az eszközök felbukkanása újabb példája annak, hogy egyre könnyebb magas technológiájú fegyvereket beszerezni a nemzetközi közösség ellenségeként is. Viszont mindennek megvan a stratégiai ára.
Jonathon Van Maren a European Conservative hasábjain ír a jelen korszak népi lázongásáról az elitek politikái ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én, 209 nappal a háború kezdete után, elrendelte a részleges mozgósítást, amelyet korábban a legtöbb szakértő elkerülendőnek tartott, hiszen ez nemcsak a háború katonai, hanem más aspektusaira is jelentős – sok esetben negatív - hatást gyakorolhat. A következőkben feltérképezzük a mozgósítás okozta legfontosabb hatásokat, figyelembe véve mind a katonai, mind a politikai és társadalmi aspektusokat.
Lengyelország nemrég 3 milliárd dollár értékű szerződést írt alá FA-50 könnyű támadórepülőgépek vásárlásáról Dél-Koreával. Ezzel teljesen kivezeti a szovjet platformokat légierejéből, és növeli elrettentő erejét.
Joe Biden hivatalba lépésétől kezdve csaknem 1 millió 350 ezerrel nőtt az illegális határsértők száma az Amerikai Egyesült Államokban - számol be róla a National Review.
Oroszország hipercentralizált rendszerében – legyen az cári, szovjet, vagy elnöki – a történelem során jelentős szerepet játszottak az elitek. Ezen csoportok jelentőségét jól mutatja például Hruscsov leváltása, vagy a Gorbacsov ellen elkövetett puccs a modern Oroszország létrejöttének hajnalán. A putyini rendszerben szintén nagyon fontos szerepet töltenek be az oligarchikus elitek, amelyeknek a „különleges katonai művelet” keretében bekövetkezett változásairól Tatiana Stanovaya (Carnegie Endowment) publikált a Foreign Policy-ben.
Egy kétségbeesett Putyin, az egy veszélyes Putyin, és Putyin ukrajnai helyzete egyre kétségesebb - írja Patrick J. Buchanan az American Conservative hasábjain.
A nemzetközi segélyezési rendszer fejlődésének története során mindig igyekezett reflektálni korának kihívásaira. A segélyek nem csupán a legszegényebb országok életben maradását szolgálják, de befolyással vannak a világpolitika alakulására is. A fejlesztési támogatások aktuális dilemmáiról Ian Mitchell, a Development Cooperation in Europe társigazgatója, valamint Nancy Birdsall, a Center for Global Development emeritus elnöke értekezett a Foreign Affairs-ben.
Miközben Európa a gázhiányos és óriási energiaárakkal terhelt télre készül, az energiaexportőrök óriási profitot szereznek a magas árakon. Oroszország esetében ezzel nincs is mit kezdeni, de mi a helyzet a NATO-tag Norvégiával? Nem tartozna szolidaritással a gázszámlákat nyögő európai milliók felé?
A jobbközép Mérsékelt Párt nyerte a szeptember 11-ei svédországi választásokat, koalícióban a nemzeti radikális Svéd Demokratákkal. A skandináv ország az elharapózó bűnözés megfékezését reméli a jobboldaltól - írja a Spectator.
2022 szeptemberének közepére stratégiai szintű fordulat következett be az orosz-ukrán háború menetében, miután az ukrán erők – mind a Nyugatot, mind az oroszokat meglepve – jelentős területeket foglaltak vissza Harkiv megye területén. Volodimir Zelenszkij elnök izjumi nyilatkozata szerint az ukrán csapatok „6000 km2-nyi földet szabadítottak fel az orosz megszállás alól”. Milyen hosszú távú következményeket hordozhat magával ez az előretörés? Megváltoztatja-e a háború kimenetelét, meghátrálásra kényszerítheti-e az orosz agresszort?
Az orosz-ukrán háború kitörése, valamint az amerikai-kínai viszony forrósodása újra a nagyhatalmak közötti versengést helyezte a nemzetközi kapcsolatok kutatói között folyó szakmai párbeszéd középpontjába. Ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy más, kisebb szereplők is veszélyt jelenthetnek a globális biztonságra. Ilyen például Észak-Korea, amelynek bár nukleáris fejlesztései egyelőre nem jelentenek akut fenyegetést, ez rövid időn belül változhat.
A Kínai Kommunista Párt őszre tervezett kongresszusához közeledve a nemzetközi szaklapokban számos cikk jelenik meg a jelenlegi elnök, Hszi Csin-ping helyzetéről, aki harmadik ciklusát kezdheti meg regnáló elnökként, hiszen már nem áll útjában az elnöki megbizatást két öt éves ciklusra korlátozó szabály. A Foreign Affairs hasábjain megjelent hosszú, átfogó elemzésből belülről ismerhetjük meg a KKP és a Hszi által vezetett rendszer működését, hiszen az író, Cai Xia 14 éven keresztül volt a pekingi Központi Pártiskola professzora.
A legutóbbi, Harkiv megyében aratott jelentős ukrán győzelmek után felmerült annak a lehetősége, hogy akár egészen egyértelmű ukrán győzelemmel is véget érhet Moszkva háborús kalandja. De mi lenne a világgal, ha egy gyenge, instabil Oroszországgal kellene együtt élnie?
A Giorgia Meloni által vezetett jobboldali koalíció a legutolsó közvélemény-kutatások szerint döntő sikert arat majd a szeptember 25-i választásokon. Azonban figyelemmel kell lennie az Európai Bizottság óhajaira is, ha egyenesben akarja tartani Olaszország pénzügyeit – figyelmeztet az Euractiv.
II. Erzsébet királynő 2022 szeptember 8-án hunyt el, amellyel nem csupán a britek, de a Nemzetközösség tagjai is elvesztették az államfőjüket. A királynő 70 évet felölelő uralkodása nem csupán a második világháborút, de a bipoláris világrendet, valamint a rengeteg áldozatot követelő koronavírus járványt is túlélte, azonban túlélhet-e a monarchia nélküle?
2001. szeptember 11-én, helyi idő szerint reggel 8 óra 46 perckor megváltozott a világ, amikor az American Airlines 11-es számú, eltérített járata becsapódott a World Trade Center északi tornyába. Több, mint két évtized elteltével, a globális terrorizmus elleni háború, az Egyesült Államok afganisztáni jelenléte, valamint számos titkosszolgálati akció után, érdemes felidézni, hogy egy ilyen hirtelen trauma hogyan is változtatta meg a minket körülvevő valóságot.
A Danube Institute a terület szakértőit és helyszínről származó előadókat hívott meg, hogy a magyar közvélemény elé tárják a közel-keleti keresztények által elszenvedett erőszakos cselekmények valóságát. Beszámolónk az intézet konferenciájáról.
A szeptember 8-án elhunyt uralkodó több mint 70 évvel ezelőtt, 1952. február 6-án lépett az Egyesült Királyság trónjára. Apja váratlan halálakor éppen a Brit Birodalom afrikai gyarmatait járta, s egy szavannán fekvő vadászház kertjében értesült arról, hogy az akkor még egész világot körbeölelő birodalom uralkodója lett – emlékszik vissza a Washington Post és a The Guardian.
Az orosz történelmet már a Szovjetunió születése előtt meghatározta az a gondolat, hogy az orosz identitás alapköve a birodalom fennmaradásának – de nem elnyomója más kultúráknak. Mára azonban – a putyini vezetés ukrajnai háborújával – ez a felfogás változni látszik, amit Cristina Florea, a Cornell Egyetem történelem professzora vizsgált a Foreign Affairs-ben megjelent cikkében.
Miközben az orosz gázszállítás a normálisnak a töredékére csökkent, egy meglepő irányból érkezik frissítő energia az európai piacokra: Kínából. Azonban ez csak átcímkézett orosz gáz.
Az ukrajnai háború kitörése után fél évvel továbbra is bizonytalan a konfliktus kimenetele. Ennek ellenére a geopolitikai csatározás játékosainak már most gondolniuk kell a poszt-háborús politikájuk kialakítására. A lehetséges stratégiákról Dmitri Alperovitch, a Silverado Policy Accelerator elnöke, és Sergey Radchenko, a Johns Hopkins School of Advanced International Studies professzora írtak a Foreign Affairs hasábjain.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete már alapítása óta központi értékként kezeli az úgynevezett „nyitott ajtók politikáját”, amely azt hivatott hangsúlyozni, hogy a Szövetséghez való csatlakozás minden arra hajlandó államnak lehetséges. Természetesen a geopolitikai játszmák az Open Door Policy alkalmazhatóságára is hatással vannak. Ennek kérdéseiről Michael Hikari Cecire, az USA Helsinki Bizottságának Dél-Kaukázusért, valamint a fekete-tengeri régióért felelős politikai tanácsadója elmélkedett a Foreign Policy hasábjain.
Kínát számos amerikai gazdasági és technológiai szankció sújtja, de úgy tűnik, középtávon mégis képes lehet a legmodernebb félvezetőkből önellátóvá válni - írja a The Diplomat.
Angola 1975-ös függetlensége óta szocialista vezetés alatt áll, amelyet a Szovjetunió és Kuba kezdettől fogva támogatott, nagy baloldali bástyát tartva fenn Dél-Afrikában. Azonban a kormány támogatása egyre csökken, mint azt a legutóbbi választás eredményei is mutatták. Vajon véget ér a dél-afrikai szocialista kaland a következő években?
Mihail Gorbacsov 2022. augusztus 30-án, 91 évesen hunyt el egy moszkvai kórházban. A Szovjetunió első és utolsó elnökének halála önmagában is megrázta a nemzetközi közösséget, azonban Oroszország ukrajnai háborúja jelentősen rányomta a bélyegét a Gorbacsov hagyatékát tárgyaló visszaemlékezésekre. A volt SZKP főtitkár örökségével kapcsolatban azonban - a jelen helyzet átpolitizáltságától függetlenül – megoszlanak a vélemények.
Tajvan megvédése egyáltalán nem volt prioritása az amerikaiaknak a kínai polgárháború végén. Egy, a térségben kirobbanó konfliktus ugyanakkor mindent megváltoztatott.
