2022. szeptember 27. 16:00 - Danube Institute

A nők jogaiért tüntetnek Iránban

Az Iráni Iszlám Köztársaság a közel-keleti, valamint a közép-ázsiai régió meghatározó középhatalma, amely az utóbbi időben az atomfegyereknek, az USA szankciós politikájának és az Oroszországnak eladott drónoknak köszönhetően szerepelt a nyugati hírekben. Ezzel párhuzamosan az utóbbi időben folyamatos belső feszültség gyengítette az országot, amelyben a társadalmi ellenállás nemrég fordulóponthoz érkezett.

shutterstock_2137012751.jpg


A 22 éves Mahsa Amini nevét egy világ ismerte meg, miután az Iráni Iszlám Köztársaság több nagyvárosában tüntetések kezdődtek a fiatal lány halálát követően. Amini szeptember 16-án hunyt el erőszakos körülmények között, miután az állam egyik erőszakszervezete, az úgynevezett Erkölcsrendészet őrizetbe vette és brutálisan bántalmazta. Az Erkölcsrendészet az iráni teokráciában a sharía, azaz az iszlám jog betartatásáért felelős, széles jogkörrel felruházott állami szerv.

Aminit azért állították elő, mert az eljáró hatóság szerint nem megfelelően viselte a hidzsábot.

A Jerusalem Post riportja szerint a tüntetések a kurdisztáni területen kezdődtek, ahol a kurd kisebbségnek folyamatos elnyomással kellett szembenéznie az elmúlt néhány évtizedben, majd átterjedtek az ország más nagyvárosaira is, így például a 8 és fél milliós Teheránra és a hárommilliós Meshedre. A megmozdulások több esetben a tüntetők és a hatóságok közötti összecsapásokba torkolltak.

A rezsimellenes hangvételű tüntetések nem az Amini-esetből adódó hirtelen reakciók, hiszen az elmúlt években az iráni vezetés jelentősen szigorodott a nők elnyomását illetően. Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője a 2020-as parlamenti választások előtt számottevő tisztogatást végzett, hogy a reformer gondolkodású politikusok véletlen se kerülhessenek a hatalom közelébe.

Egy évvel később került hatalomra az ajatollahhoz lojális Ebrahim Raisi, aki elnökként bevezette a „hidzsáb és tisztaság” dekrétumát, ami még szigorúbb szabályozást hozott a nők fejkendőviselésével kapcsolatban.

A nők hajának eltakarása az 1979-es – ya rusari ya tusari, azaz „fedd el, vagy szenvedj” jelszóval is jellemzett - forradalom óta kötelező Iránban. Az Economist cikke szerint a rendszer az utóbbi időben olyannyira keménnyé vált, hogy a hatóságok különleges arcfelismerő rendszer használatát tervezik a metróban, hogy azonosítani tudják a nem megfelelően öltözött nőket, valamint az egyik taxi applikációban is külön funkció tartozik az alulöltözöttek jelentésére.

A hidzsáb viselésének megítélése azonban korántsem egyoldalú az országban. Szeptember 23-ra ezrek tüntettek Teheránban a fejkendő viselése, valamint a rezsim fennmaradása mellett

A fejkendő viselése a pre-iszlám korból ered, azaz egy olyan kultúrtörténeti tradíció, amelyet a vallás átvett. A haj eltakarásának aktusa a törzsi viszonyokból eredő „szégyen-társadalom” (shame society) koncepcióhoz¹ köthető, amit jól példáz, hogy asszír törvénykönyvek szerint csak olyan nők takarhatták el a hajukat, akik méltók voltak arra. Ugyanennek a társadalmat átható szégyentől való félelemnek tulajdoníthatjuk a becsületgyilkosság intézményének jelenlétét is, hiszen ezen logika szerint csak úgy állítható vissza a család becsülete, amennyiben az arra szégyent hozó – általában női – családtagot saját testvére vagy apja öli meg.

Annak ellenére, hogy a tüntetések nagy port kavartak a világsajtóban, nagy a valószínűsége, hogy az iráni rezsim brutális erővel fogja elfojtani azokat.

A kormányzatnak sok tapasztalata van az elégedtlenség elnyomásában, hiszen Irán délnyugati részén éves gyakorisággal kerül sor demonstrációkra a vízhiány miatt.

¹JANY János (2016): Jogi kultúrák Ázsiában, Typotex Kiadó, Budapest.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása