Biden elnök 2022. augusztus 17-én aláírásával törvényi erőre emelte az Inflation Reduction Act-et, amely nem csupán gazdasági intézkedéseket tartalmaz, de jelentősen hozzájárulhat, hogy az Amerikai Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb szennyezője teljesíteni tudja a párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az USA klímaváltozás elleni harcban való szerepvállalása, valamint ennek összekapcsolása az ország gazdasági érdekeivel jelentős hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatok alakulására is. A lehetséges kimeneteleket és az Inflation Reduction Act hatékonyságát Richard G. Newell, a Resources for the Future független nonprofit kutatóintézet elnöke elemezte.

A nők jogai, mint az emberi jogok fontos részei általában szorosan összekapcsolódnak a demokrácia kérdéskörével. Még a fejlett, nyugati demokráciákban is megtalálható a nemek közötti egyenlőtlenség problémája, így azt hihetnénk, hogy ez a jelenség még inkább jelen van az autoriter alapon működő államokban. Ezzel szemben a diktatórikus rezsimek gyakran használják ki a nemzetközi közösség felfogását, miszerint a nők reprezentációja szorosan összefügg a demokratikus berendezkedéssel. A probléma ellentmondásairól Elin Bjarnegård and Pär Zetterberg, a svéd Uppsalai Egyetem kutatói értekeztek.

Egy évvel azután, hogy Amerika kivonult Afganisztánból, már kevesen emlékeznek arra a 13 amerikai katonára, akik az életükkel fizettek az elsietett és kevéssé megszervezett kivonulásért – emlékeztet bennünket a National Review hasábjain egy katona, aki szolgált Afganisztánban.

Az Oroszországi Föderáció ellen alkalmazott szankciók hatásairól, valamint az azokkal kapcsolatosan felmerült visszásságokról nem csupán Magyarországon, de a teljes nyugati világban komoly vita folyik. Bruce W. Jentleson, a Duke Egyetem tanára, valamint a Wilson Center és a Chicago Council on Global Affairs kutatója elemezte a háború szankciókkal kapcsolatos aspektusait a Foreign Policy hasábjain.

Ankara a háború eleje óta fontos harmadik szereplője az ukrán konfliktusnak, s igyekszik a lehető legnagyobb hasznot húzni annak dinamikáiból. Az Atlantic Council szakértői értékelték a kis-ázsiai ország jelenlegi helyzetét.

Április vége óta az orosz tüzérség az, amely a legkomolyabb veszteségeket okozza az ukránoknak a Donyec-medence harcterein. Volodimir Dacenko elemző új adatokkal állt elő az orosz tüzérség méreteire, képességeire, lőszerutánpótlására nézve, amely a háború végkimenetelét is megsejteti.

Később elítélte a palesztin vezető kijelentéseit, de eleinte Olaf Scholz csak hallgatott, miközben Mahmúd Abbasz izraeliek által elkövetett holokausztról beszélt a közös sajtótájékoztatójukon augusztus 16-án. Az arcára kiülő zavarodottság hű tükre a német szociáldemokraták évtizedes, furcsa viszonyának a palesztin radikális csoportokhoz.

Nancy Pelosi tajvani látogatása után újra a közvélemény figyelmének középpontjába került a de facto szigetország, amelyet sokan az amerikai-kínai csatározás fő helyszíneként emlegetnek. Ennek ellenére a két nagyhatalom között zajló ellentét nem (csupán) Tajvanról szól. A konfliktus geopolitikai aspektusait Foreign Affairs-ben megjelent, igazán alapos cikkében Jessica Chen Weiss, a Cornell Egyetem kutatója, valamint az USA külügyminisztériumának korábbi szakértője értékelte.

A National Review az amerikai demokraták félbillió dollár értékű törvénycsomagját értékelte.

Vészesen közeledik a szeptember végi előrehozott olasz parlamenti választás. A széttöredezett olasz politikai mezőnyben a jobboldali pártok meglehetősen nagy erőt képviselnek az előzetes kutatások szerint. Kérdés, hogy a jobb vagy a baloldal tud nagyobb egységet felmutatni a választáson. Az Economist rövid elemzésben mérte fel az erőviszonyokat.

Oroszország háborús tervei 2022 februárjában egyértelműnek, hatékonynak és nem utolsó sorban hihetetlenül gyorsnak tűntek. A cél nem képezte titok tárgyát: Ukrajna totális lerohanása, illetve a politikai vezetés gyors leváltása, valamint – mellékszálként – Luhanszk és Donyeck megyék annexiója. Mára már látjuk, hogy az orosz vezetés eltaktikázta magát, így céljait kénytelen volt megváltoztatni. Az új orosz stratégia azonban jelentősen megváltoztatta a konfliktus dinamikáját, így a felek győzelmi esélyeit is, amit Dara Massicot, az amerikai RAND Corporation elemzője értékelt a Foreign Affairs hasábjain.

Donald Trump és a floridai kormányzó Ron DeSantis karakterét hasonlította össze az American Conservative-ban Rod Dreher.

1991. augusztus 19-én a brooklyni fekete közösség heves zavargásokba kezdett, miután egy fekete kisfiút szerencsétlen módon elgázolt egy zsidó rabbi kísérőautója. Az erőszak célpontja a helyi zsidóság volt. De miért lehetett egy autóbaleset a rasszizmus jelképe? Hogy alakulhatott ki pogrom New Yorkban a város addigi történetének – a kampány szerint – legprogresszívebb vezetése alatt, és mit árul ez el a mai amerikai politikáról?

Az ukrajnai háború nem csupán a nemzetközi kapcsolatok területén hozott sokszor újszerű és meglepő jelenségeket, de az európai színtéren is. Ilyen mozzanat a közép-európai államok Európai Unión belüli pozíciójának megerősödése, amelyről Caroline de Gruyter, a holland NRC Handelsblad újságírója értekezett a Foreign Policy hasábjain.

Megbolydultak a világ energiaellátási rendszerei. A káoszban új szereplők emelkedhetnek fel, hatalmas zsarolási potenciállal. Milyen következményekkel jár ez? A legutóbbi olajválság története komor tanulságokkal szolgál.

Az USA által dominált világrend megrendülésével, valamint a hegemóniára aspiráló kihívók megjelenésével a fegyverkezési verseny újra a nemzetközi kapcsolatok középpontjába kerül. Ahhoz, hogy a Nyugat, szűkebb értelemben az Amerikai Egyesült Államok fel tudja venni a versenyt a feltörekvő riválisokkal, le kell vonnia a megfelelő konzekvenciákat az előző évszázad bipoláris biztonsági modelljéből. Az USA előtt álló kihívásokat Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora elemezte.

1991. augusztus 19-én a brooklyni fekete közösség heves zavargásokba kezdett, miután egy fekete kisfiút szerencsétlen módon elgázolt egy zsidó rabbi kísérőautója. Az erőszak célpontja a helyi zsidóság volt. De miért lehetett egy autóbaleset a rasszizmus jelképe, és hogy alakulhatott ki pogrom New Yorkban a város addigi történetének – a kampány szerint – legprogresszívebb vezetése alatt, és mit árul ez el a mai amerikai politikáról?

Utcakép Crown Heights-ből

Amikor Trump kiköltözött a Fehér Házból, több doboz aktát magával vitt floridai, mar-a-lago-i villájába. A dokumentumokról, amelyek 2021 januárja óta nála vannak, már hónapok óta rebesgetik, hogy olyan titkosított információkat is tartalmaznak, amelyeket a volt elnöknek nem áll jogában házában tartani. Nemrég ezekre hivatkozva az FBI razziát tartott a Trump villában.

Csapdának látja a National Interest szerzője az amerikai politikus látogatása utáni helyzetet Kína és az USA viszonylatában.

Az ukrajnai háború kezdetekor az Európai Unió meglepően egységesen reagált Oroszország agressziójára. Mind az eddig elfogadott szankciós csomagok, mind a fegyverszállítások tekintetében gyors döntéseknek lehettünk tanúi, amely kifejezett egyöntetűséget sugall az Unió részéről. Az egység fenntarthatóságának kérdéseit Nathalie Tocci, a római Instituto Affari Internazionali igazgatója fejtegette a Foreign Affairs-ben.

 "Mondhatsz, amit akarsz Orbán Viktorról, ő jó beszédet tud mondani" - kezdi írását a Spectatorben Thomas Lorman, aki a kormányfő texasi CPAC-en elmondott beszéde kapcsán ragadott tollat.

Kína, Oroszország és az Egyesült Államok nyílt vetélkedése egy olyan nemzetközi rendszert hozhat, ahol a játékszabályok világosabbak, a nemzeti érdekek egyértelműbbek - állítja a neves történész, Hal Brands.

Az Orosz Föderáció fegyveres erői erőteljesen leszerepeltek február 24-e óta az ukrajnai invázióban. Vajon az Egyesült Államok hadserege elkövetné-e ugyanezeket a hibákat, vagy könnyebben lerohanna egy ekkora országot? Raphael S. Cohen felvetései alapján elemezzük a kérdést.

Nancy Pelosi augusztus eleji tajvani látogatásával újra erőre kaptak a Kínai Népköztárság és a de facto állam közötti feszültségek. Tajvan esetét sokan Ukrajnához szokták hasonlítani, nem is alaptalanul. Ezzel szemben, ha mélyebben megvizsgáljuk a konfliktus eszkalációját valószínűsíthetően befolyásoló, legfontosabb tényezőket – és összevetjük ezeket az ukrajnai válsággal, akkor láthatjuk, hogy korántsem ilyen egyszerű a helyzet.

A neves amerikai közíró, a Danube Institute korábbi vendégkutatója, az American Conservative főszerkesztője vette védelmébe a magyar miniszterelnök politikai elképzeléseit.

Február 24-én senki nem gondolta, hogy Ukrajna 2022 júliusára ekkora mértékű környezeti pusztításon megy keresztül – még maga Vlagyimir Putyin sem. Ehhez képest mostanra a Világbank az ukrán gazdaság 45%-os visszaesését jósolja az év végéig, amely helyzet a környezeti károk növekedésével csak rosszabbodhat. Eugene Z. Stakhiv, az UNESCO International Center for Integrated Water Resources Management kutatója, valamint a Johns Hopkins Egyetem Környezeti Tanulmányok Tanszékének oktatója elemezte a helyzetet a Foreign Policy-ban.

A nyugati szövetségesek - főképp az Egyesült Államok - Afganisztánból való kivonulása nem csupán a régió biztonsági környezetét befolyásolta, de az Afganisztánban élők mindennapjait is. Lynne O’Donnell a Foreign Policy hasábjain mutatta be az afgán nőket érintő jogsértéseket az Amnesty International jelentése alapján.

A biztonsági dilemma a nemzetközi kapcsolatok tudományának alaptétele, amely eddig megkerülhetetlennek látszott. A nagyhatalmi politika átalakulásával úgy tűnik, mintha a geopolitikai játszmát meghatározó szereplők nem vennék figyelembe az ezen univerzális igazság adta körülményeket, amely beláthatatlan következményeket vonhat maga után. Stephen M. Walt, a Harvard nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora a Foreign Policy-ban elemezte az elméleti kérdések gyakorlati jelentőségét.

Februárban, az ukrajnai orosz invázió után a nemzetközi és hazai médiában is megfogalmazódott kérdésként, vajon Kína a közeljövőben megtámadja-e Tajvant? A The Diplomat latolgatja, mekkora ennek az esélye, illetve azt, milyen érdekek és kiváltó okok mozgatják az eseményeket.

Joe Biden helyi idő szerint augusztus elsején jelentette be, hogy egy precíziós dróntámadás során sikeresen likvidálták az Al-Kaida első emberét, Ajman al-Zavahirit, aki egy kabuli biztosított házban rejtőzködött. Al-Zavahiri korai éveiről és az Al-Kaidában végzett tevékenységéről Daniel Byman, a Georgetown University oktatója publikált a Foreign Policy-ban.