A tálib kormány július 4-én bejelentette, hogy elrendelte a szépségszalonok egy hónapon belüli bezárását Afganisztánban. Ez az új intézkedés a nőket még inkább eltávolítja a közélettől, tovább csökkentve jogaikat.

A tálibok 2021 augusztusában vették vissza a hatalmat Afganisztánban az amerikai és NATO csapatok kivonulását követően. Irányításuk alatt egyre több joguktól fosztották meg a nőket.

Kizárták őket a legtöbb középiskolából, egyetemről és a közigazgatásból, valamint széles körben megtiltották nekik az ENSZ-szel és a nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel való együttműködést.

A nők többé nem léphetnek be parkokba, kertekbe, sportcsarnokokba és nyilvános fürdőkbe, nem utazhatnak férfi rokon kísérete nélkül, és teljesen le kell takarniuk magukat, amikor elhagyják otthonukat.

Mohammad Sadeq Akif Muhajir, az erények előmozdításáért és a bűnmegelőzésért felelős minisztérium szóvivője megerősítette a szépségszalonok bezárását. „Amint bezártak, megosztjuk a döntés mögötti indokot a médiával” – mondta az AFP hírügynökségnek. Az üzletek egy hónapot kaptak, hogy lezárják ügyleteiket és felhasználják a készletüket. A rendelet AFP által látott írásos másolata szerint a döntés az afganisztáni legfelsőbb vezető, Hibatulla Ahundzáda szóbeli utasításán alapul.

Az államfő szerint az afgán nőket megmentette a tálib kormány az elnyomástól és segítette őket méltóságuk és szabadságuk visszanyerésében,

biztosítva egy „kényelmes és virágzó életet a saríával (az iszlám morális irányelvével) összhangban”.

A szépségszalonok a húszéves amerikai és NATO okkupáció alatt szaporodtak el Kabulban és más nagyvárosokban. Sokaknak ez volt az elsődleges bevételi forrása, illetve egy biztonságos, férfimentes teret nyújtott a nőknek találkozásra és beszélgetésre. A bezárással rengetegen veszítik el munkájukat, többen családfenntartóként. A tálib kormány kifejezetten bátorítja a nőket arra, hogy ne dolgozzanak és inkább maradjanak otthon, ezzel minél inkább kiszorítva őket a közéletből. A szalonüzemeltetés volt azon kevés lehetőségek egyike, amellyel egy nő saját vállalkozást indíthatott és pénzt kereshetett.

Az ausztrál 9News írásában olvasható, hogy a szalonok olyan szolgáltatásokat nyújtottak, melyeket az iszlám tilt. Ilyen például a szemöldökformázás, a sminkelés vagy a hajhosszabbítás. 

The ruling is the latest curb on the rights and freedoms of Afghan women and girls. #9Newshttps://t.co/uBhAQnIr0y

— 9News Australia (@9NewsAUS) July 7, 2023

A tálibok a Koránt szó szerint értelmezve, modernizálás nélkül építik bele a társadalomba és törvényeikbe. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának múlt héten bemutatott jelentésében Richard Bennett, Afganisztán különmegbízottja a nők és lányok helyzetét az országban a világon az egyik legrosszabbnak nevezte.

A nők és lányok elleni súlyos, szisztematikus és intézményesített diszkrimináció a tálibok ideológiájának és hatalmának középpontjában áll

- mondta Richard Bennett. Külsős személyként szinte felfoghatatlan az a rendszer, amiben ők élnek. Bár rengeteg nyugati megmozdulás volt az elmúlt években a muszlim nők helyzetének javításáért, azt be kell látni, hogy egy ilyen régi vallási-politikai berendezkedést és társadalmat nem lehet könnyen megváltoztatni.

Szemlézte: Veres Kata

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon