Az idei évben a Föld több kontinensén is jelentősen nőtt a feszültség az országok között, a jelentősen instabil nemzetközi helyzet pedig méginkább ráerősített erre. Az orosz-ukrán háború árnyékában a világ más részein történő incidensekről kevesebb szó esik, ugyanakkor a Koreai-félszigeten is jelentős konfliktus zajlik.
Észak-Korea 2006. október 14-e óta áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsának szankciói alatt a nukleáris fegyverkezése miatt. Bár a kommunista országot ez nem akadályozta meg abban, hogy továbbra is fejlessze és tesztelje a rakétáit, a térség a Koreai-háború óta nem látott instabilitásba süllyedt. A lassan két évtizedes ellentét az utóbbi időben egyre csak fokozódott. Bár nyílt konfliktusra nem került sor, a térség a nagyhatalmak és regionális hatalmak számára is kulcsszereppel bír, hasonlóan Tajvanhoz (utóbbiról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben). Japán és Dél-Korea egyértelműen az USA szövetségesei, míg Oroszország és Kína annak riválisai, és még a kivetett szankciók enyhítésében is érdekeltnek tűnhettek. Bár a korlátozások maradtak, Észak-Korea egyre több rakétakilövést hajtott végre, amelyek közül a napokban a legújabb fejlesztés is bemutatkozott.
Szakértők szerint a Hwasong-18 (koreai nevén: Hwangsongpho-18) az észak-koreaiak legmodernebb interkontinentális ballisztikus rakétája (angolul Intercontinental Ballistic Missile, rövidítve ICBM), amelyet először 2023. április 13-án indítottak útra. A rakétát másodszor július 12-én reggel is kilőtték, és a hírek szerint a Japán-tengerbe zuhanhatott. A CNS North Korea Missile Testing Database adatbázisaiban megtalálhatók a rakéták becsapódási helyei, ugyanakkor a legújabb kilövés után ez az adat még nem elérhető. A napokban a japán Parti Őrség, valamint a dél-koreai szervek jelentése szerint a Koreai-félszigettől mintegy 550 kilométerre zuhanhatott le. Az orosz hadügy emberei jelenleg is vizsgálják, hogy a rakéta orosz felségterületbe csapódott-e, nyilatkozta Andrei Rudenko helyettes külügyminiszter.
A Koreai Központi Hírügynükség (KCNA) szerint Kim Dzsong Un személyesen felügyelte az indítást. A japán védelmi minisztérium és Hirokazu Matsuno kabinetfőtitkár bejelentése alapján a Hwasong-18 összesen 74 percet repült, amely során elérte a 6000 méteres magasságot, valamint az 1000 kilométeres hatótávolságot is.
Egybehangzó elemzések alapján egy ilyen ballisztikus rakéta már képes elérni az Egyesült Államokat is. Idén ez volt a tizenhatodik ballisztikus rakéta tesztelés, amely már meghaladja a 2020-as és 2021-es adatokat.
A Hwangsongpho-18 kilövésének ideje és körülménye beleillik abba a sormintába, amely szerint Észak-Korea a haderőfejlesztését nem kizárólag katonai célokra (tesztelés, adatok gyűjtése) alkalmazza, vagyis az egyes kilövéseknek jelzésértékük is van. Ezek rendre Észak-Korea rivális országainak diplomáciai találkozóin történtek. A mostani például közvetlenül az USA, Japán és Dél-Korea katonai vezetőinek egyeztetése, valamint a vilniusi NATO-csúccsal párhuzamosan zajló japán-dél-koreai tárgyalások előtt történt, tematizálva ezzel a két ország vezetői közötti megbeszéléseket.
PM Kishida: Today, I welcomed President Yoon of the Republic of Korea (#ROK). We agreed to further develop #Japan-ROK relations, based on the foundation of friendly and cooperative relations we have enjoyed since the normalization of our diplomatic relations. (1/2) pic.twitter.com/T3iylg44iT
— PM's Office of Japan (@JPN_PMO) March 16, 2023
A feszült helyzet csak tovább fokozódik, mivel Észak-Korea állásfoglalása szerint ez csak válaszlépés az USA agressziójára, és további lépéseket is kilátásba helyez. Eszerint a rakéta kilövése egy reakció, amely az Észak-Korea által július 10-én megfogalmazott vádakra épül. Ennek lényege, hogy az USA megsértette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság légterét. A vádakat a Pentagon és Dél-Korea is cáfolja, mondván, hogy betartották a nemzetközi jogot.
Az elmúlt napok történései a Koreai-félszigeten rávilágítottak arra, hogy 70 év igyekezetének ellenére a térség békéje és biztonsága még láthatáron sincs. Észak-Korea saját, jogos vagy jogosnak vélt sérelmei miatt tovább folytatja a hadereje fejlesztését (különösen a rakétákét), ugyanakkor ezzel közelebb hozza egymáshoz Japánt és Dél-Koreát. Az USA két szövetségese annak ellenére, hogy történelmi vitáik vannak, egyesítik erőiket a Kim Dzsong Un által jelentett fenyegetés ellen.
Szemlézte: Ferencz Attila Norbert
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
