Ahogy korábban is írtunk róla (itt és itt), a háborús bűnösök felelősségre vonása kiemelten fontos kihívást jelent a nemzetközi jogi platformok számára, ideértve a Nemzetközi Bíróságot (ICJ), valamint a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) is. A bizonyítékok összegyűjtésében a jogi szakemberek mellett tényfeltáró újságírók és civil szakértők is részt vesznek, akiket nem kormányzati szervezetek koordinálnak. Hasonló kezdeményezés például a The Reckoning Project, amelynek igazgatója, Janine di Giovanni a Foreign Affairs-ben értekezett a felelősségre vonás problémájáról.
2023 májusában került megrendezésre a United for Justice konferencia az ukrajnai Lviv városában, amelynek keretében számos ügyész és nemzetközi jogi szakértő gyűlt össze, hogy megvitassák az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatos felelősségre vonás részleteit.
Today in Lviv, the United for Justice conference begins its work, which will help us create a network of legal forces to ensure that every �� terrorist, murderer and torturer gets a deserved sentence. 2/2 pic.twitter.com/PjmHoHRPhJ
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 3, 2023
Ez a nemzetközi összefogás azonban egyedi esetnek számít a háborús atrocitások történetében. Annak ellenére, hogy számos 21. századi fegyveres konfliktus során jól dokumentálták az elkövetett bűnöket, politikai akarat hiányában sok esetben a felelősségre vonás nem történt meg, amit a szíriai polgárháború is példáz. Bár az ukrajnai invázió egyelőre kivételes figyelmet kap a nemzetközi közösségtől, a felelősök bíróság elé állítása mégis nagy kihívást jelent a bírói szervek számára.
A háború eseményeinek előrehaladásával egyre több atrocitásra derül fény, elég megemlíteni a bucsai vagy az izjumi tömegsírok esetét, vagy éppen a herszoni megszállás áldozatainak beszámolóit.
A The Reckoning Project keretében di Giovanni és kutatótársai a háborús bűnök elkövetésének szervezettségére is igyekeznek rávilágítani.
Az adataik szerint az invázió első heteiben főként egyedi esetekről volt szó, azonban később különböző mintázatok voltak fellelhetők az orosz erők tevékenységében, különösen a paramilitáris csoportok által megszállás alatt tartott területeken, mint Mariupol vagy Harkiv.
A közösségek ellen elkövetett háborús bűnök különösképp érintették a helyi vezetőket. A The Reckoning Project kutatói 20 hasonló vallomást gyűjtöttek össze, amelyekben az áldozatok ellen alkalmazott módszerek egyértelműen korreláltak. A vallatások során többen tapasztaltak élelmiszer-, víz-, valamint gyógyszer-megvonást, valamint végtagokat és nemi szerveket érintő áramütéssel véghez vitt kínzást.
Di Giovanni kiemelte Jahidne település esetét: a falu 360 lakosát egy hónapon keresztül tartották fogva a megszállók egy lezárt pincehelyiségben, a kegyetlen akciónak pedig 17 halálos áldozata volt.
A Vlagyimir Putyin, illetve a Marija Lvova-Belova gyermekjogi biztos elleni kiadott ICC elfogatóparancs azonban nem a hasonló atrocitások következtében lépett életbe, hanem az ukrán gyerekek Oroszországba való deportálásának okán.
A Yale Humanitarian Research Lab kutatása szerint körülbelül 6000 ukrán gyermeket szakítottak el a családjuktól és szállítottak 43 oroszországi létesítménybe, ahol új, orosz nevet kaptak, valamint ideológiai nevelést szolgáló foglalkozásokon kellett részt venniük.
Annak ellenére, hogy az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök nagy nemzetközi figyelmet kapnak, amit jelez az ICC elfogatóparancs is, számos szakértő szkeptikus a felelősségre vonás megvalósulásával kapcsolatban. A 90-es években felállított nemzetközi törvényszékek – például a jugoszláv háború, illetve a ruandai népirtás esetében – procedúrái túl lassúnak bizonyultak ahhoz, hogy minden elkövetőt bíróság elé állítsanak. Az ukrajnai területeken jelenlévő civil szakértők azonban ezúttal sokkal felkészültebbek a bizonyítékok dokumentálására. A di Giovanni által vezetett projekt keretében például a részt vevő oknyomozó újságírókat a Columbia Egyetem jogi szakemberei, valamint pszichológusai készítik fel arra, hogy a bíróságokon felhasználható vallomásokat gyűjtsenek össze anélkül, hogy újra traumatizálnák az áldozatokat.
Az ukrajnai háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonása tehát kihívást jelent a nemzetközi bírói szervek számára, azonban rávilágíthat olyan megoldásokra, amelyek a folyamatot nagyban gyorsíthatják, mint például a civilek részvétele a bizonyítékok előkészítésében.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
